Április közepén írtunk róla, hogy a Trump-adminisztráció „átvizsgálja” a Harvard Egyetemnek nyújtott több milliárd dollárnyi szövetségi támogatást. Válaszul a létesítmény professzorai beperelték Trumpékat, majd miután az egyetem nem teljesítette a kormányzat követeléseit, 2,2 milliárd dollárost támogatást vontak meg tőlük.

Tüntetés a terrorállam ellen a Harvardon (fotó: AFP/Getty Images)

A liberálisokra pallosként lecsapó szent ember? Nacionalista rendrakás? Izrael-párti intézkedések? Képzettebb olvasóink bizonyára tudják már a választ (meg el is árultam a címben...). És mit szólt ehhez maga az egyetem?

Trumpék politikai manőverei – ahogy a Harvard példáján keresztül is látni fogjuk – azért különösen veszélyesek, mert gyakran nacionalista, vagy akár rasszközpontú intézkedéseknek álcáznak Izrael-párti lépéseket. Mindez persze nem kizárólag veszélyes, de a megfelelő értékítéletek levonása is kockázatos, hiszen könnyen rásüthetik az emberre, hogy valójában a nemzeti létkérdések ellen agitál. Ez természetesen nincs így, de egy Izrael-barát hozzáállás nacionalista rongyokba csomagolva sokkal kártékonyabb, mintha a nyilvánvaló ellen harcolna az ember.

A Harvard több, akár egymással ellentétes nézetrendszer melegágya. Miután Trumpék bejelentették a Harvardot érintő költségvetési nyirbálást, az egyetem múlt hétfőn levelet küldött a kormánynak, miszerint nem tesz eleget „az antiszemitizmus elleni kampány részeként” szabott feltételeknek. (Érdemes megfigyelni, hogy itt sem a fehér tanulók védelméről van szó, hanem az antiszemitizmus elleni harcról.)

Mint ahogy a büntetést sem azért kapja az intézmény, mert diszkriminálják a fehéreket, LMBTQ-lobbit népszerűsítenek, vagy bármi ilyesmi. Jellemző, hogy a 2,2 milliárdos büntetést az Oktatási Minisztérium Antiszemitizmus Elleni Közös Munkacsoportja (The Department of Education's Joint Task Force to Combat Anti-Semitism) szabta ki, nem valami fehérvédő szervezet (ezzel együtt 60 millió dollár értékű többéves támogatási szerződést is befagyasztottak).

"A Harvard mai nyilatkozata megerősíti azt a nyugtalanító gondolkodásmódot, amely országunk legrangosabb egyetemein és főiskoláin jellemző – hogy a szövetségi befektetések nem járnak együtt a polgárjogi törvények betartásának felelősségével" – nyilatkozták. E „polgárjogi törvények betartása” persze a zsidó diákok biztonságára reflektál elsősorban, senkinek ne legyenek illúziói. De haladjunk tovább.

Azt is mondták, hogy „az iskola nem veszi komolyan az egyetemi antiszemitizmus problémáját, és érdemi változás mellett kell elköteleznie magát, ha továbbra is adófizetői támogatást kíván kapni”. Továbbra sincs szó fehér diákokról, negatív sokszínűségről, vagy bármi másról.

Másik oldalról – szintén a korszakra jellemző módon – Alan Garber, a Harvard jelenlegi vezetője arról írt az intézmény közösségének, hogy Trumpék követelései túllépnek a hatáskörükön, és a polgárjogi törvények 1964-es, VI. cikkelyére emlékeztetnek, miszerint tiltott a diákok faji, bőrszín vagy nemzeti származás alapján történő megkülönböztetése.

Alan Garber, az intézmény jelenlegi elnöke

„Semmilyen kormánynak – függetlenül attól, hogy melyik párt van hatalmon – nem szabad megszabnia, hogy a magánegyetemek mit oktathatnak, kit vehetnek fel és alkalmazhatnak, és mely tanulmányi és kutatási területeken folytathatnak tevékenységet” – mondta ugyanitt Garber, no és persze megnyugtatott mindenkit, hogy átfogó intézkedéseket hoznak az antiszemitizmus visszaszorítására.

Antiszemitizmus tehát elvileg nincs, mint ahogy fehér rasszvédelem sem a másik oldalról, parttalan vita és Izrael-imádat annál inkább. Harrison Fields, a Fehér Ház szóvivője így nyilatkozott a Daily Mail lapnak: „Trump elnök azon dolgozik, hogy a felsőoktatást ismét naggyá tegye azáltal, hogy véget vet az ellenőrizetlen antiszemitizmusnak, és biztosítja, hogy a szövetségi adófizetők dollárjai ne finanszírozzák a Harvard veszélyes faji megkülönböztetés vagy faji indíttatású erőszak támogatását".

Fehérekről továbbra sem beszél a kutya sem, mint ahogy az LMBTQ-ról sem, de külön vicces, hogy Fields is a korábban említett VI. cikkelyre hivatkozott, bizonyítva, hogy egy jogszabály bizony többféle nézőpontból is értelmezhető.

A Trump-adminisztráció többek között átfogó reformokat, „érdemen alapuló” felvételi politikát, az arcmaszkok betiltását (nem a járványok miatt, hanem a palesztinbarát diákok miatt) követeli a Harvardtól, de azt is kérik, hogy ne ismerjenek el és ne finanszírozzanak „erőszakos tevékenységet” folytató diákköröket. A kormány azzal is vádolja a Harvardot, hogy a tavalyi pro-palesztin egyetemi tiltakozások nyomán teret engedett az antiszemitizmusnak.

A Harvard mellett öregdiákok is kiálltak, s miután az egyetem visszautasította a kormány követeléseit, az egyik volt diák úgy nyilatkozott, hogy a Harvard nem enged „autoriter szeszélyeknek”.

Fontos tudni, hogy ez az „autoriter szeszély” kollektíven vonatkozik az Ivy League-re, a rangos intézményeket tömörítő ernyőszervezetre. Így tehát más egyetemeket is felszólítottak hasonló intézkedésekre, a Columbia például engedett a filoszemita zsarolásnak. A „sokszínűség jegyében” új oktatókat neveztek ki az Izraeli és Zsidó Tanulmányok Intézetéhez, tovább mélyítik az antiszemitizmus definícióját (értsd: több más állásfoglalás, cselekedet annak minősül majd), betiltották a tiltakozásokat az akadémiai épületekben, betiltották a maszkokat stb.

Palesztinpárti tüntető az egyetem campusán, mögötte John Harvard, az egyetem első mecénásának palesztin zászlóba burkolt szobra (fotó: AP)

Nos, akiknek ebben a rohanó világban nincs idejük egy teljes cikkre, vagy csak szimplán utálnak olvasni és automatikusan a végére görgettek, azoknak pár mondatban is össze tudjuk foglalni az egészet:

Szó nincs semmilyen fehér rasszvédelemről. Ez egy végletekig filoszemita követeléscsomag az Izrael-barát Trump-adminisztrációtól, melynek maximum járulékosan lehetnek pozitív hozadékai az európai gyökerű népesség számára, de leginkább az sem. Sehol nem hangzik el a fehér rassz védelme, az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia annál többször.

Másik oldalról a Harvard a „sokszínűségre” és az „egyenlőségre” alapoz (ebbe beletartoznak az LMBTQ-jogok is), melyek tipikusan liberális szólamok (ezekkel – mármint a sokszínűséggel és az egyenlőséggel – egyébként a kormányzat is szokott dobálózni), cserébe legalább nem tiltották be a terrorállamot bíráló állásfoglalásokat, szabad a véleménynyilvánítás – e téren legalábbis.

Hogy valójában megtudd, kinél a hatalom, nézd meg azt, kit tilos bírálni. Ez fokozottan igaz a Trump-adminisztráció esetében is, miközben világosan látjuk: ha nem is szeretjük a Harvard „sokszínűségét”, ebben a buliban most nem ők a rosszfiúk.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info