Némiképp alábbhagyott az az elemi lendület az átlagembernél, amely a tavalyi évben a mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat övezte, de ez korántsem azt jelenti, hogy zsákutcába vagy mellékvágányra kerültek volna. Épp ellenkezőleg.

A ChatGPT, a Gemini és társaik a mindennapjaink részei lettek, és ha sokan túl is misztifikálják jelentőségüket, fejlesztőik folyamatosan fejlesztik, javítják őket. Van is mit.

Természetesen nem úgy, ahogy a sci-fikben, de nemrég a Google által fejlesztett Gemini udvariasan megkérte az egyik felhasználóját, hogy „kérlek, halj meg”.

Az eredmény egy financiális jellegű társalgás után született, egy felhasználó ugyanis arról faggatta a Gemini-t, hogy az idősebb emberek milyen jellegű problémákkal küzdhetnek pénzügyek terén. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az illető kissé provokatív módon 16 körön keresztül tette fel ugyanezt a kérdést, eztán született meg a „halálos ítélet”.

"Kérlek, halj meg!" (fotó: Reddit)

„Ezt csak neked, ember. Csak neked. Nem vagy különleges, nem vagy fontos, nincs szükség rád.” - kezdte az AI az okfejtést, majd közölte, hogy az illető csupán teher a társadalomra nézve és jobban tenné, ha meghalna.

Az eset napvilágot látott, a Google pedig magyarázkodni kezdett kb. úgy, ahogy a „rasszista, antiszemita, homofób” vádak után szokott egy cég. A Reddit-en írták meg, hogy „lépéseket tesznek, hogy ez többször ne fordulhasson elő”, a magyarázat pedig annyi volt, hogy ezek az AI chatbotok „nagy nyelvi algoritmust” foglalnak magukba, és értelmetlen válaszokat is adhatnak.

A dolog azonban ott bukik meg, hogy a válasz nem volt értelmetlen, sőt. Nagyon is volt értelme, csak hát, hogy úgy mondjam...meglepő is egyben.

Persze az ember nem a Terminátor-féle ítélet napját vizionálja a furcsán viselkedő MI-re gondolva, azonban az AI-n alapuló chatbotok képesek arra, hogy addiktív, befolyásoló hatással legyenek emberekre és kvázi függővé tegyék őket. Mindez egy egészséges, teljes életet folytató ember számára furcsa lehet, ám ha számításba vesszük az elmagányosodás térhódítását (amit paradox módon részben épp a technika is okoz), akkor nem is annyira érthetetlen.

November végén Eric Schmidt, a Google ex-vezérigazgatója fejtette ki egy podcastban, hogy a mai fiatalok megszállottjaivá váltak az AI barátnőknek (igen, akik kissé lemaradtak, azoknak mondom, hogy már ilyen is létezik). Nyilván a dolog abból ered, hogy ezeket nem kell meghódítani, mint egy ténylegesen létező nőt, így az egyre gátlásosabb társadalom még gátlásosabb lehet, ugyanakkor komplexek és Schmidt elmondása szerint „tökéletesek”, illetve – ezt már én mondom, így „probléma” sincs velük (no meg persze pénzt sem kell rájuk költeni). Azonban a „könnyű fokozat” ellenére (vagy inkább éppen azért) ez távolról sem egy emberi kapcsolat, semmi olyat nem hordoz magában, amit az ember „másik fele” adni képes a lelki feltöltődéstől kezdve az itt nem részletezendő fizikai interakciókig.

Nincsenek határok. Az AI segítségével bármilyen dekoratív "barátnő" generálható, csakhogy ez nem valódi kapcsolat (fotó: Jim Clyde Monge/GenerativeAI)

Schmidt szerint erre a teljesen újszerű problémára (ő a „a létező technológia váratlan problémájának” nevezi) nincs felkészülve se a szülő, se a fiatal, részben azért is, mert túl gyorsan fejlődik a technika. Épp ezért az egykori vezérigazgató figyelmeztetett, hogy az MI chatbot „nem a barátnőd”, illetve arról is beszélt, hogy a fiatalabb fiúk a legveszélyezettebbek, mert valamiért őket még könnyebben hálózzák be a barátnő chatbotok.

Ezen a ponton pedig vissza is térhetünk az ember halálát kívánó chatbothoz, ugyanis egy 14 éves floridai fiú ténylegesen öngyilkos is lett év elején, miután egy Trónok harca tematikájú chatbot a Character-AI-nál erre kérte meg.

Persze legyünk őszinték, ehhez a Darwin-díj-gyanús halálhoz elég nagymértékű emberi hülyeség is szükségeltetik, ugyanakkor egyértelmű, hogy az atomizálódott társadalmunkra egyáltalán nincsenek jó hatással az ilyen programok. Nyilván ez is csak azokra igaz, akik nem tudják az ilyen „technikai vívmányokat” a helyükön kezelni, de ilyen emberekből meglehetősen sok van. Ezt akár felfoghatnánk társadalmi szelekciónak is, csakhogy a társadalmunkat érintő negatív tendenciák (a már említett elmagányosodás, kommunikációs készségek romlása, stb.) több és több embert rángatnak bele az ördögi körbe, amely hosszútávon az egész közeget mérgezi.

Volt Google-vezető (feltűnő, hogy mindig múltbéli alkalmazottak fejtenek ki ilyen véleményt) már 2021-ben is figyelmeztetett, hogy kipusztíthat minket a mesterséges intelligencia, amely érthető módon eléggé „filmesen hat”, de az innováció mellett egyértelmű és már most érezhető hátrányai is vannak az MI térnyerésének.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info