Egyre-másra robbannak ki azok az esetek, melyek jelzik, hogy a szexuális aberráció ma már nem csak a politikai baloldal sajátja. Sőt, tulajdonképpen a homoszexualitás megtűrése, elfogadása lehet a nagy közös nevező a kormánypártok és a baloldali ellenzék között. Lipták Tamás cikke a Magyar Jelenen jelent meg.




Még meg sem száradt a festék a Városháza utca betonján az augusztusi hőségben, amikor nálam már a rendőrség munkatársai csengettek úgy dél körül. Bizonyítékok után kutakodtak, egy festékfújó spray-t kerestek mindenfelé. Kár volt a vesződés, hiszen magam töltöttem fel a videót, melyen a fővárosi polgármesteri hivatal előtti flaszterre fújtam fel: STOP LMBTQSTB PROPAGANDA.

A naptárak 2020-at jeleztek, abban az évben pedig nem rendezték meg a Budapest Pride felvonulását. Na persze nem a fideszes kétharmad, hanem a covid-korlátozások akadályozták meg a deviánsfelvonulást. Néhány óra fogda után végülis kiengedtek, de így is kellemetlen élmény volt sok egyéb szempont miatt is.

„Az évről évre egyre több betűből álló LMBTQstb mozaik elnevezésből is látszik, hogy ennek az útnak sosincs vége, mindig lehet még egy lépést tenni lefelé, ahova ez az egész vezet” – mondtam akkor az eset után készült interjúban. Eltelt azóta négy esztendő, és bizony láthatjuk, hova vezetett a Fidesz liberális hozzáállása a homoszexuális-kérdéshez. Lett ugyan gyermekvédelmi törvény, csak éppen büntetési tételeket „felejtettek el” mellé rendelni. Mintha az lett volna a cél, hogy a szavazótábort is kiszolgálják, de jelentős változást ne hozhasson. Ezért lehetséges, hogy évekkel később a különböző LMBTQ-rendezvényeken probléma nélkül vehetnek részt kisgyermekek is. Az elmúlt évek legnagyobb közéleti botrányai pedig mind a homoszexuális-pedofil viselkedéshez kötődnek lassan.




Még gyermekvédelmi tüntetést is tartottak azok, akiktől nem meglepő módon a gyermekeket éppen védeni kellene. Ők persze parádézhatnak a médiában, a véleményük mérvadónak számít a mai napig egyéb közéleti kérdésekben is. És a rendőrség sem kopogtat náluk, hogy bizonyítékokat gyűjthessen. Ki emlékszik ma már arra, amikor Novák Katalin köztársasági elnökként fogadta a Háttér Társaság nevű LMBTQ-szervezet képviselőit? Azokat pedig, akik érdemben fellépnének a gender-lobbi tevékenysége ellen, legfeljebb a rendőrség, majd a bíróság fogadja meghallgatás céljából. Az sem kapott persze nagy médianyilvánosságot, amikor a Labrisz Leszbikus Egyesület indított Befogadó Terek néven programot, mely kifejezetten a pedagógusok érzékenyítését célozta meg.

Valahol ugyanakkor érthető ez a helyzet, hiszen mind az ellenzéki közeg baloldala, mind a kormánypárt tele van gyakorló homoszexuálisokkal. Ezt sem én mondtam, hanem egy egykori fideszes, Simonka György. A Pride országos eseménnyé nőhette ki magát, miközben az érdemi ellenállást tulajdonképpen megfojtotta a hatalom. Ez a már emlegetett fideszes kétharmad 14 évének a mérlege. Négy évvel ezelőtt mondtam, és nyilván nem csak én, hogy ennek az útnak sosincs vége, mindig lehet egy lépést tenni lefelé. Erre pedig immár a Fidesz és holdudvara lett a legnagyobb bizonyíték. Pedig teendő lenne bőven, és ma már messze nem csak a propaganda területén.