A dunai vasmű szorosan hozzátartozott Dunaújvároshoz, s persze lehet – joggal – állítani, hogy Dunaújváros mint város a kommunistákhoz kapcsolható, de azért azt gondolom, ez ennél komplexebb, magyar ember éltek és ott és dolgoztak akkor is, ahogy most is, függetlenül attól, milyen rendszer alatt éltek. Szóval egyáltalán nem valamiféle baloldali romantikázás ez, és ugyanez igaz a Dunaferre is, amely valamikor még a város és a térség legnagyobb munkaadója volt. De az elmúlt években már egyre kevésbé az, és ma valami végleg véget ért. Mégpedig elég szimbolikusan.

Fotó: Magyar Hang

Dunaújváros legnagyobb ipari kapacitása az ezredfordulón a magyar acélipar zászlóshajója volt. A rendszerváltás után egyetlen nagy kapacitású gyárként is megmaradt, és a legjobb éveiben 8–9 000 főt is foglalkoztatott. Pár éve még 5 ezer dolgozót tartottak foglalkoztatásban, így Dunaújváros gazdasági motorja, és a munkalehetőség központi forrása volt.

2022 végén az ukrán–orosz tulajdonosi helyzet súlyos adósságokat okozott, és felszámolás indult. 2023-ban az állam 16 milliárd forintot és hathónapos bérgaranciát adott az azonnali bérek kifizetésére.

Ezután a brit–indiai Liberty Steel Central Europe vette át, de a várakozásokkal ellentétben nem tudta újraindítani a termelést, a gyár jelentős részei leálltak. 2024 szeptemberétől nagyjából 2 000 munkavállalót küldtek állásidőre, a kohászat pedig teljesen leállt – korábban is akadozott az acél- és koksztermelés. A gyár két utódcége, a Duna Furnace és a Dunarolling 2025 április–májusában csoportos leépítést jelentett be, mely mintegy 2 600 - 2 800 főt érintett.A felmondásos leveleket 2025. május–júniusban adták át, a cégvezetés legkésőbb tavasszal/kora nyáron felmondott minden munkavállalónak.

A dolgozók küzdöttek a 2020-ban érvényesített kollektív szerződésük visszaállításáért, de a Kúria jogszerűnek találta a felmondását – ezzel több mint 12–15 milliárd forint járandóságot vesztettek el.

2025 tavaszán a felszámoló pályázatot írt ki a Duna Furnace (kohászat) és Dunarolling (hengermű) eszközeire. Két érdeklődő van a hengerműre – a cseh CSG (hadiipari) és a kínai Hangzhou CIEC – de a kohó iránt nincs érdeklődő. A Fővárosi Törvényszék 90 nappal meghosszabbította a felszámolás alatti működést, ami adott időt a potenciális átmenethez. Akkor úgy tűnt, ha sikerül új befektetőt találni, részben vissza lehet venni körülbelül 1 800 dolgozót – de számos munkavállalónak már el kellett helyezkednie máshol. Már ha tudott, mert nagyon sokan nem tudtak...

Egész Dunaújváros gazdaságát és közösségi kötődését fenyegeti a Dunaferr összeomlása. Az önkormányzat EU-s SteelCityZen programmal segíti az átképzést és elhelyezkedést, hiszen 41 000 lakosból több ezren veszíthették el munkájukat.

Mostanra pedig elérkeztünk a véghez. Megkezdődött a csoportos létszámleépítés a Dunaferr utódcégeinél. Korábban a közvetített munkavállalóknak már felmondtak, hétfőn a Dunarolling Dunai Vasmű mintegy 1700 munkavállalójától búcsúztak el, július elsején pedig a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. emberi kapják meg a kilépőjüket. A jelenleg felszámolás alatt álló Duna Rollingért két befektető jelentkezett be: egy kínai és egy cseh cég, a Duna Furnace pályázatára nem érkezett ajánlat, erről írt a Magyar Hang.

Az Inforádiónak a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke májusban arról beszélt, hogy a dolgozók ráadásul elvesztették a kollektív szerződésük felmondása miatt indított perüket, ezért hatalmas összegtől esnek el.

„A munkavállalókat ábécésorrendben, óránkénti turnusokba osztották be a felmondások átadására, de már az első időpont után kialakult egy 20 perces csúszás, amely a nap végére 3 órássá duzzadt”, fogalmazott Magyar Zoltán, a Vasas szakszervezet helyi elnöke.

Nem utolsó sorban van egy olyan aspektus is, hogy most kiderülhet (persze kiderült az már sajnos korábban), hogy tényleg csak olyan helyre vesznek-e fel vendégmunkásokat, ahová magyarok nem jelentkeznek. Az eddigiek azt mutatják, hogy ez nem igaz. Még Dunaújvárosban sem, mert például ott van a Hankook gyár, ahová át lehetett volna venni a vasműből dolgozókat, de egyáltalán nem gondolkodtak ebben, hanem a szokásos módon – munkaerő-közvetítőn keresztül – hozták százával az indiai vendégmunkásokat. Sőt, tavasszal el is kezdték újabb 500 férőhellyel bővíteni a szállójukat.

A magyar ipar hanyatlása, az utcára kerülő magyar dolgozók, és az egyre nagyobb számban hazánkat elárasztó migránsmunkások, ez jellemzi Dunaújvárosban a „nemzeti” kormányzás 15. évét. Erős látlelet Magyarország jelenlegi állapotáról.

Lantos János – Kuruc.info