Oroszország nem szándékozik olyan megállapodásokba belemenni, amelyek nem biztosítják az érdekek egyensúlyát - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) hétfőn tartott hagyományos tanévnyitó előadásán.

"A legfontosabb, döntő hatást a világban rólunk kialakult képre, befolyásunk kilátásaira, valamint pozíciónk megszilárdítására a fronton kialakult helyzet gyakorolja és fogja gyakorolni" - mondta.

"Pragmatizmus és érdekek közötti egyensúly nélkül semmiféle megállapodásra nem lépünk" - tette hozzá.

Ugyanakkor a miniszter kétségbe vonta, hogy a másik oldal magatartása mennyire lesz őszinte, és rámutatott, hogy Moszkva történelme során már sokszor "megégette magát". A tárcavezető szerint Oroszország és a Nyugat között soha többé nem lesznek olyanok a kapcsolatok, mint 2022 februárja előtt voltak.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrajnai konfliktust úgy kell lezárni, hogy Európában többé ne legyen nácizmus.

"Ha hatalmon hagynánk azt a rendszert, amely térden állva, minden tiszteletadás mellett újratemeti a náci bűnözők hamvait, az - és most fellengzősen hangzani, de úgy vélem, ez egy nagyon fontos kérdés - azt jelentené, hogy eláruljuk azokat, akik 1945-ben legyőzték a nácizmust. Ez pedig egyszerűen nem lehet része a genetikai kódunknak" - nyilatkozott.

"A jelenlegi helyzetben Európa önkezűleg követ el harakirit, és büszkén hirdeti, hogy szenvednie kell" - hangoztatta.

Rámutatott, hogy az európai vezetők arra buzdítják választóikat, miközben megnyirbálják a szociális juttatásokat, és hogy "tűrjék el a kellemetlenségeket, mert Ukrajna állítólag az európai értékekért küzd".

"Az európai értékek alatt nyilvánvalóan a nácizmust, a náci bűnösök újratemetését, az orosz nyelv, az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikáció betiltását, valamint az Ukrán Ortodox Egyház betiltását értik" - hangoztatta.

Lavrov szerint az orosz energiahordozó-export ugyan az ázsiai piacokra diverzifikálódott, ugyanakkor Oroszország nem fordult Kelet felé, és a 2000-es évek kezdete óta az orosz kétfejű címersas ugyanúgy néz nyugatra és keletre, ahogyan eddig is.

Kifogásolta, hogy a nyugati országok "nyíltan elrabolják" az orosz vagyontárgyakat és az úgynevezett árnyékflottát. Kijelentette, hogy a Nyugat iránt bizalom már soha többé nem áll helyre, de Oroszország nyitott az együttműködésre azokkal, akik erre készek az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az érdekek egyensúlyának kialakítása alapján. A globális Dél és a globális Kelet országainak túlnyomó többsége kész lenne erre, de a nyugati államok, beleértve az amerikaiakat is, ettől megkísérli őket eltántorítani, megpróbálva magukra átirányítani a gazdasági lehetőségeket.

Mint mondta, a Nyugat mindent mind bel-, mind külföldön mindent megtesz annak érdekében, hogy megpróbálja beárnyékolni a közelgő orosz parlamenti választásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országokban csökken azon intézmények száma, ahol az orosz állampolgárok leadhatják szavazatukat. "Undorítónak" minősítette Németország döntését, hogy "nevetséges, kitalált ürüggyel" bezárja az orosz főkonzulátust Bonnban.

(MTI)