Megszokhattuk már, liberális körök akként karolják fel a különböző kisebbségeket (sokszor még a nem létezőeket is, lásd „gender”), hogy az illeszkedik-e éppen aktuális stratégiájukba, illetve remélhetnek-e tőle hasznot, de legfőképpen az a szempont, kinek mondhatnak ezzel ellent. Ugyanígy van ez a környezetvédelem kérdéskörénél. Ez már csak annál is szomorúbb, mert a „zöldpolitika” térfelén a Zöld Hazánk (a Mi Hazánk környezetvédelmi kabinetje) megjelenéséig kizárólag baloldali, liberális, anarchista csoportok formáltak jogot arra, hogy hallassák a hangjukat, foglalkozzanak a témával.

A jobboldal, de még annak radikálisabb fele is, ettől a területtől látványosan távol tartotta magát, de ez európai tendencia is. Látjuk a zöldek előretörését Európa-szerte, de ezek a zöldek azonban olyannyira zöldek, mint a görögdinnye: kívül zöld, belül vörös. Maga Orbán Viktor pedig egy alkalommal azt találta mondani, „a környezetvédelem baloldali issue, a gazdag országok ügye, akadályozza a gazdasági fejlődést, ilyenre mi nem költhetünk”.

Teljesen téves, elhibázott, rövidlátó stratégia.

De amíg azt láttuk évekkel ezelőtt, hogy ezek a hippiszerű szakadt alakok verték a tam-tamot a Városligetben, kint sátoroztak, magukat „ligetvédőként” aposztrofálva, csak azért, mert ebben élték ki nagy kormányellenességüket, nem láttuk és látjuk őket sehol, mikor egy alapvetően liberális fesztivál jóval nagyobb környezetkárosítására kellett volna, kellene felhívni a figyelmet. Illetve, elnézést, látjuk őket; résztvevőként, kábítószeres bódulatban fetrengeni a földön.

Fotó: Pesti Srácok

Egész pontosan az évről évre megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválról van szó, pontosabban szólva az Óbudai-szigetre gyakorolt hatásáról.

Egyik barátunktól kaptunk néhány fotót, mely hónapról hónapra dokumentálja a nagyrét (ez a nagyszínpad előtti füves terület) állapotát. És ez itt és most számos kérdést vet fel.

A fesztivál eredménye az, hogy ez a hatalmas terület, egy rövid téli időszaktól eltekintve tulajdonképpen teljesen használhatatlanná válik a kirándulók számára. Vezessük végig, mi lehet ennek oka:

1. A fesztivál végeztével, mely egy hétig tart, a terület teljesen leamortizálódott állapotban kerül elhagyásra, tulajdonképpen egy „elpusztult sivatag” képe rajzolódik elénk, pedig az ígéret úgy szól, az emberek eredeti állapotában kapják vissza a rétet.
2. Ezt az ígéretüket azzal igyekeznek alátámasztani, hogy rá egy hónappal felszántják az egészet, és újra bevetik fűmaggal. De természetesen ez közel sem az eredeti állapot, hiszen rá sem lehet lépni a területre.

Fotó: Faktor

És akkor most a fejünkben megforduló kérdések. Vajon a szervezők mennyi időre bérlik a területet és mennyit fizetnek érte? Vajon foglalkozik-e valaki azzal, a fesztivál ideje alatt mennyi szemét lett beletaposva a földbe? Ugyanis, ha leásunk a földbe 15 centi mélyen, ezek megtalálhatóak. Ezekkel is foglalkoznak a szervezők a rendezvény után? És vajon miért nem zavar senkit ebben az esetben, ha ősfákat is kivágnak? Persze, telepítenek újakat, de ezt hadd ne vegyük már elegendőnek...

De a legfontosabb kérdés mégis az, hol vannak a liberális környezetvédők. Hol van a „zöld Index”, hol van a 444? Ja, bocsánat, mit értetlenkedek én, hiszen biztos akad majd egy olyan sátor is a szigeten, ahol a műanyagmentesség jegyében nem lesz kapható műanyag szívószál…

Itt az ideje, hogy a nemzeti jobboldal kivegye a környezetvédelem ügyét az arra illetéktelen liberális, baloldali, anarchista banda kezéből!

Lantos János – Kuruc.info

És íme néhány fotó a rét állapotáról, különböző évszakokban: