Több alkalommal írtunk már arról portálunkon, hogy nagyon úgy tűnik, ahogy a korábbi nemzeti és normalitáspárti szólamokat, úgy azt sem gondolja túlságosan komolyan a Fidesz, hogy betiltaná a „Pride” elnevezésre hallgató deviáns vonaglást. Úgy érzem, kötelességünk ezeket a fejezeteket rögzíteni, amelynek egy újabb, jelentős államosához érkeztünk el.
Ugyanis hivatalosan is kezdetét vette az ún. Pride-hónap Magyarországon, immár harmincadik alkalommal. Az eseménysorozat megnyitóján minden korábbinál hangosabban követelték az LMBTQ-ideológia intézményes térnyerését, miközben a rendezvényt állítólag egy, a felvonulást „betiltani” szándékozó törvényjavaslat árnyékolja be. A valóság azonban sokkal kiábrándítóbb: a kormányzat kommunikációs szinten próbálja kielégíteni a jobboldali, nemzeti választói bázist, miközben érdemi lépés továbbra sem történik a vonaglás teljes megakadályozására.
A márciusban megszavazott törvény, mely a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozná az LMBTQP-propagandát nyílt tereken, a jelek szerint mindössze politikai díszlet. Ha valóban komoly szándék állna mögötte, nem kerülhetett volna sor a „Budapest Pride” újabb hónapon át tartó rendezvénysorozatára, és nem készülhetnének idén is – a tiltás ellenére – a június 28-ra tervezett nyilvános vonulásra.
A színpadon Tarr Béla filmrendező - Akvárium Klub, Budapest, 2025. június 6. (kép: Euronews / KR)
A szervezők nyíltan elutasítják az alternatív helyszíneket, mint a Puskás Aréna vagy a Kincsem Park, ők mindenáron Budapest belvárosában akarják demonstrálni „jelenlétüket”. A felvonulás helyszíne ugyan egyelőre bizonytalan, de az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva semmi sem utal arra, hogy bármi érdemben megakadályozná annak megrendezését. A „Pride” tehát ugyanúgy megtartásra kerülhet (legfeljebb nem az Andrássy úton lesz, erről a HVIM igyekezett tenni), mint korábban, csak idén még nagyobb médiavisszhangot kapott az „állítólagos tiltás”.
Közben a megnyitón az LMBTQP-lobbi arcai, köztük műsorvezetők, énekesek és filmrendezők, nyílt politikai üzeneteket fogalmaztak meg, a hagyományos családmodell ellenében. Radványi Viktória, a Pride elnöke már arról beszélt, hogy nem hajlandó „generációkat várni” a homoszexuális házasság és az örökbefogadás kiterjesztésére. Az esemény háziasszonya, „Lilu” nyíltan kijelentette, hogy az LMBTQP-ellenes politikai kommunikáció csupán a választási kampány része, ezzel gyakorlatilag kimondta azt, amit sok nemzeti radikális évek óta gondol: a Fidesz nem valódi ellenfele a genderlobbinak, hanem csupán taktikai szövetségese.
Az ún. Pride megnyitóján felszólalt Tarr Béla filmrendező is, aki az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatából olvasott fel, mintha bármilyen nemzetközi dokumentum felülírhatná a magyar Alaptörvényt és a magyar családvédelmi törvényeket. A fellépők között volt Molnár Tamás énekes is, aki szerint a gyerekeket „nem a szivárványtól kell megvédeni”. Éppen ez a kijelentés mutatja meg, mi a tét: a gyermekvédelem és a nemzeti értékek szembekerülnek egy egyre erőteljesebb ideológiai nyomulással.
A „betiltás” kommunikációs szinten ugyan jól hangzik, de amíg a Pride zavartalanul megvalósulhat, addig ez nem több, mint politikai szemfényvesztés. Ha a kormány valóban meg akarná akadályozni a felvonulást, akkor azt törvényes keretek között, az állam erejével, következetesen és hatékonyan meg is tenné. Ehelyett engedi, hogy évről évre egy kisebbségi ideológia nyomása alatt alakuljon át Budapest arculata , és közben a valódi jobboldali választók csak annyit látnak, ismét engedett a kormány. A nemzeti oldalnak tehát nemcsak a globalista oldallal, hanem a kormányzati kétszínűségével is szembe kell néznie.
Úgy mellékesen jegyzem meg, ha a Fidesz be akar valamit tiltani, akkor az valóban be is van tiltva. Van ilyen. De ez nem a „Pride”, hanem a becsület napja. Világos állásfoglalás…
Lantos János – Kuruc.info
