Az „éhező gázai civilek” mellett újabb aggódni valót talált magának a Mi Hazánk, Irán biztonságát és a Közel-Keletet féltik az „izraeli agressziótól”, írja a Hetek az izraeli-iráni konfliktus élő hírfolyamában. Mint ismert, a Mi Hazánk közleményben szólította fel a magyar kormányt, hogy ítélje el Izraelt az iráni atomprogram elleni támadás miatt.
E helyütt nem azzal kívánok foglalkozni, mi a politikai helyzet a Közel-Keleten, hogy élezte Izrael a helyzetet az elmúlt években, ugyanis megakadt a szemem az idézőjeles megjegyzésen.
Mint látható, az éhező gázai civilek kifejezés idézőjelben szerepel. Nem kell túl sokat gondolkodnunk rajta, miért van ez így, ezt a formulát akkor alkalmazzák az újságírásban, ha valaki mástól szeretnék idézni valamit, és ha megvan a kontextus, akkor azt is jelenti, hogy nem értenek egyet vele. Márpedig ez a fajta egyoldalú Izrael-barátság mint kontextus megvan, így ezzel azt kívánja üzenni a Hetek, vagy legalábbis az ügyeletes szerkesztőjük, hogy nem léteznek éhező gázai civilek.
Márpedig ez szerintem nemhogy nem igaz, hanem kegyeletsértő is. Nem lettek volna kevésbé Izrael-pártiak vagy cionisták azzal (emberségesebbek annál inkább), ha elismernék, hogy Gázában bizony tényleg vannak éhező civilek, akik Izrael politikája miatt meg is halnak. Mégpedig nem is kevesen. Mint ahogy nyilván voltak, és sajnos lesznek is ártatlan áldozatok mindkét oldalon.
De most nézzük, pontosan mi is a helyzet Gázában.
A jelenlegi helyzet alapján a Gázai övezetben súlyos humanitárius válság van, és jelentős számú civil szenved éhezéstől. A legfrissebb ENSZ-jelentések és segélyszervezetek (mint például a World Food Programme és az OCHA) szerint: több százezer ember él élelmiszerellátási bizonytalanságban, ami azt jelenti, hogy nem jutnak rendszeresen elegendő és tápláló ételhez. Sok területen éhínségközeli állapot alakult ki, különösen a Gázai övezet északi részén. Az élelmiszer-ellátás nehézségeit súlyosbítják a katonai műveletek, az infrastruktúra pusztulása, az ellátmányok bejutásának korlátozása és a folyamatos bizonytalanság. Ezek az állapotok leginkább a civil lakosságot érintik – különösen a gyerekeket, nőket és időseket. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy a helyzet humanitárius katasztrófához vezethet, ha nem történik azonnali beavatkozás az élelmiszer- és orvosi segélyek biztosítására.
A számok nyelvén
A legfrissebb nemzetközi jelentések szerint a lakosság több mint fele (körülbelül 1,1 millió ember) akut éhezéssel küzd. Az úgynevezett IPC-skála (Integrated Food Security Phase Classification), amely a világon egységesen méri az élelmiszerbiztonság szintjeit, Gáza egyes részein már az 5-ös, azaz a „famine” (éhínség) szintet is elérte. Ez a legsúlyosabb kategória, amely azonnali és nagyszabású beavatkozást igényelne.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint a Gázai övezetbe jelenleg naponta kevesebb mint 25 teherautónyi humanitárius segély jut be, miközben a minimálisan szükséges mennyiség napi 300–500 jármű lenne. A helyi lakosság körülbelül 80%-a teljes mértékben külső élelmiszersegélyre szorul, mivel a helyi mezőgazdasági infrastruktúra, raktárak és piacok többsége megsemmisült vagy működésképtelenné vált a folyamatos harcok következtében.
Fotó: medicosdelmundo.org
Különösen súlyos a helyzet a gyermekek körében. A UNICEF adatai szerint több tízezer gyerek szenved súlyos alultápláltságtól, az úgynevezett „akut wasting”-től, amely az alultápláltság legsúlyosabb formája, és orvosi beavatkozás nélkül rövid időn belül halálhoz vezethet. Egyes térségekben a gyermekek 15–25%-a ebben az állapotban van.
Az éhezés terjedésének fő okai a folyamatos katonai műveletek, a segélyszállítmányok bejutásának korlátozása, az infrastruktúra lerombolása, valamint az, hogy a lakosság jelentős része kényszerűen elhagyta otthonát, így nehéz célzott segítséget eljuttatni hozzájuk. A gazdaság teljesen leállt, nincs lehetőség munkavégzésre vagy önellátásra, az emberek így teljes mértékben külső segítségre szorulnak.
A helyzetet rendszeresen dokumentálják és figyelemmel kísérik az ENSZ szervezetei (pl. OCHA, UNICEF, WFP), valamint független segélyszervezetek. Mindannyian hangsúlyozzák, hogy ha nem történik azonnali és átfogó humanitárius beavatkozás, a Gázai övezet lakossága tömeges éhhalál veszélyének van kitéve.
Hányan haltak meg eddig az éhezés miatt?
Itt nagyon fontos leszögezni, hogy nem azokról a halálesetekről írok, amelyek közvetlenül Izrael katonai beavatkozása miatt történtek, bár a közvetlen kapcsolat akkor is fennáll, ha éhezés következtében halnak meg, ok-okozati az összefüggés, de mégis, próbáljunk meg képet adni az éhezés okozta halálokról is.
2025 júniusáig a Gázai övezetben tapasztalható súlyos humanitárius válság következtében már több ezer ember veszítette életét részben vagy teljes mértékben az éhezés miatt. Pontos számokat azonban rendkívül nehéz megállapítani, mivel a térség jelentős része – különösen Gáza északi része – szinte teljesen elzártan működik, az egészségügyi infrastruktúra összeomlott, és sok halálesetet nem dokumentálnak megfelelően. Emellett az éhezés sok esetben közvetett halálokként jelenik meg: például gyermekek vagy legyengült felnőttek fertőzések, hasmenés, kiszáradás vagy más szövődmények következtében halnak meg, de ezek hátterében gyakran a tartós és súlyos alultápláltság áll.
A nemzetközi szervezetek, például az UNICEF és a WHO jelentései alapján 2024 vége és 2025 tavasza között legalább 500–1000 gyermek halt meg dokumentált módon az éhezés következtében, de a valós szám minden bizonnyal magasabb. A Gázai övezet északi részében már 2024 végén kialakult az akut éhínség állapota, ami a gyermekhalálozások számának gyors növekedéséhez vezetett. A WHO és más szervezetek már 2025 elején figyelmeztettek arra, hogy ezek a halálesetek csak a kezdetét jelentik egy nagyobb, tömeges halálozási hullámnak, ha nem érkezik sürgős és széles körű humanitárius segítség.
A felnőttek esetében a dokumentált számok még kevésbé pontosak. A segélyszervezetek becslése szerint több ezer felnőtt halt meg közvetlenül vagy közvetetten az éhezés következtében, de ezek a halálesetek gyakran nem kerülnek be a hivatalos statisztikákba, mivel a halál oka nem minden esetben állapítható meg egyértelműen. Sok esetben a halált kiváltó betegségek mögött valójában az elhúzódó éhezés, legyengült immunrendszer vagy elégtelen orvosi ellátás áll.
Összességében tehát elmondható, hogy a Gázai övezetben 2025 júniusáig legalább több ezer ember halt meg éhezés vagy annak következményei miatt, ezek között valószínűleg több ezer gyermek is van. A nemzetközi szervezetek egybehangzó véleménye szerint a halálesetek száma tovább nőhet, ha a humanitárius segélyek nem jutnak el gyorsan és hatékonyan a rászorulókhoz.
S akkor rögzítsük, hogy a katonai műveletek folytán 50 ezer körül mozog a halálos áldozatok száma. Ebből legalább 15 ezer gyermek.
Fotó: CNN
Kik a felelősek az éhezésért?
A fő felelős Izrael, de – mivel mi ellentétben a Hetek tudósításával az objektivitásra törekszünk – azt is el kell ismerni, hogy mások is osztoznak ebben, még ha csekélyebb mértékben is akár.
De elsőként kétségtelenül Izrael említhető mint hadviselő fél és a Gázai övezetet részben ellenőrző hatalom. Izrael 2007 óta szigorú tengeri, légi és szárazföldi blokádot tart fenn Gáza felett, amely a 2023. október 7-i Hamász-támadást követően teljes zárlattá alakult. Ez a blokád nemcsak katonai, hanem gazdasági és humanitárius korlátozásokat is magában foglal, és jelentősen akadályozza az élelmiszer, víz, gyógyszerek, üzemanyag és egyéb alapvető szükségleti cikkek bejutását.
Emellett az izraeli katonai műveletek (amelyek során számos élelmiszerraktár, vízellátó létesítmény, mezőgazdasági terület és piac megsemmisült) tovább súlyosbították az élelmiszerhiányt. Izrael gyakran nem engedélyezi a humanitárius segélyszállítmányok bejutását, vagy olyan biztonsági feltételeket szab, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik azok eljuttatását a rászorulókhoz.
A nemzetközi jog szerint egy megszálló hatalomnak kötelessége biztosítani a civil lakosság alapvető ellátását, ennek teljesítése azonban jelen esetben súlyos hiányosságokat mutat. Több nemzetközi szervezet is felvetette annak lehetőségét, hogy az éhezés tudatos eszközként való alkalmazása, vagyis az éhínség fegyverként való használata háborús bűncselekménynek minősülhet.
De van felelőssége a Hamásznak is, amely 2007 óta de facto irányítja a Gázai övezetet. A Hamász felelőssége többek között abban áll, hogy katonai célokat sűrűn lakott területeken belül helyez el, így kiszolgáltatva a civil lakosságot az izraeli válaszcsapásoknak. Emellett több forrás szerint előfordul, hogy a beérkező humanitárius segélyek elosztása nem átlátható, vagy egyes készletek katonai célokat is szolgálnak. Felvethető Egyiptom felelőssége is, ugyanis szerepet játszik a kialakult válságban, mivel déli irányból, a rafahi határátkelőn keresztül lehetne segélyeket Gázába juttatni. Végül meg kell említeni az úgynevezett „nemzetközi közösség” felelősségét is. Az ENSZ, az Európai Unió és más nemzetközi szereplők többször felszólaltak a tűzszünet és a humanitárius hozzáférés biztosítása érdekében, azonban a gyakorlati fellépés gyakran késlekedett vagy nem volt elég hatékony.
Természetesen nem mellőzhető az USA politikája sem, amely mindig is Izrael hű kiszolgálója volt, és legyen akár republikánus, akár demokrata vezetés, a cionizmus közös pont.
Összefoglalva tehát a Gázai övezetben kialakult éhezésért leginkább Izrael felelős, mivel mint megszálló hatalom és katonai ellenőrzést gyakorló félnek kötelessége lenne biztosítani a civil lakosság ellátását, amit súlyosan elmulasztott.
Azt az olvasóra bízom, a fenti tényadatok tükrében hogyan értékeli, hogy idézőjelesen jelennek meg az éhező gázai civilek. Én mindenesetre – keresztényként is – megdöbbentőnek és felháborítónak tartom.
Lantos János – Kuruc.info
(Források: Integrated Food Security Phase Classification (IPC) - Gaza Report, 2024. május, OCHA: Gaza Humanitarian Update – 2025. június, UNICEF Middle East and North Africa – Gaza Situation Report)
Kapcsolódó: Melyik nemzet címlapja?
