Bírálatokkal illette Keir Starmer brit miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Nagy-Britannia nem kapcsolódik be az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletekbe. Trump két napon belül másodszor fogalmazott meg kemény hangvételű kritikát Starmer hozzáállásával kapcsolatban.
Az amerikai elnök a legnagyobb példányszámú brit napilap, a The Sun washingtoni tudósítójának nyilatkozva kedden kijelentette: lehetséges, hogy a munkáspárti brit kormányfő "a muszlim szavazók kegyeit keresi", amikor elutasítja a brit fegyveres erők részvételét az iráni háborúban.
Trump a brit tömeglap online kiadásában megjelent interjúban úgy fogalmazott: soha nem gondolta volna, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát hagyományosan összefűző "különleges kapcsolatrendszer olyan súlyos veszélybe kerül, mint most".
Kijelentette: ez volt Amerika összes külső államközi kapcsolata közül a legszorosabb, a helyzet azonban nagyon megváltozott, Washington most már inkább más európai országokkal ápol sokkal szorosabb viszonyt.
Trump különösen elismerő szavakkal szólt Franciaországról és Németországról, szavai szerint ugyanakkor a brit miniszterelnök "nem tanúsít segítőkészséget" az iráni háborúban.
Arra a kérdésre, hogy milyen segítőkészséget szeretne látni London részéről, az amerikai elnök úgy válaszolt: "végül is mindegy", hogy Nagy-Britannia aktívabban részt vesz-e az iráni hadműveletekben vagy sem, mivel az amerikai fegyveres erők egyedül is "domináns légifölényt és tűzerőt képviselnek".
Trump előző nap, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva is bírálta Starmert. Ebben a interjúban úgy fogalmazott: nagyot csalódott a brit miniszterelnökben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt. Hozzátette: "túlságosan hosszú ideig tartott", mire London engedélyezte az amerikai légierőnek az iráni célpontok elleni támadásokhoz az indiai-óceáni Diego Garcia szigetén működő, brit felségterületnek számító közös légitámaszpont használatát. Az amerikai elnök szerint "ilyesmi valószínűleg még soha nem történt a két ország kapcsolataiban".
A brit kormány nemzetközi jogi aggályokra hivatkozva először valóban nem járult hozzá, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat vegyen igénybe az iráni hadműveletekhez. Starmer azonban hétfőn bejelentette: a brit kormány "a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében" úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek. A brit miniszterelnök ugyanakkor a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatásában leszögezte: a brit támaszpontok amerikai használata szigorúan csak olyan védelmi célokra korlátozódhat, amelyekben a felek előzetesen megállapodnak.
Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt közvetlenül az iráni támadó hadműveletekben, de Typhoon és F-35 típusú brit harci repülőgépek védelmi jellegű bevetéseket végrehajtanak, és ezek során iráni drónokat és rakétákat semmisítettek meg.
Starmer kijelentette, hogy "kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni" Iránban, és teljesen egyértelmű az is, hogy Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával a teheráni rezsim nem vált mérsékeltebbé, sőt akciói egyre felelőtlenebbek, egyre inkább destabilizáló jellegűek és a korábbiaknál is brutálisabbak.
(MTI)
