Tanármustra az SZFE-n: kizárólagosak és kirekesztők - hosszú és gonosz kávéházi körkép

Mielőtt hódolatommal és elismerésemmel tisztelegnék a patinás egyetem legendás tanári kara előtt, néhány kérdést kell a rendőrség vezetőjéhez, Pintér Sándor belügy-, valamint Varga Judit igazságügyi miniszterhez intéznem.

– Hogyan fordulhatott elő Magyarországon, hogy az egyik elit felsőoktatási intézményünk, jelesül a Színház- és Filmművészeti Egyetem kommunikációs vezetője a „kvázirektor” tudomásával és egyetértésével egy szabadegyetemnek álcázott – a (Bill Clintonra és Barack Obamára is nagy hatást gyakorló) Saul Alinsky és Gene Sharp radikális-kommunista „erőszakmentes” akcióterveire és programpontjaira épülő – kiképzésen buzeráns anarchista aktivisták (Gulyás Márton) és polgári engedetlenségi „trénerek” (Misetics Bálint) segítségével készítse fel az arra fogékony, ostoba és unatkozó, a jólétével, -szerencséjével és -sorsával kezdeni mit sem tudó, az ingyenes állami oktatás, az ösztöndíjak, vendégprogramok, pályázatok és más hallgatói kedvezmények „igája” alatt nyögő, annak „tehertételeit” tovább elviselni képtelen diákjait a saját egyetemük elbarikádozásra és elfoglalására?

– A miniszterelnök – nagyon helyesen – már leváltotta az Alkotmányvédelmi Hivatal alulinformált (titkosszolgálati) vezetőjét, akinek a feladata a „rendezvény” megakadályozásán keresztül az Alaptörvény megvédése lett volna. Az ügyészség, a rendőrség és a bíróságok mit fognak tenni annak érdekében, hogy „a szabadság átélésének lehetőségeiről” képzelgő kis Cohn-BenditekBanditák ne akadályozhassák meg azt, hogy a képességeik alapján arra érdemesült magyar állampolgárok a felsőfokú oktatásból a művelődés jogán (Magyarország Alaptörvénye, XI. cikk) részesedhessenek?

– Mikor fogják, tisztelt belügyminiszter úr, a készenlétis vagy TEK-es kollégái elbábozni ezeknek a kis műanyagforradalmároknak az Alaptörvény ide vonatkozó cikkelyeit, s húzzák végre rá a rolót erre az elhúzódó BLM gólyatáborra?

Zárójelben vessük itt közbe, hogy napjaink amerikai négerkommunista ellenforradalmának Alinsky és Sharp által is lerakott ideológiai tojásait is az SZFE-hez hasonló „progresszív” elitegyetemeken költögették, hogy majd a Portlandhez meg Seattle-hez hasonló libsi koszfészkekben keljen ki belőlük megannyi fehér- és kereszténygyűlölő, retardált „antifa” meg BLM-aktivista neandertáli.

„Siessetek azzal a sósavval!” – Az „antifasizmus” legyűri (?) a szólásszabadságot (Ben Garrison karikatúrája)

De mi köze van mindehhez Klein Gyurinak? Egyáltalán: tényleg az SZFE-n tanít? Igen, tényleg ott (is) tanít, a „valódi” neve Karsai György (67 éves), klasszika-filológus, dráma- és színháztörténetet oktat.

Dr. Karsai György

Immár hét éve az egyetem Doktori Iskoláját is vezeti, ahol „a gyakorlati képzés, a mesterségtanítás mellett, azzal szorosan összekapcsolva világviszonylatban is kiemelkedően magas színvonalú elméleti képzés folyik” – állítja Gyuri. A doktori védések oldalán jó néhány értekezésbe belenéztem, bár fenntartom, hogy művészeknek, Hegedűs D(émokrata – V. T.) Géza, a Vígszínház egykori MSZMP-titkára kivételével semmi szüksége a doktori titulusra. Kolosi Péternek, az egyik legellenszenvesebb kanális-menedzsernek, az RTL „Magyarország” vezérigazgató-helyettesének rendkívül izgalmasnak ígérkező „A kereskedelmi televíziózás Magyarországon” című (2005, témavezető: prof. Horváth Ádám, a Szomszédokból) 106 oldalas „izéjébe” belekukkantva „világviszonylatról” álmodozni azért picit aránytévesztésnek tűnik; mint ahogy Kepes András (ő is prof. Horváth Ádám Doctor of Liberal Arts) témavezetőnél „doktorált” 2003-ban) a „Nem verbális hatások a képernyőn Desszert típusú műsoroknál” című (édes jó Istenem! – V. T.) 102 oldalas „mesteri pályamunkáját” sem küldeném be a Science szerkesztőségébe.

A Gyuriról meg a bátyjáról, Karsai László történészről, holokauszt-orákulumról azt kell tudni, hogy Karsai (Klein) Elek történész, szociológus, egyetemi docens, levéltáros, az 1945-1990 közötti magyarországi történetírás egyik meghatározó alakja fiai.

A Karsai (Klein) család: Elek, „a nagy mesemondó”, Laci és Gyuri. Apák és fiúk (Magyar Fórum, 1990. március 31.)

„Az 1945-1990 közötti magyarországi történetírás egyik meghatározó alakja” (Wiki-blabla) magyarra fordítva azt jelenti, hogy Karsai (Klein) Elek az 1956-os forradalom egyik meggyalázójának, a marxista-bolsevista történetírás igényeinek és Kádár János elvárásainak mindenben megfelelő kurzustörténésznek és rezsimszolgának tekinthető.

Az Országos Rabbiképző Intézetben, majd a Budapesti Tudományegyetemen filozófiát, szociológiát és pszichológiát tanult. 1947-ben szociológiából szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Ízelítő munkásságából: A fehér terror (1951); Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919–1921 (1953); A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921–1929 (1956); Iratok az ellenforradalom történetéhez (társszerk., I-V., Bp., 1956–76); Darutollasok. Szegedtől a királyi várig (1960).

Vidnyánszky Attila (56 éves), az SZFE új irányítója megérezhetett valamit: korrektül és egyenesen kimondta (ő nem Csonka-Magyarországon nőtt föl és szocializálódott – V. T.), hogy „Karsai Györgynek én nem fogom soha tudni elmagyarázni, hogy mi a nemzet, meg a haza, meg a kereszténység, mert alkalmatlan arra, hogy befogadja azt, amit én gondolok. A gondolkodása ebben a tekintetben kizárólagos és kirekesztő”. A kizárólagos és kirekesztő balliberális elitet azzal lehet leginkább kihozni a sodrából, ha kizárólagosnak és kirekesztőnek nevezzük őket. Ez főbenjáró bűn: Vidnyánszky átlépett egy határt, ezért maga az újsütetű akadémikus, a nagy tekintélyű zsidó véleményvezér, Radnóti (Recht) Sándor esztéta személyesen sietett az ATV stúdiójába élőben leantiszemitázni Vidnyánszkyt.

Radnóti Sándor: „Ezek a szavak, hogy valakinek nem lehet megmagyarázni a hazát, a nemzetet és a kereszténységet, ennek egyetlen egy értelme van, egy antiszemita értelme.” (03:41-től)

A Vidnyánszky Attilát „álláshalmozással” vádoló szabadokat és demokratákat arról szeretném még tájékoztatni, hogy a „sokoldalú” Karsai György az SZFE mellett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának klasszika-filológia tanszékvezetőjeként, valamint a Közép-európai Egyetem (CEU) középkori tanulmányok tanszéke latin-görög nyelvtanáraként gürizik három műszakban a magyarság megmaradásáért.

A „frontsebészek” – A vezetőség

Lemondtak (és a vírust is terjesztik): Upor László rektori feladatokat ellátó rektorhelyettes, Novák Eszter oktatási rektorhelyettes és Németh Gábor rektori tanácsadó (a kép jobb szélén, keresztbe tett lábbal)

Akik ismernek, tudják: gonosz vagyok, de igazságos. Így Upor Lászlót (62 éves) sem fogom a földbe döngölni csak azért, mert úgy néz ki, mint a fekete ruhás nővér. László Jászai Mari-díjas dramaturg és műfordító, DLA fokozata van Tom Stoppardból, ami a tartalomjegyzékbeli feltűnősködését nem számítva rendben lévőnek tűnt. Viszont a vér meghűlt az ereimben, úgy izgultam, hogy vajon mit fog válaszolni a neki körmönfont szakmai csapdát állító Máté Gábor (igen, „a nagy” Máté Gábor – V. T.) beugratós opponensi kérdésére: – Milyennek értékeli a magyarországi Stoppard-játszást? – A legkézenfekvőbb válasz alig néhány szó: Magyarországon Stoppard-játszás nem létezik – vágta ki magát a szorult helyzetből Lászlónk. – Így megy ez.

Szimpatikus, hogy László első diplomája matematikus, mint ahogy az is, hogy ő fordította magyarra Tony Kushner Angyalok Amerikában című Pulitzer-díjas darabját, amit a Robi állított színpadra a Nemzetiben. (A történet szerint Prior Walterről kiderül, hogy AIDS-es, a hír hallatára pedig buzipartnere, Louis elhagyja őt. Innentől kezdve barátja, Belize, egy drag queenből lett nővér „ápolja” a beteg férfit. Mindeközben a mormon Joe Pitt elhagyja váliumfüggő feleségét, miután bevallja neki és anyjának, Hannah-nak, hogy valójában buzi. Joe főnöke, a nagyhatalmú ügyvéd, Roy Cohn szintén AIDS-ben haldoklik stb.)

Novák Eszter (56 éves) Jászai Mari-díjas rendező legalább olyan messze esett a fájától (tudniillik édesapjától, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfustól, rendezőtől és etnográfustól, Novák Ferenc „tatától”), mint öccse, Novák Péter, a Kimnowak zenekar énekese és a Megasztár Oláh Ibolya-rajongó zsűritagja. Ha azt mondanám, hogy Novák Eszter Székely Gábor rendezőpápa, a „kommunista Höfgen” osztályában végzett s később annak tanársegédje volt?… Vagy, hogy Ascher Tamás rendezővel közösen osztályvezető tanár volt?… Akkor meglepődnének az Ascher Cafét kevéssé ismerő olvasók?...

Németh Gábor – a kedvencem. Németh Gábor: az író. Pontosabban: „az” író. Egészen pontosan: doktor Németh Gábor, „az” író. Neki is DLA fokozata van ám, mégpedig – nem fogják kitalálni! – az SZFE Doktori Iskolájából.

„Németh Gábor portréja (középen) reneszánsz festmény is lehetne, ha nem lenne oly trendin borostás az arca, amit a sötéten hullámzó sál és a fehéren omló fürtök kereteznek, így inkább Szász Endre-festmény” (balra Vécsi Tibor – Korai Öröm, jobbra Müller Péter – Sziámi. A belterjes fotósorozatot Déri Miklós, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc udvari fényképésze készítette)

Németh Gábor (63 éves) egy igazi hatásvadász ripacs, bár nem abból az irritáló, harsány fajtából. Ő a formaságokra, például a saját megjelenésére (hosszú, ősz „írófrizura”, művészsál) és írói hírnevére rendkívül sokat adó charmeur, egy kimódolt irodalmi pozőr.

Kedvenc könyvem tőle a Zsidó vagy?, mert „a könyv az egzisztenciális kirekesztődésnek, a »lét felfüggesztésének«, a mindenkiben működő – ahogy a szerző mondja – »zsidó pokolgép« munkájának, a folyamatos megalázkodásnak negatív teológiája és megrendítő jegyzőkönyve”.

A bennünk működő „zsidó pokolgép” ösztönözhette DLA disszertációját is, amely szintén „zs” betűvel kezdődik: Zsidó nyaralás (Szép Ernő élményétől a rekonstruktív fikcióig, 2018, témavezető: Shulze Éva).

Bölények a sztyeppéről…

Babarczy László (79 éves), Zsámbéki Gábor (77 éves), Székely Gábor (76 éves), Ascher Tamás (71 éves). Rendezők. Istenek. Rendezőistenek.

„Felmondtak”… Fülig Jimmy őszinte sajnálatára

Negyven-ötven éve a színházi élet (halál) urai. Az SZFE „magánzói” – voltak. Aczél György (Appel Henrik) elvtárs atyai jóindulattal viseltetett irányukba: a kuglófjából mazsolázhattak. A színházukért mindenre képesek: ha kell, MSZMP-kongresszusokon – nyelvükkel Brezsnyev és Kádár körül csapkodva – tesznek hitet a „világnézetileg elkötelezett színház mellett”, hogy aztán majd fél évszázaddal később nyílt levélben V1G-zzék a nemzetileg elkötelezett magyar színjátszás és színi oktatás mellett hitet tevő Vidnyánszkyt.

„Világnézetileg elkötelezett színházat akarunk” – Székely Gábor rendezőpápa az MSZMP 1975-ös kongresszusán „a demokratikusabb magyar társadalmi változások előidézésén” fáradozik a „ferdeajkú vén trotty” látható megelégedettségére

Tehetségesek – kizárólagosak – kirekesztők. Versenyezni nem szeretnek, inkább a zsűriben ülnek. Régi konzervatív megfigyelés (pl. Nyíri Kristóf filozófus akadémikusé), hogy a bölcsészértelmiség egy bizonyos egzisztenciális lustaság következtében hajlamos arra, hogy baloldali legyen. Ennek az a magyarázata, hogy a baloldali állam gondoskodik róluk, állást teremt a részükre, így nem kell túl nagy erőfeszítéseket tenniük. Ők „nem mennek ki a hidegre” és nem fognak versenyezni – a kötelességelvűséget („Teremtsünk meg valamit az életben, küzdjük ki magunknak, érdemeljük ki!”) meghagyják a konzervatívoknak.

Életművükből a Youtube-on lehet – módjával – szemezgetni. Akit érdekelnek a harsány rendezői ambíciók, a „színházcsinálás” és a „művészetakarás” igyekezete, a mesterkéltség, a „keresetlenség”, a színpadi létezés elviselhetetlen könnyűsége, nézzenek bele Zsámbéki Gábor 1994-es rendezésébe.

Moliére – Zsámbéki: A fösvény, Katona József Színház, 1994):

… és az utolsó bivaly

Kerényi Imre (†) Kossuthi-díjas színházi rendező életének egy fejezete kívánkozik ide. Kerényi MSZMP-tag, majd 1990-ben már az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szemben állva – megtévesztetten – óvott a „szélsőjobboldali veszélytől” és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta „barna esős” sétáiban, hogy aztán 2002-ben nyíltan kiálljon a választásokon elbukott Fidesz mellett.

Ezek után válaszul levelet kapott a Budapesti Színigazgatók Egyesületétől, melynek tagjai kinyilvánították nemtetszésüket: „Beszédeiddel, cikkeiddel nem értünk egyet, azok gondolkodásmódját, szóhasználatát elítéljük… a jövőben Veled semmiféle szakmai fórumon nem vállalunk közös részvételt.” Az eszdéeszes fatvát Bálint András, Jordán Tamás, Marton László, Meczner János, Léner Péter és Zsámbéki Gábor mondta ki.

Eszdéeszes fatva, balliberális numerus clausus (Magyar Nemzet, 2010. május 17.)

Kerényi Imre a kirekesztő és kizárólagos balliberális művészeti univerzumban persona non grata lett. Elveszítette minden állását és megbízatását. (Mondjuk úgy: „felmondott” – V. T.) SZFE-es tanári munkájától többéves kiszorítósdi után 2010. június 15-én, egy hónappal a Magyar Nemzet-es véleménycikke után fosztják meg. Ascher „Café” Tamás volt ekkor a rektor. (Ő volt az, aki Balogh Erika színművésznő férjét, a legendás Pintér „Oroszlán” Tamás kaszkadőr-tanárt sem politikai nézetei miatt nem rúgta ki az SZFE-ről, nem megalázó módon– V. T.) S persze azonnal akadt egy hasznos idióta a Katona József Színházból (Ujlaki Dénes), hogy beletörölje a lábát Kerényibe.

Kerényi a mai „vitát” hét évvel megelőzve biztosított bennünket arról, hogy Vidnyánszky színháza „nem a buzikról, hanem a szerelemről fog szólni" – amit már akkor nagyon előremutató programként üdvözölt a magamfajta heteronormatív színházbuzi. A magyar színészképzéssel kapcsolatosan megfogalmazott bátor kritikája kiverte a biztosítékot, mert minden szava igaz volt: "Kipusztult minden. Most olyan ez az iskola… Én most már inkább nem foglalkozok színházzal, mert unom. Énnekem feltett szándékom, hogy ezt meg kell reformálni. Lehetetlen dolog, hogy Déryné országában, és Jászai Mari országában így képezzük a színészeket. Én arra gondoltam, ha alkirály lennék, úgy elvenném ennek az egyetemnek a pénzét, mint a nyavalya, és áttelepíteném a színházhoz. Aztán csináljanak, amit akarnak. Azt gondolom, egy nemzeti kultúrában a színészeket nemzeti szellemben kell nevelni, pont. Mert ettől érdekesek. [...] Én úgy vettem észre, hogy kitűnő színészeket képeznek, de kis rabszolgák. Jól szót fogadnak, igen, rendező bácsi, minden nagyon jó, hú de nagyon balliberálisak, mert azt muszáj." S persze megint akadt egy haszontalan idióta (Kulka János), hogy beletörölje a lábát Kerényibe.

Balogh Elemér – Kerényi Imre: Csíksomlyói passió, 1981. „Műbajusz? Vagy kacagány?”

Az utód: Máté Gábor

Vagyis Prof. Dr. Máté Gábor debil habil DLA (65 éves), mert már egész korán, 2001-ben megszerezte a DLA fokozatot, 2006-ban habilitált is. Egyik értekezés sem fellelhető… Az ember, aki ott sem volt… Például akkor sem, amikor Gothár Péter rendező haverja a kolléganőit taperolta a Katonában. Az ügy eltussolására is tett egy erőtlen kísérletet. Azzal kezdte a másnap reggelt, hogy mindenkit behívatott az irodájába, és közölte: vagy aláírják a titoktartási szerződést, vagy ki lesznek rúgva.

Zaklatók. Gothár doktor, zaklató I. Máté doktor, zaklató II.: „Ki lesztek rúgva!”

Hol is volt ekkor „a szakma”? Miért is hallgattak a „hallgatók”?

Sokakat meglephet, de Máté bizony Székely Gábor rendezőpápa tanítványa volt (színészként Kerényi Imrénél végzett) és Zsámbékitól vette át a Katona stafétabotját. Rászolgált. A mindenütt látszó, magát agyonfoglalkoztató Máté doktor maga a két lábon járó túlértékelt középszer: valami éterien bölcs(nek tűnő), (ál)szerény kisugárzással tetteti a „szakmaiságot”, azt mímelve, hogy ő a magyar színházi szcéna maffia megkerülhetetlen keresztapja: a Don. Mesterkélt, árnyalatokat nélkülöző, sokszor a ripacskodásig elburjánzó színpadi „ottléte” joggal idegesíti az olyan lekenyerezhetetleneket, mint jómagam; bár tisztában vagyok vele, hogy kékharisnyák ezrei őrzik arcképét a bugyijukon mobiljukon. Osztályvezetőként a „legendás Máté-osztály” tanára volt. A „legendás” tanítványok: Czukor Balázs, Dömötör András, Fenyő Iván, Gál Kristóf, Járó Zsuzsa, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Béla, Mészáros Máté, Péter Kata, Száraz Dénes, Szandtner Anna, Vajda Milán. (A három „legendánál” többet ismerő olvasóink között negyedéves ingyenes online Kuruc.info-előfizetést fogunk kisorsolni.)

– Vidnyánszky Attila nem itt (ti. a Nagykörúton belül – V. T.) nevelkedett – V1G-zik lekezelően Máté. – Szerintem ő bizonyos szavakról nem tudja, hogy azok itt, Magyarországon mit jelentenek – vág rendet a sorok között a dottore, akinek korábban a „krokodilagyú” vidékiekről is megvolt a véleménye. – Szellemiségében a budapesti közönség sokkal értelmesebb volt, mint a vidéki, bármennyire sértően is hangzik. A kaposvári közönség legnagyobb erénye a műveletlensége volt – üzent vissza Mucsára a mester.

„Szívesen volnék büszke a hazámra” – a Maestro, a Kis Vakond és más Sporttársak

Dr. M. Tóth, dr. Enyedi, dr. Janisch

M(aestro) Tóth Géza (50 éves) Balázs Béla-díjas animáció tervező művész, a Legjobb Animációs Rövidfilm Oscar-díjára jelölt rendező. Művészeti DLA és neveléstudományi PhD fokozattal rendelkezik. Habilitált egyetemi tanár. Tehát doktor³. Ő is szeret oktatni. Ahol tud: tanít. Természetesen kíváncsi voltam DLA értekezésére, amit „Csatornaazonosítók a magyar zenetévében” címmel 2004-ben védett meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (témavezető: Jankovics Marcell). Pár nappal e cikk befejezése előtt rá is találtam, de azóta nem érhető el. Talán nem véletlen. (Frissítés: Egy kedves olvasónk azóta előkerítette. Köszönet érte!) Egy 45 oldalas, 16-17 pontos Courier New betűtípussal megírt firkálmányért (nyolcadikban a nyári Kőszívű ember fiai-s olvasónaplóm különb volt – V. T.) kapta meg a DLA fokozatot, ami teljességgel elfogadhatatlan, és a tudományos minősítés folyamatát teszi idézőjelbe.

Szerteágazó oktatói és alkotó tevékenysége mellett dr. M. Tóth Gézának arra is maradt ideje, hogy dr. Enyedi Ildikó (65 éves) filmrendező DLA témavezetője (Teremtett világok, 2011) legyen. Kolléga kollégának ott segít, ahol tud.

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező. Testről és lélekről című filmje elnyerte az Arany Medvét, illetve Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Vitathatatlan szakmai kvalitások – vitaható világnézeti és erkölcsi „bizonyítvány”. Míg ez a csillogó szemű, kedves kis asszony a kertésznadrágjában raklapokon viszi haza az ezerszer elátkozott Andy Vajna-féle Filmalaptól a filmjeire kapott milliárdot (!), úgy nem átallja Berlinben az Arany Medve-szobrocskával a kezében világgá csicseregni, hogy „ami most (2017 – V. T.) a hazánkban történik, szégyen, és valóban félelemmel tölt el. (…) Nem csak arról van szó, hogy tisztességtelen módon megkerülik a szabályokat, hanem alapjaiban változtatják meg és rombolják szét a szabályokat, rombolják szét a demokrácia alapjait és a demokratikus kontrollt. Szívesen volnék büszke a hazámra, de már hosszú évek óta nem tudok az lenni, és ez fáj nekem.” Ennek a csillogó szemű, kedves kis asszonynak a szeme sem rebben, ha „diktatúrázni” kell, s ezek után még ő vádolja Vidnyánszkyt politizálással. „Csapó!”

„Aki tizenhat éve nem csinál filmet, és politizál, az szerintem politikus, csak a sportállása a Színház- és Filmművészeti Egyetemen van” – célzott Lajos Tamás operatőr-producer, az SZFE-t fenntartó alapítvány egyik kurátora Janisch Attilára (63 éves), Balázs Béla-díjas filmrendezőre, a Magyar Narancs „levelezőjére”. Attila felkapta a vizet és határozottan visszautasította Lajos Tamás – szerinte alig burkolt fenyegetésként is értelmezhető – állítását, mely szerint ő politikus és nem tanár. Egyúttal meghívta, hogy látogasson el legalább egyszer az egyik órájára, de előtte olvassa el a filmnyelv működéséről és használatáról írt summa cum laude minősítésű disszertációját. (Hoppá, ő is doktor? – V. T). Lajos Tamás bokros teendői miatt (gőzerővel az SZFE önrendelkezésének jogfosztásán dolgozik) engem kért meg, hogy olvassam el Attila DLA értekezését, amit egyelőre nem tudok megtenni, mert az „közzététel halasztás miatt” elérhetetlen.

Az „anyatigrisek”

Fullajtár Andrea – témavezetője: Máté Gábor. Pelsőczy Réka – életvezetője (= élettársa): Máté Gábor

Fullajtár Andrea (47 éves) Jászai Mari-díjas színésznő, a Máté Gábor igazgatta Katona József Színház tagja, osztályvezető tanár az SZFE-n, ahol Zsámbéki Gábor (a Katona József Színház korábbi igazgatója) osztályába járt.

Eredetileg magyar–francia szakos tanárnak készült, ám a szóbeli vizsgára már nem ment el... 2012-ben abszolutóriumot szerzett az SZFE Doktori Iskolájában, doktori munkáját még nem írta meg... Témavezetője Máté Gábor... Sokan Tőkés Anna, Lukács Margit utódjaként emlegetik...

Pelsőczy Réka (47 éves) Jászai Mari-díjas színésznő, a Máté Gábor igazgatta Katona József Színház tagja, osztályvezető tanár az SZFE-n, ahol Zsámbéki Gábor (a Katona József Színház korábbi igazgatója) osztályába járt.

Tartósan ismétlődő, releváns színpadi vagy kamera előtti jelenléttel nem dicsekedhetnek. Az előbbi azért nem, mert minden idejét leköti az ellenzéki tüntetéseken való feltűnősködés, teátrális prédikációkkal és más beszédekkel súlyosbítva; avagy az ATV-n ismétlődő kenetteljes műszenvelgés. A másik azért nem, mert tehetségtelen. Az egyik okoskodva fontoskodik, a másik fontoskodva okoskodik.

Ha valakinek ezek után az a gondolata támad, hogy az SZFE a Katona József FC kihelyezett fociakadémiája lenne, az verje ki ezt a fejéből.

A tévés szak mesterei

Dr. Bárdos András (56 éves) az egyik legjellegtelenebb magyarországi újságíró, televíziós műsorvezető és szerkesztő, aki szürke szakmai hétköznapjait alkalomadtán, szilveszterkor a kubai Melia Las Americas hotel medencéje mellett színesítette a D-209-es és a Böszme családja körében. 1995 óta tanít az SZFE-n, 2007-től docens és osztályvezető tanár, rektorhelyettes is volt. „Aki nem tudja csinálni, tanítja” – tartja Woody Allen. A feleségével, dr. Máté Krisztinával vezetett Tények című fake news műsora a Heti Hetes ténykedése és Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde mellett rendkívül sokat tett azért, hogy már a negyedik kétharmadra (vagy háromnegyedre) készüljön a Fidesz–KDNP.

„Műsorvezetés a gyakorlatban.” A képernyő mesterei: dr. Bárdos András és dr. Máté Krisztina

Igazán nem akarom a Kuruc.info türelmes olvasóit tovább gyötörni, de még egy DLA értekezést szemléznem kell, mert az túlmegy minden határon. Arról, hogy egy házaspár egy közösen megírt „disszertációra” két doktori (DLA) fokozatot kapjon, még nem hallott a világ! Ez – esküszöm! – sehol máshol nem fordulhatott elő, mint az SZFE „világszínvonalú”, belterjes, haveri Doktori Iskolájában. Én szégyellem magam!

Bárdos és Máté „Műsorvezetés a gyakorlatban. Fejezetek egy kezdő rádiósoknak és televíziósoknak szóló kézikönyvből – factual-műsorok vezetéséhez” című 2003-ban megvédett „mesteri pályamunkája” minden sorát ajánlom azon kalandvágyó olvasók szíves figyelmébe, akik a „köntörfalazás”, „blöff”, „kamuzás”, „mellébeszélés”, „fontoskodás”, „okoskodás”, tudálékoskodás” és „bullshit” terminus technicusok minden jelentésárnyalatával szeretnének megismerkedni. Dr. Bárdos András és dr. Máté Krisztina témavezetője a kommunista médiatörpe, Vitray Tamás volt.

Bodóra várva… „Fiatalok” a katedra mögött

Bodó Viktort is a tenyerén hordozta a Jóisten (Székely Gábor – V. T.) – már ami az SZFE-s oktatói pályafutását illeti. Marton László osztályában végzett „zaklatószínész” szakon, majd Babarczy László rendezőisten osztályában szerzett színházi rendezői oklevelet, ám ez nem hátráltatta a karrierjét, így aztán Székely Gáborral közösen rendezői osztályt vezethetett 2010-2015 között. A Katonába Zsámbéki Gábor vitte magával – a szakma „meglepetésére”.

Bodó Viktor – semmit sem kapott ingyen. Mesterével és barátjával, Székely Gáborral

Bodó egy(-két) rendezéséből, az érte kapott adott Jászai Mari-díjból és a „nagyon tehetséges, de későn érő típus” mítoszából, valamint az SZFE-s honoráriumból, no meg az évi egy grazi rendezéséből él. Doktori fokozata még nincs, igaz hogy még „csak” 42 éves. Nem szabad sürgetni. Új filmfőszerepében dicsérik. Nem lennék meglepve, ha végül befutna…

Hitbizományból alapítványt!

Hát így állunk. Nos, e nagy, összetartó, kirekesztő és kizárólagos balliberális színházi és filmes „család”– nemzedékei között öröklődő és elidegeníthetetlen vagyonának hitt és nyilvánított – hitbizományát akarja „átstrukturálni” a kormányunk, hogy a „kánonon” kívüli hangok is megszólalhassanak végre az SZFE falai között. Úgyis, mint: nemzeti, keresztény, magyar – még ha ez a Máté Gáboroknak „árvalányhajas-délibábosul, kacagányos-műbajuszosul” van is mondva. (Az „árvalányhajas-délibábost” nagyon szeretik recitálni – V. T.)

Szégyelljék magukat azok, akik a kuratórium törekvései és Vidnyánszky Attila elképzelései mellett nem állnak ki: a megfélemlítettek, a félrevezetettek, a tájékozatlanok, az elvtelenek, a kishitűek, a karrieristák, a félénkek, a tétovázók, az á-t is mondók, bé-t is mondók, a mindig kivárók, a reménykedők, az ingadozók és igazodók, a türelmesek, a szakmázók, a mértéktartók és -adók, a dörgölődzők, a haszonlesők és a gyávák!

Alexa Károly irodalomtörténésznek van egy remek írása (A padisah sátra – Hol a helye Esterházy Péternek és életművének?, Magyar Idők, 2018. augusztus 4.) Esterházy Péter 2003-2016 között íródott s posztumusz kiadott cikkeiről, ahol a hazug balliberális Esterházy-mítosz dekonstrukcióját kezdi meg kérlelhetetlenül, kikezdhetetlen szakmai alázattal és tisztánlátással, kulturáltan és mértéktartóan. Alexa emlékeztet arra, hogy a „korszak »középideje« óta – ha mást nem nézünk is – példátlan »együttállást« tapasztalhattunk meg az államélet és a közhangulat, a nemzeti-polgári-magánemberi igényrendszer és az azt tudomásul vevő »társadalmi szerződés« között. Esterházy cikkeknek a döntő többsége mindezzel szemben íródott, annak az időnek a politikai képviseletében, amelyet 2010-ben a közakarat megszűntnek ítélt. Esterházy céltáblája mindig ugyanaz, mindig a »nemzeti oldal« volt”.

Mint ahogy a kudarcos és hazug kormányzása felelősségét a párttársaira kenni igyekvő szociopata kretén őszödi „igazságbeszédét” „retorikai remekművé” felstilizáló Nádas Péteré, következő irodalmi Nobel-díjas várományosunké.

Nádas Péter, a fárosz – sosem állt még a jó oldalon

Ezt a közakaratot szíveskedjen mindenekelőtt szem előtt tartani…

… kedves Blaskó Péter; Szarvas József; a Vidnyánszkyra rápirító „keresztény értelmiségiek”; a mögüle lassan kihátráló Magyar Teátrumi Társaság tagjai; a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának az SZFE-vel „együttérző” diákjai, illetve az SZFE-t bírálni merészelő diákjait vegzáló és cenzúrázó tanárai; avagy az apja ellen harcoló ifj. Vidnyánszky Attila; s nem utolsó sorban Eperjes Károly. Aki korábban a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös osztálynak főiskolás társairól besúgó Oscar-díjas felmosórongy – Szabó István filmrendező – mellett állt ki s áll ki ma is teljes mellszélességgel; kinek utolsó előtti filmje (Az ajtó, 2012) főszereplője, a „tájékoz(tat)ott” Helen Mirren művésznő üzenget nekünk SZFE-ügyben a többi hollywoodi fogalmatlannal egyetemben.

„Szívfacsaró összefogás”: hollywoodi hírességek állnak ki az SZFE mellett (Marie Claire magazin)

Egy titokban készült videófelvétellel köszönök el a kedves olvasóktól, amely az SZFE tanárainak egy korábbi csapatépítő tréningjén, a bemutatkozáskor készült, s a legendás Székely–Zsámbéki-féle súgóosztályban végzett spanom (ő is doktor) bocsátott rendelkezésemre.

Dr. Verőcei Tibor – Kuruc.info