Nemzetünk és fajunk ellenségei imádják a szolgalelkű „honfitársainkat”, akik valamilyen formában az egyezséget, a konszenzust keresik velük – mely természetesen végső soron az ő malmukra hajtja a vizet. A Vörös Hadsereg szívélyesen köszöntötte a magyarországi antifasiszta ellenállást, akik odáig merészkedtek, hogy a „demokráciáért”, a bolsevizmussal karöltve harcoljanak a törvényesen beiktatott nyilaskeresztes kormány ellen. 1956-ban arra az áruló Kádárra építették fel a soron következő magyar évtizedeket, aki a forradalom helyett a Szovjetunió kegyeit kereste, a rendszerváltozás pedig elúszott a konszenzust előbbre tartó, lagymatag demokratákon.

Mindez persze nem jelent egyet azzal, hogy a delikvensek befogadást nyernek a saját szintjükhöz mérhető felsőbb körökbe. Az antifasiszta demokratákat megérdemelt módon leszalámizták, Kádár a szovjetek szemében mindig is egy jelentéktelen pincsikutya maradt, a „rendszerváltó” demokraták nevére meg remélhetőleg már emlékezni sem fogunk száz év múlva, maximum elrettentő példaként.

Kisebb ligában, de mindez elmondható a XII. kerületi turulszobor kapcsán is. Az irreálisan hosszúra nyúlt kálvária végére abban a percben kellett volna azonnali és végleges pontot tenni, amikor a bűnbánó Pokorni elkezdte levakargatni a zsidóságnak nem tetsző neveket az emlékműről (köztük a saját nagyapjáét). E helyett a szobor vegzálása immáron folyamatos, a fideszesek mellett pedig olyan ember is a zsidóság kegyeit keresi, mint Kassai Lajos.

Fotó: Róka László/MTI

A Hegyvidék októbertől regnáló liberális polgármestere, a kutyapártos Kovács Gergő meggyőződése, hogy ő fogja befejezni az eposz méretűre nőtt történetet, mégpedig a turul számára nem pozitív végkifejlettel. Saját bevallása szerint „6 millió érdekes ötlet” (a hatmillióról nekünk más jut eszünkbe) érkezett hozzá az elmúlt időszakban, miként lehetne megszabadulni a szobortól, de nagyon úgy tűnik, hogy a MIÉP nyerte a „kreatív” versenyt. Ez – tekintve a párt előéletét – elsőre talán fura lehet, de valójában kiválóan beleillik a korszellem által diktált gyalázatos sormintába.

Ahogy Kassai Lajost is szereti Megyeri Jonatán rabbi, vagy az óbégató Puzsér, úgy Kovács Gergő is kaján örömmel nyugtázta, hogy a szebb napokat látott párt ormótlan csökevénye, a nemzeti ellenállás egykori (talán nem feltétlenül megérdemelt) szimbóluma bontja el azt a szobrot, amely sok álmatlan éjszakát okoz neki. Kell-e ennél jobb befejezés? – kérdezheti önelégülten.

Persze az igazság szokás szerint sokkal szárazabb. Jogilag ez a förmedvény nem utódpártja az egykori Csurka-pártnak. Csupán öt perc hírnevet szeretett volna Perdiák János pártelnök, ha már a kisvárdai önkormányzati választásokon a legutolsó helyen végzett mint polgármesterjelölt. A pártnak valós hatalma nincs, társadalmi bázisa még annyira sem, de kétségtelenül a médiahack egy pillanatra ráirányította a figyelmet, a Kutyapárt pedig profitálhatott belőle. Valahogy így kell három garasért eladni egy turulszobrot.

Ja igen! Még nem is ejtettünk szót arról, mi ez a „kreatív megoldás”, ami annyira elnyerte Kovács tetszését. Ez a Perdiák nevű csődtömeg a MIÉP saját költségén szeretné elbontani és elszállítani a szobrot, mintha csak egy ellenség által katonailag megszállt területről vonná ki teljesen feleslegesen a csapatait. Vereségét elismeri, összecsomagol, dicstelen módon meghajol, majd elpályázik. Kovács meg úgy üdvözli majd a döntést, ahogy Vorosilov üdvözölte az antifasiszta demokraták szolgalelkű hajbókolását.

A liberális hegyvidéki vezetésnek azonban csalódnia kell. Nem egy 0 százalékos MIÉP élén álló ismeretlen „politikus” fog dönteni a hegyvidéki turulszobor sorsa felől, amely az elmúlt évek kálváriája miatt lényegében a nemzeti ellenállás egyik szimbólumává nőtte ki magát, de nem is Kovács Gergő, aki pusztán azért esett be a polgármesteri székbe, mert a NER-t – jogosan – annyira utálták már a Hegyvidéken is, hogy bárki mást megszavaztak a helyére. Nem. A turulszoborról mi döntünk, akik a valódi ellenállást képviselik a globalizmussal és az áljobboldali kormánypárttal szemben is.

Ez az ügy már régen túlnőtt azon, hogy meghátráljunk, így nem fogunk egy tapodtat sem engedni ebben a kérdésben, ezt pedig két füvezés között Kovács Gergőnek is meg kell majd értenie.

A MIÉP pedig – vagy hívják bárhogy ezt a zombit – húzza le magát a WC-n.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info