Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz és a Hit Gyülekezete kiemelten jó kapcsolatot ápol, hiszen így sorolhatták törvényileg is 2011-ben a történelmi egyházak közé azt a társaságot, mely csupán néhány évtizede létezik. Most újabb fejezetet nyitottak, korábban portálunk is beszámolt az esetről.
Új, átfogó szerződést kötött a kormány a Hit Gyülekezetével. A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze írta alá pénteken Budapesten. Semjén Zsolt az eseményen kiemelte: a szerződés "emberöltőkre, méltányosan, részletekbe menően" rendezi mind jogilag, mind anyagilag "a Hit Gyülekezete helyzetét, szerepét" és társadalmi szerepvállalását.
Kép: MTI
Azon túl, hogy a Hit Gyülekezete nem nevezhető történelmi egyháznak, még akkor sem, ha azt ezerszer leírják, alapvetően két fő kifogásolnivaló terület van a gyülekezettel összefüggésben. Hogy ezt megvilágítsuk, teológiailag kell megközelítenünk a kérdést, illetve azt kell vizsgálnunk, szekta-e a Németh Sándor csoportosulása. Tegyük hát rá őket a teológia és a tisztesség mérlegére, mindenkor szem előtt tartva, hogy a belsőről csak az Isteni Bíró ítélhet. Vagyis nem adhatunk átfogó képet a gyülekezett valamennyi tagjának belső, lelki mozgatórugóiról, nem állíthatjuk egy egyszerű „hívő” esetében, hogy rossz szándék vezérelné, ám a teljes diagnózis felállításakor ez huszadrangú.
Keresztény-e a Hit Gyülekezete?
Jézus Krisztus személye, az önként vállalt kereszthalál és feltámadása mai napig kérdőjel s egyben felkiáltójel az emberiség történelmében. Egy valóságos paradoxon, mely minden múltban élőt, ma élőt és a jövőben megszületőt is állásfoglalásra kényszerített, kényszerít és kényszeríteni fog. Krisztus történelmi személyiség is, de ennél jóval több. Mellékes, hogy például valaki hogyan vélekedik a pun háborúkról, mely több mint 2 ezer éve zajlott le, mert ebből a mi életünkre nem következik semmi. Nem így az, mely 2 ezer évvel ezelőtt történt. Állásfoglalásra kényszerít mindannyiunkat, az is döntés, ha valaki úgy érzi, „őt nem érdekli”
Nyilván a Hit Gyülekezetére nem igaz, hogy őket nem érdekli Jézus, nagyon is, a fő kérdés csupán az, helyesen értelmezik-e. Krisztus személyével kapcsolatban akkor követjük el a legnagyobb hibát, ha csupán embernek tekintjük.
Két téves és szélsőséges felfogást tapasztaltam eddig életem során. Ezek a következők:
1. Krisztus nem lehetett zsidó származású, hiszen az „nem fér bele a képbe”, zavart okoz, nem tudjuk őt ezért beilleszteni eszmeiségünkbe, az „judeo-kereszténység” volna, ezért úgymond ki kell küszöbölnünk zsidó származását, így kapjuk meg az olyan elméleteket, mint a „szittya-pártus Jézus”, de ez nem magyar sajátosság, beszélhetünk a „germán-árja Jézusról” is.
2. Mivel Jézus emberi mivoltában zsidó származású volt, ezért egész kereszténységképünkben domináns helyet kell, hogy elfoglaljon a mindenkori zsidó nép, a korai zsidó, ószövetségi elemek hangsúlyozása a fontos. A jelenkori izraeli politikai célok támogatása is ilyenfajta „vallási támogatást” élvez, tehát igaz, hogy Jézus azt mondta, nem eltörölni, hanem beteljesíteni jött a Törvényt, tehát az Ószövetséget meghaladja az új, minden emberrel kötött szövetsége (Újszövetség), valahogy ez mégsem annyira lényeges elem.
Valójában mindkét elmélet hívei tévedésben vannak, és a leghamisítatlanabb materializmus talaján állva próbálják meg értelmezni Krisztust. Egyrészt Krisztus jelen pillanatban sem „volt”, hanem „van”, ahogyan mondta a zsidóknak is: mielőtt Ábrahám volt, én vagyok. Jézus földi, emberi származásának, minthogy zsidó, csupán annyi a jelentősége, hogy így teljesítette be a próféciákat, ami nyilván nem kevés, de nem evilági ihletésű, ezért zsidó politikai célok levezetésére alkalmatlan. Ő Istenember, lényegét tekintve se nem zsidó, se semmi más, értelmezhetetlen őt beletuszkolni földi kategóriákba. Persze, lehet ezen felháborodni, antiszemitizmust kiáltani, de a teológia nem a harsány politikai hangulatkeltések világa.
Egyébként, hogy a Hit Gyülekezetében ez mennyire tetten érhető, arra egy személyes példát hozok. Nem mostanában, még jó egy évtizeddel korábban láttam egy gyülekezeti tagon egy pólót, melyen nem más díszelgett, mint Aríél Sárón, Izrael 16. miniszterelnökének arcképe. Vele „csupán” annyi a gond, hogy korábban kőkemény háborús bűnöket követett el. A nem túl hízelgő „bejrúti mészáros” becenevet kapta, az 1982-ben az Izrael által kirobbantott első libanoni háború kezdeményezője és levezénylője. Sárón felelős az akkor legyilkolt, lebombázott több tízezer libanoni polgári személy, köztük a Bejrút melletti Szábrá és Sátillá, valamint más palesztin menekülttáborok ártatlan civil lakosainak lemészárlásáért. Sárón személyes felelősségét egyértelműen megállapította a nemzetközi és az izraeli demokratikus erők követelésére fölállított izraeli Káhán-vizsgálóbizottság. Bűneiért sosem vonták felelősségre. Mikor ezt felvetettem a nevezett illetőnek, csupán széles mosollyal az arcán annyit felelt, „ugyan már, Izrael ártatlan, ők csak magukat védik a terroristáktól”.
Mielőtt valaki meglepődne, nem, nem jártam ilyen társaságba, az egész úgy történt, hogy barátaimmal Kecskemét főterén töltöttük az időt egy nyári estén, s akkoriban egy „hitgyülis” társaság járta a tereket és utcákat, megszólított véletlenszerűen embereket, hogy jókat beszélgessen velük a „vidám vasárnapról”. Hogy aztán miért éppen minket választottak, öltözetünk alapján nem tűnt úgy, hogy nagy fogadókészség lenne bennünk, talán pont ezért. Mindenesetre nagy barátságok nem szövődtek…
A történelmi keresztény egyházak tagjai, úgy mint az ortodoxok, a katolikusok és a protestánsok is vallják Jézus Krisztus istenemberi származását, a természetfeletti létrendből való eredeztetését. Összességében tehát, figyelve a Hit Gyülekezete tevékenységét és jellegét, közéleti szerepvállalásait, az állapítható meg, számukra ez nem oly fontos. Pedig a kereszténységnek ez a legalapvetőbb és legmegkerülhetetlenebb lényege.
Kép: Átlátszó
A gyakori vád, a Hit Gyülekezete egy „bizniszszekta”
A teológiai megközelítés után viszont vegyük górcső alá, szekta-e a Hit Gyülekezete. Mert az csak egy dolog, persze nem elhanyagolható, mint fentebb kifejtettük, hogy álkeresztény jelleget mutatnak, de ezen túlmenően gyakran felmerül a vád, az egész csupán a pénzről szól, kőkemény függőségbe taszítják tagjaikat, családi kapcsolatokat mérgeznek meg, illetve havi pénzbeli befizetéssel kell élni, ezeket gyakran igen manipulatív módon szerzik meg. Ezek kétségkívül szektákra jellemző vonások, és mondhatjuk, a címre utalva, ez a „tisztesség mérlege”.
- A szekták sikereinek egyik titka az emberek egy részében meglévő szubjektivitásra való hajlam. Igen sokan - főleg a korábban kötelezővé tett, és semmi ellenvéleményt nem tűrő marxista "filozófiából" kiábrándulva - úgy tartják, nem az az érdekes, hogy mi igaz és mi nem, hanem az, hogy mi felel meg saját szubjektív vallási igényeiknek. A szekták ezt a beállítottságot jól kiszolgálják: valamennyi szektára jellemző a vallási élet szubjektivizmusa: az "én" meglátásai, érzései állnak a vallási élet centrumában és ezek objektív valóságértéke háttérbe szorul – írta még a ’90-es évek elején Tudós-Takács János, katolikus teológus és műfordító, mikor azt boncolgatta, mi lehet az oka a rendszerváltás után gomba módra létrejövő különféle szekták sikereinek.
Valóban, a bolsevizmus idején lényegében el voltak nyomva a történelmi egyházak, az emberek nem kaptak megfelelő hittanoktatást sem, így a hatás-ellenhatás folytán akkor, mikor már szabadabb levegő köszöntött be, az inga a másik oldalra lendült el. Több szekta, így a Hit Gyülekezete is létezett már a rendszerváltás előtt, de ebben az új légkörben kezdett igazán felfelé ívelni pályájuk, mert az tagadhatatlan, hogy az Abszolútum utáni vágy az ember lelkébe van oltva, keresi a végső válaszokat, viszont a tájékozatlan érdeklődőt nagy számban tudták beszippantani. Hogy van-e felelőssége és mulasztása ebben a történelmi egyházaknak? Önbecsapás volna azt állítani, hogy nincs.
Viszont a különféle szekták politikai támogatást is kaptak, nagyon tanulságos felidézni szintén Tudós-Takács Jánostól, amit akkor írt (1993):
„A szekták szaporodása szükségképpen együtt jár a történelmi egyházak gyengülésével. Ez a magyarázata annak, hogy a minden vallás elhalását hirdető, egyetemes vallásüldözést folytató bolsevizmus miért bánt kesztyűs kézzel a szektákkal. Az "oszd meg és uralkodj" régóta bevált módszeréhez folyamodva, szemet hunytak a szekták tevékenysége felett, amíg azok tagjaikat a meggyengített történelmi egyházak híveiből toborozták. Úgy vélték, hogy az ily módon számbelileg megcsappant történelmi egyházak felszámolása könnyebb lesz. Persze a második lépcsőben a szekták következtek volna. A "rendszerváltás" után a szocialista, liberál-demokrata mezbe bújt kommunisták a megváltozott körülmények között is folytatják a jól bevált "szalámitaktikát". Mutatja ezt az a tény, hogy az SZDSZ és a Fidesz képviselői harcosan kiállnak a szekták érdekében, ha valódi vagy vélt sérelmekről van szó. Ezt tették akkor is például, amikor a különböző "vallásfelekezeteknek” juttatandó támogatások mértékéről vitáztak a parlamentben. Viszont ugyanezek a képviselők szinte hisztérikusan beszélnek a "keresztény kurzus" újjáéledéséről, amikor a történelmi egyházak valamelyike visszaigényel egy-egy iskolát vagy szerzetesházat, avagy szót emel a kötelező iskolai hitoktatás érdekében.”
Csak zárójelben jegyezzük meg, a Hit Gyülekezetéhez köthető ATV-ben semmiféle nyomát nem látjuk a keresztény szellemiségnek, gyakorlatilag egy baloldali propagandacsatorna. Ebből teljesen az világlik ki, itt a keresztény jelző csupán egy cégér. Az már csak hab a tortán, hogy tavaly március óta már nem is a Hit Gyülekezetéé az ATV többségi tulajdona, hanem átkerült Németh Sándor alapító lelkész magántulajdonába. A kép teljességéhez természetesen hozzátartozik, Németh Sándorék részéről nagy fokban igenelhető, hogy szót emelnek a magzati életek védelmében, mint ahogyan a migrációellenességgel is azonosulni lehet, ám a fentiek figyelembevételével a kérdés mégis az, rászolgál-e a történelmi egyház megnevezésre és arra, a kormány kiemelt támogatásban részesítse? Válaszunk rövid és tömör: nem.
Lantos János – Kuruc.info
Kapcsolódó:
- Slomóék után cionista bizniszszektájával is szerződést kötött a "keresztény-nemzeti" kormány
