„Mélységes csalódottsággal és némi rezignáltsággal vettük tudomásul, hogy a YouTube ismét, ezúttal is indoklás nélkül törölte a csatornánkat, csütörtökön 18 óra 13 perckor. Az egészet. Megint.”

Ezzel a felütéssel kezdődő fizetett hirdetés jött velem szembe a minap Facebookon, a PestiSrácok igyekszik minél több emberhez eljuttatni, hogy az ő YouTube-csatornájukat bizony törölte a platform még múlt csütörtökön. Nyilván én erről már előbb értesültem, minthogy a hírfolyamomba tolakodott a hirdetésük, de most nem is ez a lényeg.

Igazán félelmetes csapat, nem is csoda, hogy retteg tőlük a YouTube...

A hirdetésben emlegetnek „mélyállami cenzúrát”, valamint egy kis hamis mítoszteremtéssel vegyített mártírkodásra is tellett „nyilván nem véletlen, hogy épp a PestiSrácok gárdájának közösségét ítélik olyan veszélyesnek, hogy végképp igyekeznek eltörölni tartalmainkat…” szöveggel. Hát igen, tetszettek volna akkor feleszmélni, amikor ez a gépezet beindult.

Különben ezek a szalonkonzervatívok meg csatolt részeik mindig így viselkednek. Először „nem érzékelik a veszélyt”, „nem tudják, mi a gond’”, vagy rosszabb esetben a későbbi elnyomó oldalán állnak, aztán amikor őket is bedarálja a gépezet (vagy csak „felsérti a bőrüket”), ezerszer jobban kezdenek ajvékolni, mint azok, akiket már évekkel ezelőtt (igaztalan módon) eltüntetett a rendszer. Némiképp nagyobb volumenű, de érzékletes példa erre, amikor a kisgazdák, meg ilyen „polgárinak” nevezett szerencsétlenek közösen irtották ki a kommunistákkal a két világháború közötti politikai elitet, aztán ők sírdogáltak a leghangosabban, mikor a vörösök tőlük is megszabadultak. Persze a történelmet azok írják, akik a hősöket halálra ítélik, úgyhogy nálunk még a kommunizmus áldozatainak emléknapja is egy antifasiszta politikushoz köthető, aki segítette annak a rendszernek a kiépülését, amely végül elintézte. Az ember nem, hogy sajnálni nem tudja az ilyet, de konkrétan jobban megveti, mint magát az elnyomót.

Győzike futtatói és párttársai mint a mélyállamra veszélyes harcosok

A példa persze fennköltebb, hiszen a 20. század egy ma is meghatározó eseményéről beszélünk, itt meg csak egy YouTube-csatorna törléséről, de azért az ember nem bírja, hogy szó nélkül hagyja a következőket:

1. A YouTube (vagyis a Google) arra hivatkozva törölte a PS TV-t, mert a PestiSrácok figyelmen kívül hagyta azt, hogy korábban már törölték a csatornájukat, azt pedig jól tudjuk ugye, hogy a techcégeknél nincs bocsánat. (Az eredeti PS-csatorna egyébként még 2020 februárjában esett a YouTube/Google áldozatául egy meglehetősen ostoba indok miatt.)

A Google persze mossa kezeit, és biztosítanak mindenkit arról, hogy „automatizált rendszereik nem politika szempontok, vagy egyéb tulajdonságok, például nemi vagy szexuális irányultság alapján szűrnek”. Persze... meg nyilván minden ott dolgozó munkatárs is egy földre szállt angyal, akiknek még véletlenül sincs semmilyen politikai állásfoglalása. Szokásos liberális panelmondatok.

Feltűnő azonban, hogyha egy kormánymédiumot lő ki a techdiktatúra, az rögtön áldozati szereppel vegyített mártírkodásba kezd, mintha ő lenne a világ közepe, „akik aztán annyira fontosak és veszélyesek”, hogy „egyenesen vadásznak rájuk”, ám ugyanezek a felületek – ha nem is működtek együtt az elnyomóval, mint anno a fentebb említett politikai klikkek – de mélyen hallgattak, amikor másokat ért ezerszer súlyosabb cenzúra.

Akik valóban fontosak, „veszélyesek” voltak, vagy olyan értékeket közvetítettek, amelyek ténylegesen szemben állnak a techcégek által képviselt világnézettel, azokat már vagy rég leradírozták, vagy, ha ez nem történt meg, időről időre, különböző módszerekkel akadályoztatják őket, esetleg eltüntetik az ütősebb bejegyzéseiket, videóikat egyfajta „öncenzúrára” késztetve ezzel az áldozatokat (hosszasan lehetne sorolni ezt a listát – kezdve azzal, hogy Toroczkai még mindig persona non grata a Facebookon, vagy emlékezzünk vissza arra, miképp viselkedtek ezek a cégek a Mi Hazánk Mozgalommal a választások alatt, portálunkról nem is beszélve).

Ennek tükrében, azoknak a veteránoknak, akik már évek óta járják ezt a digitális kálváriát és ténylegesen rengeteget szenvedtek már, kissé nevetségesen hat az, amikor egy pénzzel agyontömött kormánymédium hirdet világvégét azért, mert a 100 csápjából levágtak egyet.

2. A hazai radikális jobboldal évek óta, következetesen képviseli azt, hogy a techcégeket állami szinten kellene jobban rendszabályozni, könnyen elképzelhető, hogy akkor ők is „másként állnának a dolgokhoz”. Ezt a Fidesz rendszeresen figyelmen kívül hagyta, sőt, valahol jól is jön nekik, hogy az ébredező szélsőjobbot korlátozzák. Akkor miről is beszélünk?

Hát igen... vannak, akiket évek óta püfölnek, mégis szó nélkül harcolnak, tovább és vannak, akiknek egyszer eltörik a kisujját, majd az esetről feladnak egy fizetett hirdetést. Vannak különbségek.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info