Emlékszem, annak idején 2003-ban, amikor a nemzeti szervezetek a Kossuth téren tartották megemlékezésüket az 1945-ös budavári kitörés hőseire emlékezve, a Mazsihisz úgynevezett "ellentüntetést" szervezett a tér túloldalára. Értelmezhetetlen az egész, ugyanis az egy kegyeleti rendezvény volt, nem pedig tüntetés. Nem volt mi ellen tüntetni.
Emlékszem arra, hogy az akkor globalista-balliberális szolgálatban álló TV2 hosszú videós anyagot készített rendezvényről. A Becsület Napjáról és a Mazsihisz ellentüntetéséről. Komoly gondban voltak, nagyon megizzadtak a műsor szerkesztői, és végül nem is jártak sikerrel. Egyértelmű volt a koncepció, be kell mutatni a "gyűlölködő neonácikat" és a békés "méltósággal kiálló bátor demokratákat", kik nem engedhetik – Tamás Gáspár Miklós után szabadon –, hogy újra "barna eső" essék az égből.
Orbán Viktor a Mazsihisz elnökével, Grósz Andorral (fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda)
Ehhez képest nagyon besült a TV2 mutatványa. A hazafiak rendezett sorokban, fegyelmezetten és valóban méltósággal emlékeztek az Európát védő magyar és német hősökre. Ügyet sem vetettek az ellenséges provokációra, nem kiabáltak át semmit a kordon túloldalára. Ehhez képest a Mazsihisz által összehívott tüntetők magukból kikelve ordítoztak, végigfütyülték még a magyar himnuszt is, és mai napig emlékszem, artikulálatlanul üvöltötték: éljen a felszabadító Vörös Hadsereg!
Az a Vörös Hadsereg, amely magyar asszonyok és lányok százezreit erőszakolta meg, kifosztotta hazánkat, majd következett a magyarság egyik legsötétebb több mint négy évtizede, a bolsevik megszállás. 1944/1945-ben ugyanazzal az Isten-, nemzet- és emberellenes kommunizmussal szálltunk szembe, mint amely ellen az '56-os hősök ragadtak fegyvert. A vörös ár mérhetetlen pusztítást okozott, nyomában a halál járt (több százezer magyart hurcoltak el a Gulágokra), és iszonyatos károkat okozott – a mai napig érezhetően – a magyarság lelki és szellemi életében is.
S a Mazsihisz beszél kirekesztésről? Nos, ez egészen máshogy áll. Aki nem vállalja a magyarsággal a sorsközösséget, nem osztozik vele jóban és rosszban, az lényegében önmagát "rekeszti ki" a magyarságból. Ez nem a mi választásunk, nem a mi döntésünk, ez az ő döntésük. Valóban így gondolják a mai napig, hogy a szovjet Vörös Hadsereg Magyarországnak felszabadulást hozott és ki kell fütyülni a magyar himnuszt?
Úgy tűnik, hogy igen, ugyanis azóta is, évek óta uszítanak a kitörő hősök emléke ellen. Sőt, a Mazsihisz szólította fel már évekkel ezelőtt magát Orbán Viktort, hogy találja meg a "jogi lehetőségét" annak, hogy közterületen ne lehessen megemlékezést tartani. Orbán Viktor pedig, Európa legfiloszemitább miniszterelnöke ezt meg is tette.
De még ez sem elég a Mazsihisznek. Ma már nem lehetséges, hogy a hazafiak köztereken emlékezzenek méltóképpen a hősökre. A túrázást azonban – még – nem tudták betiltani. A Mazsihisz újra őrjöng.
– A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elítéli, hogy a holokauszt tragédiája után 80 évvel még mindig neonáci megmozdulásokat kell végignéznie Budapesten annak a kevés túlélőnek, aki átélte a fasizmus borzalmait. A neonácik által a "kitörés napjáról" alkalmából rendezett megemlékezések nem a becsületről szólnak, hanem becstelenségét dicsőítik. Ez elfogadhatatlan mind a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), mind minden jóérzésű és tisztességes magyar polgár számára. Felháborító, hogy a neonáci megmozdulás szervezői között olyan személyek is vannak, akik az elmúlt években magas állami kitüntetésben részesültek. A Mazsihisz elvárja, hogy kerüljön visszavonásra az állami kitüntetés arra érdemtelen neonáci eszméket valló kitüntetettektől – írják mai közleményükben.
Ennek a szövegnek egészen minimális kapcsolódása sincs a valósághoz. De egy valamit szögezzünk le, a hősök emlékét nem hagyjuk besározni, és nem a Mazsihisz fogja megszabni nekünk, magyaroknak, hogy kikre emlékezhetünk, és kikre nem!
Dicsőség a hősöknek, vérükből új hajtás sarjad!
Lantos János – Kuruc.info
