Schilling Árpád színházi rendező közéleti megnyilvánulásaira akkor kezdtem odafigyelni, amikor két évvel ezelőtt nekiment Petrás Máriának a Magyar Narancs című szennylap hasábjain. 2015 nyarán történt, hogy a zsidó fesztiválra meghívott Muzsikás együttes lemondta a beharangozott koncertet, mert a tervek szerint a Muzsikással fellépő Petrás Máriát zsidó oldalról nemtelen vádakkal mocskolták, gyalázták, s a szervezők a művésznő fellépésétől elzárkóztak. Ennek a gyalázkodó kórusnak egyik szólamában dalolta el a maga butaságait Schilling művész úr. A Muzsikás együttes azóta örvendetes módon távol tartja magát a héberek rendezvényétől, Schilling művész úr viszont hazánk egyik legmocskosabb szájú gyalázkodójává cseperedett.

Nemrég, a köztéri buzifesztiválon, beszédet mondott Schilling Árpád. Többször is megnéztem a felvételt, mert olyan jókat lehet röhögni ezen az emberen. Ahogy ott áll ez a (hogy mondjam finoman) sajátos kontúrokkal bíró alak a színpadon, s karlengetéssel ösztökéli a sok büszke másságost a fütyülésre, tapsolásra!

Schilling Árpád színházi rendező

De miket is mondott hosszú köszöntőjében a magát egyébként heteroszexuálisnak valló Schilling Árpád?

Kezdjük rögtön egy nagy hazugsággal. Beszéde elején Gulyás Gergely kormánypárti képviselő nyilatkozatát sérelmezte az ismert színházi rendező:

Gulyás Gergely megüzente a kormány álláspontját. A Fidesz tagjai, támogatói tartsák távol magukat ettől a rendezvénytől és lehetőleg tartsák távol magukat minden meleg embertől, lehetőleg hozzájuk se érjenek.

Gulyás Gergellyel a Magyar Idők készített hosszabb interjút, ennek a végén röviden, két kérdés erejéig szóba került a Pride is:

– Mi a helyzet a hamarosan esedékes Pride-dal, a Fidesznek hogyan kell hozzáállni?
– Amíg a jogszabályok keretei között zajlik, addig megtartható, és alkotmányos védelem illeti meg, ahogyan engem a véleménynyilvánítás szabadsága: én messziről elkerülöm Budapest érintett részét a rendezvény alatt.
– Akkor idén sem lehet számítani arra, hogy fideszes politikusok részt vesznek?
– Mindenki azt tesz, ami akar, de nagyon nem értenék egyet azzal, ha fideszes politikus venne részt a Pride-on, és ezt kizártnak is tartom.
(Magyar Idők, 2017. június 10.)

Ennyit mondott Gulyás, tehát Schilling Árpád utolsó két állítása hazugság.

Schilling igét hirdet

Azt is sérelmezte Schilling, hogy egyes embereket zavar a buzivonulás, mert szerintük a szexuális orientáció a négy fal közé való. Erre a felvetésre Schilling ezt válaszolta:

Hát képzeljétek el, hogy engem meg a húsvéti körmenet zavar. Hát most mit csináljak ezzel? Én katolikus voltam, de kiábrándultam, mert csalódtam. Azóta ez nagyon zavar. És azt kívánom, hogy ezt a négy fal között csináljátok, maradjatok a templomban, meg otthon. De nem mondom ezt, nem mondom ezt. Még akkor is, ha csalódtam, akkor is, ha elsőre ezt gondolnám, vagy ez jönne ki belőlem, hanem megküzdök magammal és azt mondom, hogy az, hogy valaki keresztény, az jó, az, hogy valaki keresztény és toleráns, az nagyon jó.

Ravasz ember ez a Schilling. Úgy mondja ki a véleményét a húsvéti körmenetről, hogy utána hozzáteszi, mégsem mondja. De hát kimondta, hogy a katolikusok körmenete bizony zavarja, s csak annyiban korrigálta magát, hogy nem mondja, hanem csupán gondolja. Hogy más köztéri menetekről (pl. az Élet menete nevű zsidóvonulásról) mi a véleménye gondolatban és szóban, nem tudható.

Ezután mondta el beszédének legszebb részét a szónok. Azt sorolta, hogy szerinte mi mindenhez van joguk a buziknak:

Jogotok van ahhoz, hogy gyereket vállaljatok. Jogotok van ahhoz, hogy családot alapítsatok, jogotok van ahhoz, hogy összeházasodjatok, ha akartok. Mert jogotok van hozzá. Úgyhogy örüljünk ennek, akkor is, ha még nem adják meg, de meg fogják, meg fogják adni ezt a jogot, mert nem lehet más, mert ez az idő törvénye, ez a természet törvénye.

Ez a zagyvaság jött ki a fölhevült, mellső végtagjaival kalimpáló Schilling Árpádból a Kossuth téren, a Parlament sok furcsaságot látott épülete előtt. S mit tesz Isten, ahogy néztem a felvételt, a háttérben egyszer csak elhomályosult a Parlament képe, helyette tarnopoli táj úszott be, mondanám, de nem mondom, nem. Követem a toleráns Schilling Árpád tanácsát. Gondolni meg azt gondolok, amit akarok. (Zárójelben egy kis mellékszál. A Magyar Narancsban 2015. szeptember másodikán megjelent „Aki korpa közé keveredik…” című írásában Schilling Árpád „erdélyi bevándorló”-nak nevezte a Nagymaroson született Bethlen Farkast, Verőce korábbi polgármesterét. Csak gondolatban kérdezem: honnan vándorolt be vajon Schilling úr, aki nem a korpa közé, hanem máshová keveredett, s akit ezért nagyon zavar például a verőcei Wass Albert-emlékhely?)

Schilling egy saját darabjában

Ez az ember mindent tud, még azt is, amit az idő méhe rejt magában. Ő kiválasztott egyed, azt is tudja, mi az idő törvénye! Eszembe jutott erről a mindent tudásról Konrád György egyik, még a nyolcvanas években leírt mondata: „Zsidó szokás majdnem mindent jobban tudni a többieknél”. De nem, ezt sem mondom ki hangosan, ezt csak gondolom, ahogyan Schilling Árpádot is úgy zavarja a húsvéti körmenet, hogy nem zavarja.

Schilling Árpád tehát tudja, mit hoz a jövő, mert ő ismeri a természet törvényét, az idő törvényét, nem úgy, mint például az a buta lexikonszerkesztő, aki a házasság szó mellé ezt a meghatározást adta egy nemrég megjelent, diákoknak készült kiadványban:

Férfi és nő jogilag, illetve egyházilag elismert életközössége.
(Magyar értelmező szótár diákoknak. Bp., 2010, 309.)

Most pedig térjünk rá a címben jelzett szívélyes üzenet kiváltó okára, Veres András győri püspök Szent István ünnepén elhangzott beszédére, majd az azt követő hírlapi nyilatkozatra.

Veres András győri püspök

Úgy gondolom, Veres András győri püspök nagyon jó beszédet mondott. Ott voltam, láttam, hogy másoknak is tetszett a püspök szövege, amelynek csak egyetlen rövid részlete váltott ki botrányt a szélsőliberális gyűlölködők, Schilling és társai körében.

Veres püspök többek között szólt arról a szellemi-erkölcsi válságról, amely ma egész Európát sújtja. Egy hosszabb, önkritikát sem mellőző részt idézek:

Arra kérem és bátorítom minden keresztény testvéremet, hogy mi, az Egyház tagjai bátor őszinteséggel vizsgáljuk meg saját felelősségünket! Vajon mi vezetett Európa-szerte a hit és a vallásosság gyengüléséhez? Milyen felelősség terhel engem abban, hogy az evangéliumi értékrend háttérbe, vagy teljesen kiszorult a családi életünkből és a mindennapi társadalmi életből. Szent II. János Pál pápa szerint: „Egy olyan hit, amelyik nem válik kultúrává, rosszul befogadott, rosszul megélt és rosszul továbbadott hit.” A szent pápa megállapítása igaz: a keresztények múltbéli hibái és mulasztásai vezettek a hitehagyáshoz.
Viszont, immár mégse azzal foglalkozzunk, hogy mi vezetett a jelen helyzet kialakulásához, hanem tanulva a múlt hibáiból, még nagyobb elköteleződéssel feszüljünk neki az új evangelizáció hatalmas munkájának! Igaz, előbb minden kereszténynek a hitbeli megtérés és megújulás útjára kell lépni. Mert nem csak a múlt hibái vezettek a társadalom szekularizációjához, hanem az is, hogy korunk keresztényei sem teszik magukévá teljesen Isten törvényeit. Langyos keresztények pedig nem tudnak meggyőző erővel tanúságot tenni az evangéliumról, és másokat Krisztus követésére hívni. Dietrich Bonhoeffer szerint: „Ha az ember rossz vonatra ült, nincs értelme az ellenkező irányba végig futni a szerelvény folyosóján.” Le kell szállni! Vissza kell fordulni! Újra el kell indulni, immár jó irányba!
Kedves Testvérek! Mi, keresztények nem mondhatunk le arról, hogy a társadalmat az evangéliumi értékrend szerint formáljuk. Egyrészt, mert tudjuk, ezzel minden ember javát szolgáljuk, másrészt pedig, ha lemondanánk róla, akkor nem teljesítenénk a keresztségben kapott küldetésünket, vagyis nem építenénk Isten országát. Tehát ne adjuk fel, és tegyük mindennapi kötelességünket azzal a bizonyossággal, hogy valójában a nem hívők által is elfogadott, ún. alapvető emberi jogok Isten törvényeinek nem vallásos megfogalmazásai. Vagyis, akik ezek érvényesüléséért küzdenek, végső soron ugyanazért fáradoznak, mint mi, keresztények. Akik pedig mégsem, azok bizony a természetes erkölcsi törvényekkel is szembemennek.
Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébi program támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben.

Az utolsó bekezdés váltott ki nagy vihart liberáliséknál, a püspök beszédének más részei ezt a törpe, de nagyhangú kisebbséget nem érdekelték. Pedig az idézett mondatok előtt azt is hangsúlyozta Veres András, hogy „Európa nemcsak egy csöndes aposztázia (hittagadás) idejét éli, hanem a keresztény értékrend elhagyásával egy teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett”. Az iszlám invázió lelkes hívei ezt a kijelentést valahogy nem vették észre.

A Schilling által alapított Krétakör egyik színpadképe - fröcsög a tarnopoli sár

A győri püspöktől a lombikbébi programmal kapcsolatos kijelentése miatt a Magyar Nemzet nyilatkozatot kért. Veres András röviden elmagyarázta, mit mond a Katolikus Egyház Katekizmusa erről a kérdésről, s összegzésül leszögezte:

A Katolikus Egyház egyértelműen az élet védelme mellett teszi le a voksát, ahogy azt a mai orvostudomány tartja, a fogantatás pillanatától a természetes befejeződéséig. A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között. A többi embriót vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a Katolikus Egyház számára.

Veres András összegzésül leszögezte:

Azt el kell mondjam, hogy a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására.
(Veres András: A lombikbébiprogram minden formája bűn. Magyar Nemzet, 2017. augusztus 25.)

Megjegyzem, hogy a Magyar Nemzet címében idézett állítás így, ilyen formában nem hangzott el Veres püspök szájából, bár kétségtelenül erről beszélt.

Egy rövid interjú természetesen nem alkalmas arra, hogy a kérdezett részletesen kifejtse mondandóját. Ezért akit érdekel a téma, az elolvashatja az interneten is elérhető „Katolikus Egyház Katekizmusa” témánkba vágó, 2376. és 2377. pontjait, a Donum vitae című egyházi dokumentumot és egyéb anyagokat. Külön szeretnék utalni a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének 2010. november 22-én kelt állásfoglalására, mely szerint „a mesterséges humán reprodukció nem engedhető meg”. Ismétlem, ez katolikus orvosok, tehát katolikus szakemberek állásfoglalása az Egyház tanításával összhangban. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert Schilling Árpád szerint az egyházi emberek olyasmibe szólnak bele, amihez nem értenek. A probléma éppen az, hogy Schilling szól bele olyasmibe, amihez nem ért. (Lásd Konrád György idézett megállapítását.)

A Magyar Nemzetben megjelent Veres-interjúra azonnal reagált Schilling Árpád, Facebook bejegyzését több hírportál is közölte, s rengetegen szóltak hozzá alpári, bugyuta érvekkel felszerelt szövegére.

Ha jól látom, Schilling szavaira azóta csak Révész Sándor, a néhai Népszabadság néhai publicistája reagált érdemben, aki úgy védte meg Veres püspöknek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, hogy közben bele is rúgott egy jó nagyot. Révész ugyanis azt állítja, hogy Veres püspök a katolikus egyház álláspontjának kötelezővé tételét követeli a kormánytól, ezért „megérdemli, hogy ne tekintsük demokratának”. Révész Sándor nem demokrata, hanem fajvédő zsidó, ez köztudott. Nem is várható tőle más, mint hazugság. Veres András természetesen semmit sem követelt, erre az interjú alábbi részlete a bizonyíték:

– Az egyház azt kívánja a kormánytól, hogy ne támogassa a lombikbébiprogramot?
– Ilyen kérést nem fogalmaztunk meg, mert nyilván a kormány saját belátása szerint cselekszik, de mint a Katolikus Egyház egyik papja, illetve püspöke, kötelességemnek érzem erre figyelmeztetni, mint ahogy az abortusszal szemben is számtalanszor felemeljük a szavunkat.
(Magyar Nemzet, 2017. augusztus 25.)

Schilling nyilatkozatából legtöbben az utolsó mondatot emelték ki. Pedig nem ez az alpáriság az igazán fontos Schilling szövegében. Én két apróságon akadtam fenn, ezekről szólok röviden.

Az első apróságot már említettem: Schilling szerint „megint beleszólnak valamibe, amihez nem értenek”. Ezzel kapcsolatban idéztem már Konrád Györgyöt, de arra is utalni szeretnék, hogy Veres püspök tudomásom szerint morálteológiából doktorált, ebben a kérdésben tehát számára Schilling nem vitapartner. Veres püspök az egyház tanítását mondta el, lehet ezzel ateistaként, más vallásúként vitatkozni, de azt nem lehet állítani, hogy a másik fél (jelen esetben Veres András) ostoba, hozzá nem értő. Ez a Schilling-féle gőg nagyon jellemző egy bizonyos, jól körülhatárolható csoportra. Ilyen mentalitással vitatkozni nem lehet, ezért nagyon is helyénvalónak tartom, hogy Veres András nem reagált az őt ért támadásra. Egy püspök ne süllyedjen le erre a szintre, mert akkor (bocsánat! ezt csak gondolom) a tarnopoli sárból rá is fröccsen valami.

A másik apróság: Schilling felteszi a kérdést, „hol van az elfogadás, a megbocsátás, a SZERETET?” Ha nem tévedek, nem oly rég az MMA leköszönő elnöke keresetlen szavakkal szólt Schilling szerinte nem túl ragyogó szellemi képességeiről. Nem akarom minősíteni Schillinget, de meggyőződésem szerint téves képzetei vannak az általa felsorolt fogalmakról. A bűnt néven kell nevezni. A bűn néven nevezése nem ellentétes az elfogadással, a szeretettel. Jézus például ostorral verte ki a kufárokat a templomból – akkor Jézusban nem munkált az elfogadás, a megbocsátás, a szeretet? Amit Schilling ír, nem egyedi példa. Liberális oldalon szinte napi gyakorlat, hogy miközben ők gyűlölködnek, a szeretetet, elfogadást, megbocsátást kérik számon a keresztényeken.

Schilling buta szövegénél sokkal fontosabbak a hozzászólások, mert jól jelzik, milyen mentális állapotban van a szélsőliberális tábor. Folyamatosan néztem a rendező Facebook-oldalát, s azt tapasztaltam, nem törölte a legalpáribb megjegyzéseket sem. Pedig Schilling saját bevallása szerint nem gyűlöli Verest, csak azt szeretné, ha a püspök megértené azt, „amiből él”. Ez is szerénységre valló megállapítás. Nem is értem, miért nem lett Schillingből püspök, sőt pápa!

A hozzászólásokban gyakran visszatérő szó a „féreg”, sőt a „parazita” is felbukkan Veressel kapcsolatban. Érdekes, a túloldalon sokszor emlegetik, hogy ez meg az a nagy antiszemita a zsidókat férgeknek, parazitáknak nevezte. Most az érzékenység valahogy szünetel, mert Veres András nem zsidó, hanem magyar, ebből következően a „féreg”, „parazita” nem sértő.

Természetesen az ún. „holokauszt” sem maradhatott ki a hozzászólásokból. Egy Nemes (azelőtt?) János nevű embernek mi is jutna eszébe a püspök szavairól? Hát 1944, meg a nyilasok, meg a nácikok.

Volt aztán egy olyan, szép magyaros nevű hölgy, akinek annyira megtetszett Schilling Árpád útbaigazító utolsó mondata, hogy nem tudott betelni a gyönyörtől, kilencszer is leírta egymás után!

Egy, csak egyetlen bátor ember volt a gáton, aki ellene szegült a mocsokáradatnak. Kapott is rögtön egy csomó választ, nem másolom ide őket.

Volt, aki közölte, szívesen szájon vágná Veres Andrást, amire egy másik hozzászóló a lapát használatát javasolta a kéz helyett.

Előkerült természetesen a férfi nemi szerv is Veres püspök jellemzésére, és egy különösen egyedi meghatározás: „2 pofonos maszlagfejű köcsög”.

Nem értem, ez utóbbit miért nem törölte Schilling Árpád. A köcsög ugyanis buziságra utal, szerintük pejoratív jelentése van, tehát a rendező buzikra kihegyezett toleranciája számára különösen elfogadhatatlan.

Látható tehát, hogy liberális oldalon nagyon alapos érvekkel, cizellált mondatokban fogalmazódtak meg az ellenérvek Veres András püspök nyilatkozatával szemben. De miért is kapott ennyi szennyet az aljanéptől a püspök? Azért, mert elmondta az Egyház álláspontját. Mert a véleménynyilvánítás mindenkit megillető jogával élve katolikus püspökként elmondta a katolikus Egyház álláspontját egy konkrét kérdésben. Ezt pedig nem tűrik napjaink bolsevikjai, a liberális gettó. Semmilyen, az övékével ellenkező véleményt nem viselnek el. Nem jó a többségi társadalom türelmével játszani, mert előbb-utóbb elszakad a cérna.

Végezetül két apróság. Schilling Árpád úgy tálalta Veres András szavait, mint a Magyar Katolikus Egyház hivatalos álláspontját. Ez butaság. Amit Veres püspök mondott, az az Egyház álláspontja, akár jamaicai püspök mondja, akár a győri püspök.

A másik apróság bizonyára elkerülte Schilling Árpád figyelmét, aki nagyon dühös, ha egyházi oldalról bűnnek neveznek olyasmit, ami szerinte nem az. A rendező azt mondta a buzivonuláson (idéztem korábban), hogy a buziknak joguk van gyereket vállalni. Kedves Schilling Árpád! Lombikbébiprogram ide vagy oda, olyan csodát még nem látott a világ, hogy nő ejtett volna teherbe nőt, vagy férfi egy másik férfit. Ilyesmi még színpadon sem képzelhető el. Ettől az álomtól tehát szabaduljon meg, s inkább olvassa el, milyen közleményt adtak ki a hazai evangélikusok az idei buziparádéra időzítve.

Az evangélikus nyilatkozat negyedik és ötödik bekezdésére külön szeretném felhívni Schilling Árpád figyelmét. A szövegben azt olvassuk, hogy a homoszexualitás a normális viselkedés keretein kívüli, majd zárásul az a megállapítás szerepel, hogy a homoszexualitás propagálói is „a gonoszság szolgálatába állnak, amikor jónak mondják azt, amit Isten rossznak mondott”. Ezek bizony kemény, igaz szavak. A hazai evangélikusok szerint Schilling Árpád is a gonoszság szolgálatába szegődött, sőt a buzivonulás valamennyi résztvevője a gonoszság szolgája. Egyszerűbben fogalmazva, hogy a rendező úr is értse: Schilling is, a buzivonulók is bűnösök. Ez az evangélikus üzenet.

Mit szól ehhez, kedves rendező úr? Láthatja, nem csak a katolikusokkal van baj. Most akkor az evangélikusok is menjenek oda, ahová Veres András püspököt méltóztatott elküldeni?

B. - Kuruc.info