Nem azért reagálok a lehazudtolásomra, mert ez zavar, hanem inkább annak az új embertípusnak a jellemét és a "tudását" szeretném ezen keresztül bemutatni, akikkel tele van a világunk. Szakács Árpád írása eredetileg a Substack-oldalán jelent meg, melyet változtatások nélkül közlünk.

A legutóbbi írásomban a száj- és körömfájás járványra hivatkozva elkövetett válogatás nélküli állatmészárlás kapcsán annak jártam utána, vajon ezt a módszert alkalmazták-e a korábbi időszakokban is? Pro és kontra bemutattam a szaklapokban megjelent tudományos érveket, majd néhány kérdést tettem fel a mostani gyakorlattal kapcsolatban.




Az írásomat a kuruc.info szerkesztősége is átvette. Nem kértem őket erre, de úgy gondolták helyet adnak a témának. Rövid időn belül úgynevezett cáfolat érkezett az írásomra “Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Tények a ragadós száj- és körömfájásról - agrármérnök olvasónk reflexiója” címmel, amelyet a Kuruc.info korrekt módon szintén lehozott.

A szerző sokdiplomás szakembernek mondja magát, aki szerint félrevezetem az embereket, a konteóhívők körébe tartozom, nem értek semmit, megváltozott a világ, és még a gyíkemberek is feltűntek a láthatáron.

Egyáltalán nem zavarnak ezek a minősítések, hozzászoktam a Covid-időszak alatt, ugyanezeket mondták rólam azok az oltáshívők, akik a szakemberek útmutatásai szerint többször is sorba álltak az emlékeztető vakcinákért. Hogy sokukkal mi lett, azt most hagyjuk. Tényleg sajnálom őket.

Visszatérve a mostani helyzetre, nem azért reagálok a lehazudtolásomra, mert ez zavar, hanem inkább annak az új embertípusnak a jellemét és a “tudását” szeretném ezen keresztül bemutatni, akikkel tele van a világunk, akik ezerszámra jönnek ki a diplomagyárakból, majd “szakemberként”, papagáj módjára ismétlik a fejükbe ültetett, tudásnak nevezett propagandát anélkül, hogy a legelemibb gondolkodási képességekről számot tudnának adni.



Dr. Motika Dezső Zsolt, okleveles agrármérnök

Az illető, aki "megcáfolta az általam terjesztett valótlanságokat", dr. Motika Dezső Zsolt okleveles agrármérnök, állattenyésztő. Ezzel kezdi:

Olvasva a Szakács Árpád által jegyzett „Mi áll az állatok rituális lemészárlásának a hátterében?” című cikket, szükségesnek tartom, hogy az általa leírt csúsztatásokra, féligazságokra és az ezekből levont téves következtetésekre reagáljak. Agrármérnök és állathigiénia végzettségem okán rendelkezem azzal a tudással, hogy tisztázzam a helyzetet, továbbá próbáljam megakadályozni, hogy a gyakorló gazdáknak, akiknek a jelentős része jobboldali beállítottságú, további károkat okozzunk.

Hölgyeim és Uraim! Íme jelenkorunk szakembere, (tisztelet a nagyon kevés kivételnek) akinek a melle duzzad az önbizalomtól, ráadásul jobboldali, és olyan tudás van a fejében, amivel tisztázni tudja a lényeget, mert mi félhülyék honnan tudnánk olyan dolgokat, amiket ő szorgalmasan megtanult az egyetemen. A magabiztos kártyajátékos fölényes mosolyával már a második mondatban előrántja a két ászt: agrármérnök és állathigiénia végzettsége is van.

A lekezelő, öntelt, pökhendi mosoly mögött egyből megjelenik az arckifejezés, amire rá van írva: hé kiscsávó, itt a diplomám, vége is van a játéknak, innentől csak önmagam szórakoztatására folytatom, hogy minél jobban megalázzalak.

De doktor Motika úrnak nemcsak diplomája van, hanem szarvasmarhája is. Idézem:

Én is tartok fogékony állatot (szarvasmarhát) és természetesen nem örülnék – akár kapok kártalanítást akár nem –, hogy a több év óta épített és óvott állományomat kiirtanák. Különösen akkor lennék igazán mérges, ha valami széplélek állatmentő akciója miatt szétterjedne a fertőzés az országban. Ezért tollat ragadtam, és leírom a véleményemet szakirodalmi adatokkal alátámasztva a ragadós száj- és körömfájásról.

Őszintén szólva, meg vagyok hatódva, hogy a doktor úr “tollat ragad” és ezek után leereszkedik az én szintemre. Csakhogy a “tények” alapján, ahogy Székelyföldön mondják, “erőst eltévesztette a házszámot”. Véletlenül felvette az ükanyja 26 dioptriás szemüvegét, és úgy járt, mint a viagrával felszerelkezett falujanija, aki a kuplerájba akart menni, de a pajtába érkezett. És hát történt ott, ami történt.

Szóval a doktor úr nemcsak egy sok diplomával felszerelkezett polihisztor, akinek marhája is van, hanem nekiáll szakirodalmi adatokkal alátámasztani a tudását.




Szóval a szakirodalommal felvértezett doktor előhúzza a harmadik ászát, a Magyar Állatorvosi Kamara közleményét (mekkora szakirodalom!!!) és rögtön a 4. ász is előkerül: a Wikipédia!!!

Értik? A Wikipédia mint mindent eldöntő szakirodalom!!!

Látják? Ezért kellett a viagra, mert ebből derült ki, hogy doktor Motika impotens. Legalábbis a tudományos ismereteket tekintve. A Wikipédiát a 12 éves lányom sem használja, mert megtanulta azt, amit Daniele Ganser USA – A gátlástalan birodalom című alapművében is feltárt: a Wikipédia a manipuláció zászlóshajója.



Daniele Ganser svájci történész könyve lerántja a leplet az USA mögötti hatalom gátlástalanságáról és manipulációiról

Ganser rengeteg forrásra hivatkozva így összegez:

A Wikipédia azonban nem mindig objektív és megbízható, főleg ha pénzről, geopolitikáról vagy világnézetekről van szó.

A Wikipédiát ugyanis a különböző titkosszolgálatok, a PR-ipar és egyéb pénzügyi lobbiérdekekhez tartozó manipulátorok szerkesztik. Márpedig a járványiparban utazó gyógyszeripar elég nagy pénzügyi és lobbiérdek.

Doktor Motika professzor a 3. pontban rátér a lényegre:

3. Miért kell kiirtani a fertőzött állatokat?

A fertőzött állományok kiirtása két okból szükséges, egyrészt a fertőzött állatok tekintetében nincs teljes gyógyulás, mert a tünetek elmúlnak és az állat egészségesnek látszik, de ennek ellenére üríti a vírust – bivaly 5 évig, szarvasmarha 3,5 évig – ezáltal a többi egészséges állatot is megfertőzheti. Magyarul egy »ördögi kör« alakul ki, azaz sohasem szabadulunk meg a fertőzéstől.

Drága jó Motika doktor úr! Most komolyan. Értem én a sok diplomát, de tényleg ez lenne a cáfolat? Rögtön kifejtem, mi ezzel a gond.

Először is: nem az a kérdés, miért kell a fertőzött állományt kiirtani, mert ezt régebben is alkalmazták, ahogy írtam is. A kérdés az, miért kell az egészséges egyedeket is legyilkolni?

Drága doktor úr, erről semmit nem írt a Wikipédia?

Figyeljék, hogyan vergődik tovább a kupleráj helyett az istállóba került doktor:

Másrészről a környező államok és az exportpiacaink mentesek a fertőzéstől, ezért csak és kizárólag mentes területről engednek be állatokat és húskészítményeket, ezért vissza kell nyerni mentes státuszunkat akár pár 10 ezer állat kiirtása által is. Tudomásul kell venni, hogy a hazai állattenyésztés jelentős árbevétele az élőállatok és feldolgozott termékek külföldre történő eladásából származik, ezért ha nem szabadulunk meg a fertőzéstől és nem nyerjük vissza mentes státuszunkat, akkor nagyon sok rendes, becsületesen dolgozó magyar gazda fog tönkremenni. Afganisztánba és Ruandába tudnánk csak eladni a termékeinket, azok pedig nem túl fizetőképes piacok.

“Tudomásul kell venni”?

Egy igazi székely kocsmában ennél a szónál szoktak a doktor Motika-félék tudományos módszerekkel igazolható félkörív pályán kiszállni az ablakon. Természetesen nem önszántukból. Aki nem fér ki, az a kerettel együtt.

Miért kell tudomásul venni? Mert doktor Motika olvasott valamit a Wikipédián? Mi van, ha ez a szabályozás nem jó? Nem lehet erről beszélni? Nem lehet ezt megvitatni anélkül, hogy aki kérdéseket fogalmaz meg, az ne a konteós minősítést kapja? Mi a probléma a kérdésekkel? Miért nem lehet alternatívákat megfogalmazni? Mi az, hogy tudomásul kell venni?

És akkor folytassuk doktor Motika okfejtését:

4./ Korábban miért nem irtották ki az állományokat?

» A 73-as járvány idején még Magyarország és a környező országok fertőzöttek voltak, lehetett karanténozással és vakcinázással vagy átvészeltetéssel kezelni a járványt. Akkor a vakcinázott állatok húsa mehetett a Szovjetunióba, minden mennyiségben megvásárolták a hasított félsertést és a Globus-konzerveket (gulyás, székelykáposzta) és az élőállat-szállítások előtt is vakcinázni kellett a szarvasmarhát, mert ott is volt száj- és körömfájásvírus. Azután évtizedekig tartó munkával az ország mentesítette az állományokat a száj- és körömfájástól, így elérte az ország a legmagasabb egészségügyi státuszt, ami azzal jár, hogy bárhová a világon szállíthatunk élőállatot és élelmiszert, húst, tejterméket.« (Forrás: Dr. Csomós Anna állatorvos) Azaz, kedves konteóhívők, a világ változott meg, és ezáltal megváltoztak a védekezési módszerek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy például 1973-ban még Ladák és Wartburgok voltak, most már ezek a márkák szinte teljesen eltűntek a magyar utakról, miért is? Elvitték őket a gyíkemberek? Nem hiszem, egyszerűen csak megváltozott a világ.

Figyeljék, ismét beindult a tudomány doktor Motika fejében. “Forrás: Dr. Csomós Anna állatorvos.” (!!!) És ez azért megcáfolhatatlan, mert ezt írta Dr. Csomós Anna állatorvos?

Hasonlítsuk már össze a Dr. Csomós Anna és a Wikipédia súlyát azokkal a tudósokkal, akiknek a forrásait én idéztem:

1. Hutÿra Ferenc, a magyarországi állatorvos-tudomány kimagasló jelentőségű, világszerte elismert alakja, az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan terén végzett munkássága egyaránt kiemelkedő. Nevéhez fűződik a korszerű humánorvosi szemlélet és gondolkodásmód meggyökereztetése az állatorvos-tudományban. A budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola megszervezője és három évtizeden keresztül rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

2. Manninger Rezső, a XX. század egyik legjelentősebb tudósa, 1928-ban megszervezte és 1943-ig vezette az Országos Állategészségügyi Intézetet. 1940–1941 között dékán, majd 1947–1948 között az Agrártudományi Egyetem rektora.

3. Schwanner Jenő: a XX. század egyik legnagyobb tudósa, nevéhez fűződik a fertőző betegségek elleni küzdelem hatékony megszervezése, a veszettség felszámolása és az állategészségügyi szabályzat szerkesztése.

 Nem az a baj, hogy mi konteóhívők vagyunk, a probléma, hogy doktor Motika sokdiplomás doktorként nélkülözi a gondolkodás legelemibb képességeit. Elmagyarázom, miért:

“Tudományos bizonyítékok alapján” a 3. pontban azt írja: azért kell kiirtani az állományt, mert “egyrészt a fertőzött állatok tekintetében nincs teljes gyógyulás, mert a tünetek elmúlnak és az állat egészségesnek látszik, de ennek ellenére üríti a vírust – bivaly 5 évig, szarvasmarha 3,5 évig – ezáltal a többi egészséges állatot is megfertőzheti. Magyarul egy »ördögi kör« alakul ki, azaz sohasem szabadulunk meg a fertőzéstől.”

Majd az 5. pontban: Dr. Csomós Anna állatorvosra hivatkozva azt állítja:“korábban azért nem irtották ki az állatokat, mert a fertőzött húst el lehetett adni a Szovjetunióba.”

Doktor úr! Érti, mi ezzel a probléma?

Mert ha igaz a kiirtásra vonatkozó állítása, hogy a 3-5 évig “üríti” az állat a vírust, és korábban azért nem ölték le az állatokat, mert úgy is el lehetett adni a húst, akkor hogy a bánatos nyavalyába tűnt el a következő időszakban a betegség, amit 3-5 évente egyfolytában “ürítettek” a fertőzött állatok? Mi történt a sok vírussal? Felakasztották magukat egy fára?

“Egyszerűen csak megváltozott a világ?” - állítja doktor Motika. Ez lenne a tudományos bizonyíték? És ahol 3000 tehenet elföldelnek, ott mi lesz a vírussal a megváltozott világban? Szintén öngyilkosok lesznek?

És mint láttuk fentebb, doktor Motika kitér arra is, hogy az export miatt szükséges az állományok kiirtása.

Ismételjük meg, szerinte:Tudomásul kell venni, hogy a hazai állattenyésztés jelentős árbevétele az élőállatok és feldolgozott termékek külföldre történő eladásából származik, ezért ha nem szabadulunk meg a fertőzéstől és nem nyerjük vissza mentes státuszunkat, akkor nagyon sok rendes, becsületesen dolgozó magyar gazda fog tönkremenni.

A Doktor Úr úgy látja szakmailag: áldozatot kell hozni, azért kell az állatkiirtás, hogy menjen az export. Ez is egy érv, még ha nélkülözi is a lelkiismeretet.

Kétségtelen, nagy gazdaságokat is érint a járvány, de az is tény, hogy a legjobban azokat a kisembereket sújtja, akik soha nem exportálnak. Egy tőkeerős nagy gazdaság könnyen talpra tud állni egy ilyen sokk után, a sok kistermelőnek viszont ez a kivégzést jelenti. Tehát Motika szerint ezt kell tudomásul venni, ezt kell elfogadni: a kicsik pusztuljanak azért, hogy a nagyok még jobban hízzanak.

Tényleg ez lenne a magyar nemzetgazdasági érdek?

Doktor Motika írásának ötödik pontjában végleg leszámol a konteóhívőkkel, akik szerint a műhúslobbi állna az esztelen állatirtás mögött. Az úgynevezett védekezést szabályozó törvény 2005-ös, amikor még sehol sem volt ez a nyomulás. Én ezzel az írásomban nem foglalkoztam, de ha már idehozta, beidézem:

A 23/2005. (III. 23.) FVM-rendelet, mely húsz éve jelent meg, rendezi azóta szinte módosítások nélkül a védekezés menetét. Húsz éve még nem volt téma a műhús, ez is azt támasztja alá, hogy egy kegyetlen vírus elleni védekezésről van szó, nem pedig másról.



A fenntartható élelmezési rendszerek határait taglaló portál 2019 nyarán megjelent cikke a 20 éve kutatott műhús fejlesztésének történetéről

A doktor szarvasmarha tartó professzor Motika úr ebben a témában is rátapintott a lényegre, ahogy mondják: megfogta a szarva közt a tőgyit. Szegény dr. Motikának nem volt honnan tudnia, mert nincs róla Wikipédia szócikk, de 2005-ben a műhúslobbi már erősen izmosodott, bizonyos laborokban igen előrehaladott kutatások folytak ebben az ügyben, íme egy 2019-es, 4 egyetemi kutatóközpont által jegyzett tudományos írás a műhús fejlesztési történetéről. Akkor már a 20 éves jubileumát ünnepelték ennek a sátáni technológiának. Doktor Motika úr akármilyen tudományos módszerekkel számolja is vissza, ez bőven 2005 előtt volt.