Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris fegyverhez akarja juttatni Ukrajnát - állította egy keddi közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata.
"London és Párizs aktívan azon dolgozik, hogy Kijevet ilyen fegyverekkel és hozzájuk szükséges szállítóeszközökkel lássa el. Európai összetevők, berendezések és technológiák Ukrajnának való titkos átadásáról van szó ezen a területen. Lehetséges változatként a francia TN75-ös kisméretű robbanótöltet átadását fontolgatják, amely az M51.1 tengeralattjárók ballisztikus rakétájához való" - olvasható a tájékoztatásban.
Fotó: Marine Nationale
Az SZVR szerint a britek és a franciák "tudatában vannak annak, hogy terveik súlyos nemzetközi jogsértést jelentenek, elsősorban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megsértését, és a globális atomsorompó-rendszer összeomlásának kockázatával járnak", ezért azt a látszatot próbálják kelteni, "hogy Kijev nukleáris fegyverének megjelenése saját fejlesztése eredménye".
Az orosz kémszolgálat úgy vélekedett: London és Párizs azért szánta el magát erre a lépésre, mert tudatában van annak, hogy az ukrán hadsereg képtelen legyőzni Oroszországot, a brit és a francia elit nem hajlandó beletörődni a vereségbe, és Ukrajnát "csodafegyverrel" akarja ellátni, mert szerinte Kijev kedvezőbb feltételekben tud megállapodni a harcok lezárásáról, ha atomfegyverrel vagy legalábbis úgynevezett "piszkos" bombával rendelkezik. Az SZVR tudni véli, hogy "Berlin bölcsen elutasította a részvételt ebben a veszélyes kalandban".
A SZVR közleménye nyomán az orosz parlament felsőháza felkérte kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsát, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) és a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Szerződés Felülvizsgálati Konferenciáját, hogy mandátumának megfelelően vizsgálja ki London és Párizs szándékait.
"Az Oroszországi Föderáció szenátoraiban rendkívüli aggodalmat kelt Nagy-Britannia és Franciaország azon szándéka, hogy nukleáris robbanószerkezeteket szállítsanak Ukrajnába. (...) Ezzel kapcsolatban felszólítjuk kollégáinkat, a brit alsó- és felsőház tagjait, valamint a francia nemzetgyűlés képviselőit és a szenátus tagjait, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek megfelelő parlamenti vizsgálatot" - állt a felhívásban.
Frissítés: London szerint valótlan az állítás
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvője szerint valótlan az az orosz állítás, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris fegyverrel akarja ellátni Ukrajnát. London kedden minden eddiginél nagyobb szankciócsomagot is bejelentett Oroszországgal szemben; az intézkedések sok más cég mellett érintik a Roszatom atomenergetikai vállalatot is.
Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője keddi reagálásában úgy fogalmazott: az SZVR közleménye egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök kísérlete arra, hogy elterelje a figyelmet az Ukrajnában elkövetett kegyetlenkedésekről.
A Downing Street illetékese szerint a nukleáris fegyverek ukrajnai szállításáról szóló orosz hírszerzési közleménynek semmiféle valóságtartalma nincs, London és szövetségesei folytatják erőfeszítéseiket az igazságos és tartós béke megteremtésére.
Starmer a brit kormány keddi ülésén az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulójáról megemlékezve kijelentette: amikor a háború négy éve kitört, az volt az általános várakozás, hogy Putyin néhány hét alatt egész Ukrajnát elfoglalja.
Ma már azonban le kell számolni azzal a hamis beállítással, hogy Oroszország győzelemre áll ebben a háborúban, hiszen az orosz fegyveres erők az elmúlt egy évben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát vonták ellenőrzésük alá, és ezért is rettenetes árat fizettek: tavaly félmillió orosz katona esett el vagy sebesült meg az ukrán hadszíntéren - mondta a brit kormányfő.
Starmer kijelentette, hogy "korántsem valami messzi vidéken zajló konfliktusról van szó", hiszen a háború igen sok szempontból közvetlenül érinti Nagy-Britanniát és az összes brit családot is. A hatások között említette, hogy az ukrajnai háború kitörése után megkétszereződtek az energiahordozó-árak, és még most is 40 százalékkal magasabbak a konfliktus előtti szinteknél.
A brit miniszterelnök a keddi kabinetülésen bejelentette azt is, hogy London a háború kezdetének negyedik évfordulóján minden eddiginél nagyobb szankciócsomagot léptetett érvénybe Oroszországgal szemben. A londoni külügyminisztérium által erről összeállított részletes keddi tájékoztatás szerint csaknem 300 új büntetőintézkedésről van szó, amelyek elsősorban az energiahordozó-exportból származó orosz költségvetési bevételeket célozzák.
A tárca ismertetése szerint az új szankciók kiterjednek a világ egyik legnagyobb nyersolajvezeték-üzemeltetőjére, a Transznyefty vállalatra, valamint 175 olyan cégre, amelyek a globális orosz "árnyékflottát", vagyis a szankciók elkerülésével kőolajat szállító tartályhajókat működtetik.
Nagy-Britannia kedden büntetőintézkedéseket jelentett be a Roszatom atomenergetikai cégcsoportra is.
A londoni külügyminisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta eddig elrendelt brit szankciók több mint háromezer magánszemélyt, üzleti vállalkozást és hajózási céget érintenek, a nemzetközi szankciók pedig 450 milliárd dollár pénzforrástól fosztották meg Oroszországot.
Ez az összeg az ukrajnai háború kétévi finanszírozására lett volna elegendő - áll a brit külügyi tájékoztatásban.
(MTI)
