Miután mindenki kinyaralta magát, és a szeptember beköszöntével újra az iskolapad csábítja a diákokat, a katedra pedig a tanárokat, természetesen újult erővel folytatódik a balliberális oldal aktuális gőzlevezetője, vagyis az „oktatásért való” demonstráció. A felállás nem változott: Egységes Diákfront és egyéb kisebb szervezetek „akiknek fontos az összefogás”, Pankotai Lili, random felszólalók, káromkodás, aztán még több káromkodás – mindez péntek délután, este, amikor már mindenki pihenni szeretne. A baloldali média magasztalta az eseményt, a fideszes HírTV panaszkodott, hogy Pankotaiék „megtámadták” őket, majd mindenki ment a dolgára tovább, csak az maradt bajban, amiért elvileg a tüntetést szervezték: az oktatás.

Erre a véget nem érő körforgásra persze már többször felhívtuk a figyelmet, azóta maximum annyi változhatott, hogy még több érintett ismerte fel, mennyire hasztalan ez a fajta öncélú ellenállás. Azontúl, hogy nyilvánvalóan semmilyen közösséget nem lehet vállalni olyanokkal, akik baloldali alapokon, „intézményesített rasszizmust” kiáltva akarják megoldani az oktatás problémáit – habár a „megoldani” azért meglehetősen erős szó, még a demonstráció zászlóvivőjének számító Pankotai sem tudta megmondani, hogy mi baja a pedagógustörvénnyel, pedig elviekben ez lenne a feladata.

Pankotai Lili releváns kritika helyett a HírTV stábja ellen hergelte a résztvevőket - remekül jött ez a kormánypárti médiumnak (forrás: hirtv.hu)

Például nyugodtan elmondhatta volna, hogy az oktatás és a benne lévők helyzete – ennélfogva maga a törvény is – olyan ködös, hogy többen csak azért nem léptek ki eddig a munkavállalók közül, mert nem is nagyon tudják, mi vár rájuk. Ez persze nyilván nem véletlen, és kicsit olyan érzése támad az embernek, mintha a nagy káoszban a kormány is csak sodródna az eseményekkel „majd lesz valahogy alapon”. Pillanatnyi őrjöngés helyett inkább ezekre kellene felhívni a figyelmet, de a Fidesz köszöni szépen az Egységes Diákfrontnak, hogy magatartásukkal őket erősítik. A vonzó alternatíva hiánya és a meglévő taszító külleme amúgy is csak a reménytelenséget erősíti az emberekben, ami szintén a jelenlegi kormány malmára hajtja a vizet, sok hálával tartoznak tehát a baloldalnak.

Az ember persze elgondolkodik azon is, hogy a kaotikus állapotok közepette van-e bármiféle végcélja a Fidesznek. Nyilván nem „szerencsétlen véletlenek sorozatáról” beszélünk, ami folyamatosan az oktatást sújtja, így ha az egészségügyet, a másik nehézkes állami szektort vesszük alapul, nem kizárt, hogy csakúgy mint ott, az oktatásban is az a cél, hogy minél több embert hajtsanak a magánoktatás felé. Ez nyilvánvalóan – mint oly sok minden más – a vagyonosabb rétegnek kedvezne, ami nagyon is jellemző a NER rendszerére, ugyanakkor a mindenkori hatalom szemszögéből veszélyeket is rejt magában: a magánoktatást nem lehet olyan hatékonyan uralni, mint az államit, sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy a hatalommal kritikus hangokat termel ki egy magánintézmény, ami természetesen nem lehet érdeke egyetlen kormánynak sem. Mindemellett viszont megszabadulnának – vagy csökkentenék a hatását – egy újabb „végtelen pénznyelőnek”, mivel egyik ágazat sem termel, csak „elvesz”, így a modern világ pénzorientált gondolkodása miatt „értéktelen”.

No persze titkolózni sem lehet örökké, az őszi ülésszak egyik központi témája nyilvánvalóan az oktatás lesz, de annyi bizonyos, hogy Pankotai Lili lelkes vöröskatonáira mindig számíthat a kóserjobb Fidesz, ha „csinálni kell a hangulatot”.

Amúgy nemrég volt 17 éves az őszödi beszéd – kimondani is fáj, mennyire rohan az idő. Gyurcsány őszinteségi rohama pedig olyan folyamatokat indított el akkor és ott, amely azóta is fontos eleme a magyar radikális jobboldal öndefiníciójának. Ez csak azért kapcsolódik most ide, mert gyenge próbálkozás ugyan, de a baloldali sajtó olyan „hazájukért harcoló önzetlen polgárokat” akar generálni a „könnygázt nyelő, elkeseredett diákokból”, mint amilyenek a 2006-os tüntetéssoroztat hardcore résztevői voltak. Nyilván a párhuzam nevetséges, de egy bizonyos táboron belül működőképes. Ez van akkor, ha nem tudnak felmutatni valódi harcosokat.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info