Az elmúlt időszakban felhalmozódott időközi önkormányzati választások korszakát éljük. Többször bebizonyosodott már az évek során, hogy messzemenő következtetéseket az országos pártpreferencia és egy-egy időközi választás között (legyen az önkormányzati vagy országgyűlési) nem igazán lehet levonni, ennek ellenére intő jeleket, általános megállapításokat igen, nem beszélve a magyar belpolitikai helyzet egy-egy sarokpontjáról. Talán a mindenki számára kellemetlen meglepetésként ránk telepedő újabb kétharmad árnyékában nem meglepő, hogy az eddig lezajlott időközi önkormányzati választásokat talán kivétel nélkül a Fidesz, vagy a hozzájuk köthető "független civil szervezetek" nyerték, ráadásul kisebb településeken ez a tendencia csak akkor tud megfordulni, ha közösségi szinten nyeri el egy másik csapat a lakosok bizalmát – itt a pártlogók kevésbé működnek.
A Fidesz az új kétharmadnak köszönhetően magabiztosan, a sikerektől elbódultan veti bele magát az időközi választásokba. Kár lenne tagadni, hogy nekik lejt a pálya, mint ahogy az is tény, hogy a baloldal lokális szinten is összeomlóban a van, az összefogás pedig még annyira sem működik, mint országosan, ami azért eléggé égő.
A múlt vasárnapi méhkeréki időközi önkormányzati választás után joggal gondolhatja a kormánypárt, hogy bármit megengedhet magának, ugyanis a nagyobbrészt románok lakta településen azt a korábban lemondott Tát Margitot választották újra (nagy többséggel, nem épphogy), akit jogerősen elítéltek költségvetési csalás és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt. Ez egyszersmind látlelet az ország állapotáról is, a korrupció lényegében "mindennapi rutinná" változott, a választók láthatóan nem "büntetnek" érte.
A jogerősen elítélt Tát Margitot ismét Méhkerék polgármesterévé választották (kép forrása: Tát Margit Facebook-oldala)
Most vasárnap ismét több helyen választanak képviselőket, vagy éppen polgármestert a megüresedett helyekre, itt, Budapesten inkább együtt, míg vidéken jobbára külön próbálkoznak az áprilisban már leszerepelt baloldali pártok. A legszürreálisabb helyszín ezek közül talán Keszthely, ahol a balliberálisok egyáltalán nem is állítottak polgármester-jelöltet, a fideszes Manninger Jenőnek egyedül kell "megküzdenie" a vezető szerepért. Ugyanitt az egyik körzetben haláleset miatt helyi képviselőt is választanak, itt a DK végül állított egy jelöltet, a többi baloldali párt támogatása nélkül.
Az április óta eltelt időszak óta érdemben nem változtak a magyar belpolitika főbb töréspontjai – az időközi választásokból és az eddigi eredményekből legalábbis ez rajzolódik ki. Vidéken a Fidesz egy-két nagyváros kivételével kényelmesen beágyazódott az önkormányzatokba (akár még egy felfüggesztett börtönre ítélt jelöltet is nagy többséggel újraválasztanak), baloldali térfélen meg – kevés kivételtől eltekintve – vagy folytatódik a korábban már megbukott összefogósdi, vagy próbálkoznak külön indulással, ami nem túl jó reklám, esetleg jelöltet sem állítanak. 2024 őszéig (vagy a jelenlegi állás szerint inkább már tavaszig) ugyan még sok víz lefolyhat azon a bizonyos folyón – az önkormányzati választások pedig olykor kevésbé tükrözik az országos pártpreferenciákat – de a baloldal szemlátomást nem találja továbbra sem önmagát, labdába egyedül a budapesti időközi választásokon rúgnak.
Pedig a helyhatósági választásokon való sikeres szereplés kapuja lehet egy még sikeresebb országgyűlési választásoknak, hiszen jobb infrastruktúra és kedvezőbb beágyazottság várja azokat a pártokat, amelyek önkormányzati szinten is megvetették a lábukat az adott helyszínen. Hogy a baloldal levon-e bármiféle következtetést a továbbra is nyomasztó fideszes fölényből nem tudni, de kissé úgy tűnik, mintha csak azért indítanának jelölteket, hogy "lefussák a kötelező köröket" (már, ha lefutják).
Egyébként van olyan időközi választás is, ahol a baloldal nem, a Mi Hazánk viszont indít jelöltet, így a frissen parlamentbe került erő lehet a jelenlegi kormánypárt egyetlen kihívója. Ez természetesen még nem országos tendencia, de a korábban óhajtott ellenzékváltás folyamatban van, sőt, hónapról hónapra erősödik.
Mindezeket figyelembe véve is kár lenne elvitatni a Fidesztől, hogy a megismételt kétharmad új löketet adott nekik, ezáltal magabiztosan veszik eddig az időközi választások által támasztott akadályokat. S ahogy jelen példa mutatja, igenis megéri erőt fektetni a helyhatósági megmérettetésekre, hiszen országos szinten ez lehet a siker egyik alapja a 2026-os országgyűlési választásokon is. Ennek a szellemében kell készülni 2024-re, ahol nagy eséllyel már tavasszal, az EU-s választásokkal egybekötve bonyolítják le az önkormányzati választásokat. Nem véletlenül.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
