Az Európai Unió szakértői továbbra sem kaptak hozzáférést a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték sérült szakaszának megvizsgálásához, noha már március 18. óta Kijevben tartózkodnak – számolt be róla több forrás alapján a Delo.ua, melyet a Portfólió szemlézett. A hírek szerint az Európai Bizottság is egyre ingerültebb, hogy Kijev nem engedte a szakértőket a Lviv melletti brodi kompresszorállomás közelébe.

Fotó: myfin.by

A mérnökök feladata az lett volna, hogy felmérjék a károk mértékét, valamint a helyreállítás idő- és költségigényét, ám az ukrán hatóságok egyelőre nem engedték meg a helyszíni vizsgálatot.

A háttérben politikai megfontolások is felmerültek: egyes források szerint Kijev eredetileg az uniós csúcs előtt engedte volna be a szakértőket, abban bízva, hogy ezzel sikerül feloldani Magyarország vétóját a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag ügyében. Mivel Budapest fenntartotta az ellenállását a múlt heti EU-csúcstalálkozón, az ukrán fél jelenleg nem lát közvetlen ösztönzőt a vizsgálat engedélyezésére, miközben hivatalosan továbbra is együttműködést ígér az EU-val.

Az előzmények szerint az Európai Unió március 17-én ajánlott fel technikai és pénzügyi segítséget a vezeték helyreállításához, amit Ukrajna el is fogadott. Ursula von der Leyen bizottsági elnök célja az volt, hogy mielőbb újrainduljon az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, miután egy orosz csapás miatt leállt a tranzit. Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, hogy a javítás nagyjából másfél hónapot vehet igénybe.

A helyszíni ellenőrzés körüli vita azonban már korábban is éleződött, mert Magyarország és Szlovákia követelte, hogy ne uniós szakértők, hanem a saját szakembereik vizsgálják meg a károkat. Emellett Robert Fico szlovák miniszterelnök azt állította, hogy még az EU ukrajnai nagykövetét sem engedték a helyszínre. A Financial Times akkori beszámolója szerint több tagállam és az Európai Bizottság is hiába kérte a hozzáférést, ami tovább növelte a bizalmatlanságot, bár később Ukrajna tagadta, hogy ilyen történt volna, míg a Bizottság sem erősítette meg az ügyet.

A konfliktus gyorsan túlmutatott a technikai kérdéseken: március 11-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök műholdfelvételekre hivatkozva kétségbe vonta a károk súlyosságát, amit Zelenszkij azzal utasított vissza, hogy a vezeték sérülései – különösen a föld alatti szakaszokon – nem láthatók ilyen módon.

Közben Magyarország és Szlovákia különböző energetikai ellenlépéseket helyezett kilátásba, míg Kijev energetikai zsarolásnak minősítette a nyomásgyakorlást, és arra szólította fel partnereit, hogy követeléseiket inkább Oroszország felé irányítsák.