Emmanuel Macron francia államfő szerint Irán a legfőbb felelős a Közel-Keleten kitört háborúért, és bár az Egyesült Államok és Izrael a nemzetközi jogot megkerülve indítottak csapásokat Irán ellen, "a hóhérokat nem sajnáljuk".
A Közel-Keleten kialakult helyzet miatt a francia országos televíziók élő adásában kedd este elmondott beszédében a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság "veszélyes nukleáris programot és példátlan ballisztikus képességeket fejlesztett ki, felfegyverezte és finanszírozta a szomszédos országokban működő terrorcsoportokat" Libanonban, Jemenben és Irakban, valamint "januárban ismételten parancsot adott ki a saját népe lövetésére".
"Az Egyesült Államok és Izrael úgy döntöttek, hogy katonai műveleteket indítanak, amelyek a nemzetközi jogot megkerülve zajlanak, amit nem tudunk helyeselni. A történelem ugyanakkor nem síratja meg a saját népük hóhérait. Egyetlenegyet sem fogunk sajnálni" - tette hozzá.
"Németországgal és az Egyesült Királysággal együtt egyértelműen kijelentettük, hogy a lehető leghamarabb kívánatos a légicsapások befejezése, és hogy a térségben tartós béke csak a diplomáciai tárgyalások újraindításával érhető el" - emlékeztett Emmanuel Macron, aki szerint az iráni népnek "szabadon kell döntenie a sorsáról".
A francia elnök jelezte, hogy Franciaország megerősíti a katonai bázisainak biztonságát a régióban, amelyek közül kettő "korlátozott csapásokat" szenvedett el Irán részéről.
Bejelentette a nagykövetségek megerősítését is a térség országaiban, amelyekben mintegy 400 ezer francia állampolgár tartózkodik. Elmondta, hogy Franciaország megszervezi azok hazatérését, akik ezt kérik, kezdve a leginkább rászorulókkal. "A két első járat már ma este megérkezik Párizsba" - mondta Emmanuel Macron.
A ciprusi brit támaszpont ellen végrehajtott dróntámadás nyomán a köztársasági elnök megerősítette, hogy Franciaország egy fregattot, valamint drón- és légvédelmi rendszereket küldött Ciprusra, amelyek ma este megérkeznek a sziget közelébe.
Az államfő elrendelte a Charles-de-Gaulle repülőgép-hordozó átirányását is a Földközi-tengerre, a konfliktus nemzetközi kereskedelemre gyakorolt következményeire hivatkozva. Jelezte, hogy szeretne egy koalíciót létrehozni annak érdekében, hogy összegyűjtsék az eszközöket, "beleértve a katonaiakat", a "világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalak" biztosítására.
"A Hormuzi-szoros jelenleg gyakorlatilag zárva van, és ezen a szoroson keresztül halad át a világ olaj- és cseppfolyósított földgázának körülbelül 20 százaléka. A Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger is feszültség alatt áll, és fenyegetve van" - hangsúlyozta az elnök.
"Kezdeményezzük egy koalíció létrehozását, hogy összegyűjtsük az eszközöket, beleértve a katonaiakat is, hogy visszaállítsuk és biztosítsuk a forgalmat ezeken a tengeri útvonalakon, amelyek elengedhetetlenek a világgazdaság számára" - tette hozzá.
Emmanuel Macron szerint egy izraeli szárazföldi művelet Libanonban "veszélyes eszkaláció és stratégiai hiba" lenne, miközben úgy vélekedett, hogy a Hezbollah "nagy hibát" követett el, amikor elsőként csapást mért Izraelre.
"Az utóbbi órákban a háború Libanonra is kiterjedt, ahol a Hezbollah súlyos hibát követett el, amikor megtámadta Izraelt és veszélybe sodorta a libanoniakat" - mondta. "Izrael szárazföldi hadműveletet tervez: ez is veszélyes eszkaláció és stratégiai hiba lenne" - tette hozzá, felszólítva a zsidó államot, hogy "tartsa tiszteletben Libanon területét és integritását".
(MTI)
