Mintegy 23 ezer ukrán állampolgár él Izraelben ideiglenes csoportos védelem alatt anélkül, hogy hivatalosan menekültként ismerték volna el őket, és alapvető szociális támogatás nélkül, anyagi és mentális nehézségekkel küszködve - állítja kedden kiadott jelentésében a menekülteket és menedékkérőket segítő ASSAF izraeli szervezet.

Az izraeli népességnyilvántartó hivatal adataira támaszkodó jelentés szerint mintegy 14 ezer ukrán állampolgár érkezett Izraelbe 2022 februárja óta, míg körülbelül 19 ezren már korábban is az országban voltak vendégmunkásként, részben vízum nélkül.

Jelenleg mindannyian jogszerűen tartózkodnak Izraelben, és a hazájukban fennálló veszély miatt védelmet élveznek a kiutasítással szemben. A védelem azonban időben korlátozott, és előre nem tudható időtartamokra hosszabbítják meg. Jelenleg a kiutasítási moratórium belügyminisztériumi meghosszabbítása március végéig szól.

A jelentés szerint a menekültek már nem jogosultak arra az alapvető támogatási csomagra, amelyet érkezésük első hónapjaiban kaptak, vagyis díjmentes egészségügyi ellátásra, élelmiszer-utalványokra és rendkívüli lakhatási támogatásra sem.

A Gázai övezeti háború 2023. október 7-i kitörése és ezáltal az izraeli közszolgáltatások színvonalának általános romlása óta mintegy hetven százalékkal nőtt azoknak a segélykérelmeknek a száma, amelyeket az ukrán menekültek az ASSAF-hoz nyújtottak be. Ez a segélyszervezet szerint a megélhetési források és a támogató hálózatok fokozatos összeomlását jelzi.

Az ASSAF szerint 2025-ben jelentősen súlyosbodott körükben a szegénység és az élelemhiány, valamint romlott egészségi és mentális állapotuk, miközben nőtt kitettségük a munkahelyi kizsákmányolásnak és a prostitúciónak. Mentális egészségük romlása a "kettős traumának" tudható be: az ukrajnai háború előli menekülés és az izraeli háborús helyzet miatt.

Többségük takarít, gondozói vagy karbantartói munkát végez olyan cégeknél, amelyeknél különösen nagy a kizsákmányolás kockázata. Átlagos havi jövedelmük 5600 sékel, mintegy ezer sékellel kevesebb az izraeli minimálbérnél.

Sok menekültcsalád közösen bérel lakást, gyermekeikkel együtt zsúfolt körülmények között élnek. 2025-ös adatok szerint a menekültek 65 százaléka anyagi okokból szükség esetén sem fordul orvoshoz, és a nőknek csupán 56 százaléka rendelkezik egészségbiztosítással.

Az Izraelben élő mintegy háromezer ukrán gyermek jogosult beiratkozni az oktatási rendszerbe, de a jelentés szerint súlyos nyelvi nehézséggel küszködnek, és nem kapnak sem tanulmányi, sem érzelmi támogatást, sőt, esetenként kirekesztik, zaklatják őket.

(MTI)