Árgyelán János, Jobbik Fejér megyei elnökének írása:

2012. augusztus 19-én és 20-án Fejér megyében felavattuk Sáregres, Sárbogárd, Kisláng és Ráckeresztúr rovásírásos helységnév-tábláit, amelyeket szervezeteink a Rovás Alapítvány Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-rendszerét alkalmazva készíttettek el. A megye 108 településéből Ráckeresztúr volt a huszadik település, amelyben egységes rovástáblát avattunk - éppen augusztus 20-án -, ami tudomásom szerint a legfrissebben felavatott tábla a mai napig. Ezzel közel 200 Kárpát-medencei település dicsekedhet már az összetartozást jelképező egységes rovástáblával.

Székelykeresztúr, 1990 – Ráckeresztúr, 2012 - vajon mi köti össze a két Keresztúrt és a két dátumot?

A két Keresztúr az a két település, ahol valószínűleg legelőször, valamint a mai napig a legutóbb állítottak fel rovásos helynévtáblát. Eljátszva a kettes szám rejtélyével, érdekes összefüggéseket találhatunk: a két Keresztúr rovásírásos táblaállítása (1990. június 2. és 2012. augusztus 20.) között eltelt 22 évben közel 200 település csatlakozott a szabvány rovástáblák mozgalmához, Ráckeresztúr pedig 20. a Fejér megyei rovástelepülések sorában.

Bizonyára a véletlen összjátéka ez a sok kettes, ám én mégis szeretném azt hinni, hogy ez valamiféle üzenet vagy jel, hogy jó úton járunk, és azt sugallja, hogy tovább kell harcolnunk a Kárpát-medencei magyarság egységéért, közös, ősi kultúránk és nemzeti büszkeségünk megőrzéséért.

Amikor a rovástábla-állításról szóló felhívásunkat közzétettük az interneten, egy ismeretlen székely nemzettestvérem, István gratulált az Arckönyvön keresztül, és azt írta, hogy jelen volt az első, a fenti települések tábláihoz hasonló módon elkészített fém rovástábla állításán Székelykeresztúron 1990-ben. Később, nagy örömömre, fényképeket is küldött. A fekete-fehér fotókat nézegetve átgondoltam azt az ívet, hogy honnan indult, és hol tart most a rovásos településnév-táblák mozgalma. Jó tudni, hogy már 22 évvel is voltak hozzánk hasonló „rovásőrültek”, akik számára a rovásírásos helységnévtáblák „a helyi közösség és a nemzet összetartozásának pozitív üzenetét” hordozták! (Részlet Gyömrő Város Önkormányzata képviselő-testületének 33/2010. (XII. 16.) sz. rendeletéből)

Székelykeresztúri rovástábla-állítás 1990-ben (kép: Molnár Lehel)

Sajnos a székelykeresztúri rovástábla története, ellentétben Ráckeresztúrral, nem zárult „hepienddel”. A történet pikantériája, hogy rövid idővel a felállítás után a helyi RMDSZ távolíttatta el a táblát, akinek az akkori vezetője mind a mai napig vezető pozíciót tölt be a város kulturális életében. Ennek következtében Székelykeresztúron ma sincs rovásírásos településjelző tábla. De talán bátor hazafiak hamarosan újra felállítják, a 2010-ben kezdett sorszámozás szerint esetleg éppen kétszázhuszonkettedikként.

Ráckeresztúr rovástáblája 2012-ben

Két Keresztúr, egy rováskultúra

Székesfehérvár, 2012. augusztus 29.

(Rovás.info)

Kapcsolódó: Rovásos helységnévtáblát avatnak Székesfehérváron