Noha a 2026-os választások időben talán távolinak tűnnek, már csak a napok rohanó sebességgel való múlásának „köszönhetően” is mondhatjuk, hogy hamarabb itt lesznek, mint gondoljuk. A Fidesz és a Tisza március 15-i rendezvényeinek elemzők általi ízekre szedése már e megmérettetés jegyében fogant, az azóta eltelt pár nap, illetőleg a gyülekezési törvény módosítása okozta földindulás pedig tovább formálja a forrongó közéletet.
A kirakatok, külsőségek korát éljük. Tagadhatatlan, hogy minderre kiválóan ráérzett a hamis messiás (fotó: Bődey János/Telex)
A Momentum a szó szoros értelmében látványosan akarja uralni a Pride körül kialakult hiszti balliberális narratíváját, s közben nem veszik észre, hogy az úgynevezett magyar átlagembert sokkal kevésbé érdekli pár száz aberrált sorsa, mint saját megélhetése. Ez meglátszik az óellenzékként is hívott pártok támogatásán, melyek közül egyedül a DK-nak van értelmezhető tömegbázisa, a többiek úgy cirkuszolnak a Parlamentben, hogy nincs mögöttük szavazó, ezen pedig a Pride körüli mizéria sem változtat majd.
Az, hogy a magyar országgyűlésben több olyan párt is csücsül, melyeknek nincs a társadalmon belül valós támogatottsága, egyedüli az eddigi történelmünk során, egyszersmind kiváló karikatúra is a liberális demokrácia felé. E pártok számára nem maradt más, mint egy újabb közös lista, mely korántsem akkora életbiztosítás, mint ’22-ben volt, vagy a Tisza Pártba való csimpaszkodás.
Utóbbi pártnak – ha van eszük – nem kellenek ezek a megunt személyek és szervezetek, eddig legalábbis ez a metodika érvényesül, érdemes megnézni Magyarék álláspontját a gyülekezési törvény módosításáról. A homoszexuális vonulást persze megvédik, hiszen, ahogy mondták, „minden magyar ember alkotmányos gyülekezési jogát meg fogják védeni”, de kommunikációjukban mégiscsak a megélhetést, gazdasági-politikai helyzetet tolják előtérbe, nem az ideológiai csatározásokat, hiszen el akarják kerülni az óellenzék halálos ölelését.
Mindez nagyon veszélyes csomag. Egyrészt a Pride iránt érdektelenekkel elhitetik, hogy a vonaglás a Tiszának nem fontos – Magyar is mondta, hogy nem menne ki rá –, másrészt azért mégiscsak biztosítják azt, hogy megtarthassák az „alkotmányos jogokra” hivatkozva. Igazi orbáni logika, látszik, hol nevelkedett Magyar Péter.
Egyik részről üres magyarkodás, bocskai öltözék március 15-én, másik oldalról Bódis Kriszta LMBTQ-harcos mint szaktanácsadó, „alkotmányos jogok”, miegymás. Sosem voltam nagy rajongója a bocskai ruházatnak, de a wishes messiás egyenesen nevetségesen festett benne. De tudják, mi az, ami még ennél is nevetségesebb? Az, hogy a Magyarékat támogató libsiknek le kell nyelni ezeket a kínos, „magyarkodó” motívumokat, pedig bizonyára a hátuk közepére nem kívánják őket, de a pillanatnyi helyzet, és az Orbánék felé érzett közös gyűlölet megköveteli mindezt.
Nevetséges, szürreális helyzet, melyhez a keretet a NER teremtette meg: bocskaiban pózoló Magyar Péter – hiszen adnak a külsőségekre, a külsőségek korát éljük –, tíz körmüket lerágó ballibek, akik közül egyre többen eveznek a Tiszához, a prominens alakjaik sokszor nyilatkozat formájában, nemzetinek hazudott „áradás” mindenféle konkrétum nélkül.
A liberálisok sosem a következetességükről voltak híresek (forrás: Szenszej Bá a Könyörtelen Facebook-oldal)
Törékeny szövetség, mely nem tarthat örökké. Lehet minden nap bocskaiban mászkálni, ezt a konglomerátumot egyedül a Fidesz-gyűlölet tartja össze, semmi más. Ezért kerüli Magyar Péter az egyenes nyilatkozatokat, ezért maszatol a „kisemberek problémáival”, másik oldalról meg nyugtatgatja a Pride aberráltjait.
Már akkor is rezgett a léc a kényes szövetségek háza táján, amikor a Jobbik összebútorozott a baloldallal a választások idején, amit pedig erről mondtunk anno, mindenben igazunk lett. Ez a helyzet még faramucibb, hiszen itt már (papíron) önálló szervezetek sincsenek, csupán egyetlen gyűjtőpárt, a Tisza.
A wishes messiás nem kér az óellenzékből, sem a Momentumból, sem Gyurcsányból. Átevickélni persze biztosan lehet, de merőben más taktika ez, mint az a közösködés, amit eddig láttunk. Hogy ez mennyiben is működőképes, jövőre kiderül, de addig is álljon itt, hogyan vélekedett Magyar Péter a parlamenti baloldali pártok tiltakozásáról a gyülekezési törvény kapcsán: „Az óellenzéki módszerek (legyenek akár füstgránátok, akár konfrontáció a rendőrséggel) csak és kizárólag Orbánék hatalomban tartását szolgálják. Sem a rabszolgatörvénynél, sem a választási vagy egyéb jogszabályok módosításánál nem értek el semmilyen eredményt, sőt a hatalmat erősítették és aztán néhány hét alatt elhaltak.”
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info