Molnár Áron, ismertebb nevén noÁr, újabb rapszámmal rukkolt elő, a sokatmondó Levegőt! címmel, így a téma pedig mi is lehetne más, mint a környezetvédelem. Aki követi a publicisztikáimat, az valószínűleg tudhatja, hogy már többször foglalkoztam az ominózus előadóval portálunk hasábjain.

Talán a legemlékezetesebb ezek közül az LMBTQ-lobbiba tökéletesen belesimuló videójuk, amit anno én csak LMBTQ-merényletnek kereszteltem el. NoÁrék elég kiszámítható nyomvonalon haladnak. Szinte törvényszerű volt, hogy a következő alany a környezetvédelem lesz. Mint ahogyan azt már többször kifejtettem, de azért deklarálom most is, elszánt környezetvédő és állatbarát vagyok, így még véletlenül sem a téma fontosságát kívánom megkérdőjelezni. Ám ez nálam a családi neveltetésből, jobboldali világnézetemből, illetőleg a minket körülvevő természet ösztönös szeretetéből fakad, nem marxista ihletésű lázadásból, divatból, vagy ama beteg balliberális tézisből, miszerint állandóan, kényszeredett módon meg kell valakit/valamit menteni, fel kell szabadítani, még akkor is, ha éppenséggel ezt ő nem is akarja. Tehát törvényszerűen nem tudok azonosulni sem ezzel a marxista, harcos-baloldali felfogással, sem pedig a környezetünket, a természetet magas ívben lesz.ró neokon mentalitással. Erről részletesen írok Jobboldali zöldpolitikát! című írásomban, ahol többek között kitérek a Harmadik Birodalom által preferált, valóban hatékony és célratörő környezetvédelmi elemekre. Ezeket a gondolatokat természetesen most is, öt év múlva is, tíz év múlva is, ötven év múlva is fenntartom, elvégre nem „demokrata” vagyok, aki hetente változtatja a véleményét. A hosszabb bevezető után pedig lássuk, mit alkotottak noÁrék.

Ami rögtön feltűnik a videóban, az a rengeteg biodíszlet. Nekem különösebb bajom nincs azzal, ha fontos kérdések köré gyerekeket is bevonnak, azzal viszont már inkább, hogy pont a liberálisok azok, akik állandóan ütik a tam-tamot, ha gyerekeket „használ fel” a politika. „Óvodásokat” használt fel XY arra, hogy felavassa a felújított ovit, és hasonlók. Ergo mindig „Hitlerjugendért” kiáltanak, ha éppen nem az ő kutyájuk kölke „használ” gyerekeket, ám, ha ők teszik ugyanezt, akkor azzal minden totálisan rendben van (lásd: Greta Thunberg). Mi ez, ha nem a kettős mérce újabb ékes példája? Egyébként egy-két kislánynak kifejezetten szép hangja van, ez legalább kicsit feloldja az agresszívan terpeszkedő noÁr rappelését.

S, ha már az agressziónál járunk! NoÁr végig úgy rappel, mintha éppen fasiszták agyonlövetésére adna parancsot. Már-már az ember azt gondolja, hogy a környezetvédelmet egyszerűen csak felhasználja, hogy a mindenkori társadalmon kiélhesse agresszív hajlamait. Nem igazán így képzelek el egy, a téma fontosságára felhívó videót, előadást, akármit. Lenin nyilván mind a tíz ujját megnyalná, de noÁr álarca mögül igen kilóg a lóláb. Persze mondhatnánk azt is, hogy azért „mérges”, mert az emberek nagy része elhanyagolja a környezetet, nem védi a természetet. Oké. De akkor mit keresnek a szövegben az alábbi, modorosan-óvatosan elrejtett sorok, amelyek csak azoknak tűnnek fel, akik valóban figyelnek minden egyes sorra és tudják is értelmezni, mi rejlik a sorok mögött? Íme: „Óriási érték az oktatás hatalma, de nagyon nem mindegy a tankönyvnek tartalma. Az a fontos, hogy meg vagyunk-e keresztelve, vagy, hogy melyik hulladék lehet komposztálva?” Tessék? Ez mégis milyen párhuzam? Azt eddig is tudtuk, hogy a libsiknek fontos az oktatás (legyen nekünk is az!), de hogyan kapcsolódik a megkeresztelés és a komposztálás egymáshoz? Egyáltalán, miért kizáró ok, hogy mindkettő legalább ugyanolyan fontos legyen? Az ördög ugyebár mindig a részletekben rejlik. NoÁr (is) minden alkalmat megragad, hogy rúgjon egyet a tradíciókon, fontos témák mögé rejtőzve és azokat felhasználva céljaihoz. De nézzünk egy kevésbé egyértelmű utalást, ez már „haladó szintnek” felel meg: „A „majdnem” miatt leszünk hajdan, és álom a majdan.” Bevallom, ez jó kis szójáték. Biztos keveseknek esik majd le, hogy itt a liberális fiúcska valószínűleg a Majdan-téri, ukrajnai rendbontásra és nem az időhatározó-szóra gondol. Elismerésem.

Egyébként az enyhén utópisztikus keretek között, romos épületben, légzésvédő maszkban történő önostorozás hallgatása közepette lassanként be-bekúszott egy gondolat az agyamba. NoÁr miért nem az afrikai népességrobbanásról, a szintén ott történő állat- és erdőirtásokról, az indiai, kínai környezetszennyezésről, a multinacionális mamutvállalatok ámokfutásairól regél? Ezt csak azért kérdezem, mert az európai őslakosok bűnei eltörpülnek az övéik mellett. Persze nyilván noÁr szerint, ahogy a liberális fősodrat szerint is, mindenért a fehér ember a hibás, ilyetén csodálom is, hogy a „ne szaporodj” ezúttal kimaradt a repertoÁrból.

Hol világosabban, hol kevésbé világosan, de a lóláb végül mindig kilóg. NoÁr legújabb alkotása az előbbi csoportba tartozik. Kiválóan lehet egy-egy fontos kérdést úgy tematizálni, hogy az néhány perc múlva már ne is az eredeti témáról, hanem valami egészen másról szóljon. S ha ehhez még gyerekeket is felhasználsz, akik a felnőtteknél sokszor messze őszintébben állnak be egy-egy kérdés mögé, akkor biztos a siker. A „klímasztrájk miatt ne menj iskolába”, a régi értékekkel való szembefordítás nemhogy nem segít a természeten, de még ront is a helyzeten. Ahogy annak idején a kuláklista és a téeszesítés nem oldotta meg a szegényparasztság problémáit sem. NoÁr képzeletbeli, utópisztikus világa kiválóan illeszkedik a (neo)marxista-lenini trendbe, csak most éppen nem a munkásokat kell „felszabadítani”, hanem az anyatermészetet. Csak kérdés, hogy kiktől?

A kérdés és a feladat adott. Ahogy a tengelyhatalmak annak idején kicsavarták a szovjet kezéből a vörös zászlót, úgy kell kicsavarni ezeket a fontos témákat nekünk is a balliberálisok képzeletbeli mancsából. Ehhez viszont meg kell tisztítatunk a moralizáló, megalkuvó európai jobboldalt, s fel kell fednünk ellenségeink valódi szándékait, miközben hiteles válaszokat adunk a 21. század kihívásaira.

A végére pedig két bónusz észrevétel a videóval kapcsolatban:

1. Ezt a marhakérődzés témát ejteni kéne. Fentebb említettem, hogy az ilyen és ehhez hasonló dolgok mennyire eltörpülnek, mondjuk a harmadik világbeli népességrobbanás mellett, de a marhák légszennyezése még európai mértékkel mérve is marginális.

2. A kedvencem a videó végén (4:56) látható, I love gaming pulcsis srác. Tudtuk, hogy az egyre növekvő és gigantikusabbá váló videojátékipar is szennyezi, megterheli a környezetet? Olyannyira, hogy a Sony a PlayStation hivatalos honlapján külön oldalt szentelt annak, hogy ismertesse, milyen környezetvédő lépéseket tettek konzoljaik fejlesztése során. Most akkor x évtized múlva játszani sem játszhatok egy jó marhasteak után?

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info