Bár az ukrán konfliktus ügyében keveset mozdul a frontvonal, Vlagyimir Putyin orosz elnök máris arra készülhet, hogy újabb háborúnak néz elébe. Erre következtet az észt hírszerzés, miután jelentősen megnövelt kapacitásokkal tavaly közel duplájára ugrott az oroszországi tölténygyártás. Ugyan fizikai támadásra senki sem számít egy NATO-országgal szemben sem, az orosz dezinformációs tevékenységek jelentősen fokozódhatnak a következő időszakban - írja a Financial Times nyomán a Portfólió.
Illusztráció: Getty Images
Az észt hírszerzés (VLA) éves jelentése alapján 2025-ben az orosz gyárak több mint 7 millió lövedéket, aknát és rakétát állítottak elő, szemben a 2024-ben gyártott 4,5 millióval, ami 17-szeres növekedést jelent a háború kezdete óta. A termelés bővülésének jelentős része teljesen új gyártókapacitások létrehozásából származik.
- Oroszország lőszertermelésének drámai felfutása azt jelzi, hogy a Kreml „gyakorlatilag a következő háborújára készül” - figyelmeztet a VLA.
Ennek tetejébe információik szerint a növekvő hazai termelést jelentős külső beszerzések egészítik ki, elsősorban Észak-Koreából. Ezek az importok az elmúlt 6 hónapban az Ukrajnában felhasznált orosz lőszereknek akár a felét is kitehették, ami lehetővé tette Moszkva számára a korábban kimerült készletek feltöltését.
Az észt értékelés szerint az ilyen tartalékok fenntartása kulcseleme lehet az orosz vezetés hosszabb távú katonai tervezésének, különösen egy esetleges jövőbeli konfliktus esetén.
Persze mindeközben az orosz gazdaság gyengül, és belföldön is egyre erősebbek az aggodalmak, hogy a társadalom is napról napra elégedetlenebb lesz a háború közvetlen anyagi vonzatai miatt. A jelentés szerint így egyre nehezebb az új katonák toborzása is, ezért a hatóságok újra bűnözőkre, zsoldosokra és már nyugdíjasokra is támaszkodnak az állomány feltöltésében.
Kaupo Rosin, az észt hírszerzés vezetője ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy rövid távon nem tartják valószínűnek egy NATO elleni támadás megindítását, de Moszkva továbbra is egzisztenciális küzdelemként tekint a szövetséggel való szembenállásra.
A jelentés szerint a harctéren elérhető áttörés hiányában Oroszország az utóbbi hónapokban fokozottan az információszerzésre és a befolyásolási műveletekre helyezte a hangsúlyt, különösen az Egyesült Államok és Európa közötti megosztottság mélyítésére törekedve.
Az észt szolgálat szerint a Washington és Moszkva között zajló ukrajnai „béketárgyalások” is ezt a célt szolgálják, miközben a Kreml a nyitottság és az együttműködési készség látszatát kelti az Egyesült Államok felé. A jelentés utal arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos lépései után felmerült egy olyan sarkvidéki megállapodás lehetősége, amely látszólag kiszorítaná Kínát a térségből.
Az értékelés végkövetkeztetése gyakorlatilag az, hogy Oroszország a jelenleginél is hosszabb távú műveletre rendezkedhet be Ukrajnában, és nem kívánja lezárni a háborút addig, amíg céljait el nem éri, vagy a feltételek nem válnak számára kedvezőbbé.
