Az orosz védelmi minisztérium összesen csaknem 46 ezer külföldivel kötött szerződést a világ 151 országából. Az ukrán fél által kihallgatott külföldi hadifoglyok mintegy fele tudta előre, hogy Ukrajna ellen fog harcolni - közölte Dmitro Uszov dandártábornok, a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs törzs titkára egy kijevi nemzetközi konferencián az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint.
"Adataink szerint tavaly október végén az orosz fegyveres erőkbe még csupán 138 országból 28 ezer külföldit toboroztak. Ma már csaknem 46 ezer olyan külföldiről tudunk, aki szerződést kötött az orosz védelmi minisztériummal, és immár 151 országról van szó" - emelte ki a tábornok.
Kijelentette, hogy az ukrán fél minden olyan külföldi személyes adataival rendelkezik, aki szerződést kötött az orosz védelmi minisztériummal, beleértve a rendfokozatát, a katonai azonosítóját és a szerződéskötés időpontját.
Uszov megjegyezte, hogy évről évre nő azoknak a külföldiek száma, akiket Oroszország bevon a háborújába. Míg 2022-ben mindössze 94 aláírt szerződést tartottak nyilván, mára a toborzott létszám jóval nagyobb méreteket öltött.
Az orosz védelmi tárca az idei évre 18 500 külföldivel tervez szerződést kötni, közülük eddig 16 168-an már alá is írták a megállapodást. A jelenlegi tendencia fennmaradása esetén Oroszország teljesítheti, sőt túl is teljesítheti ezt a tervet - vélekedett a koordinációs törzs titkára.
A legtöbb újonnan toborzott külföldi Indonéziából, Peruból, Sierra Leonéből, Burundiból, Csádból, a Fülöp-szigetekről, Kongóból, Panamából, Ecuadorból és Zimbabwéből érkezett Oroszországba.
Uszov elmondta, hogy az ukrán külügyminisztérium és a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyekben illetékes más szervek munkájának köszönhetően egyes országok állampolgárainak toborzását sikerült visszaszorítani vagy teljesen leállítani.
Arról is beszámolt, hogy a teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta az ukrán biztonsági és védelmi erők 59 ország állampolgárait ejtették foglyul.
Uszov tájékoztatása szerint a koordinációs törzs felmérésének eredményei alapján a külföldi hadifoglyok csaknem 50 százaléka elismerte: tudta előre, hogy Ukrajnába viszik harcolni, az ukrán katonák és akár a civil lakosság ellen is bevetik őket. Mintegy 47 százalékuk abban a reményben írta alá a szerződést, hogy orosz állampolgárságot kap.
Elmondása szerint a külföldi hadifoglyok 48,8 százaléka sebesülten esett fogságba. Ugyanakkor csaknem 79 százalékuk azt mondta, hogy Oroszországba szeretne visszatérni, nem pedig az állampolgársága szerinti országba. A tábornok magyarázata szerint ennek egyik oka az, hogy szeretnék megkapni a szerződés aláírásáért és a szolgálat teljesítéséért megígért pénzbeni juttatásokat és egyéb kedvezményeket.
A megkérdezettek 41 százaléka arról számolt be, hogy a szerződését katonai sorozóirodákon vagy toborzóközpontokon keresztül kötötték meg. Uszov szerint ez arra utal, hogy a külföldiek háborúba történő bevonására irányuló orosz kampány rendszerszintű.
Szerhij Koreckij miniszterelnök a BBC-nek adott interjúban - amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett - elmondta, hogy a kormány 2026-ban 7,7 milliárd dollárra becsüli az orosz támadások következtében a vállalkozásokat ért károkat. Az összeg az épületek, az irodák, az üzemek és a raktárakban tárolt áruk megsemmisüléséből, illetve megrongálódásából eredő veszteségeket foglalja magában. Hozzátette, hogy ez a jelentős összeg folyamatosan növekszik.
"Az év eleje óta több mint egymillió négyzetméternyi, különböző rendeltetésű és típusú ingatlan semmisült vagy rongálódott meg súlyosan, különösen raktár- és logisztikai létesítmények. A vállalkozások ezért átállnak más megoldásokra, és óriási köszönet illeti őket a kitartásukért, azért, hogy minden nehézség ellenére megoldásokat találnak" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Koreckij közölte, hogy a kormány hírszerzési adatokat és tájékoztatókat is megoszt a vállalkozásokkal arról, milyen célpontokat támadnak az orosz erők, és milyen következményekkel járhatnak a csapások.
(MTI)
