Ha Oroszország és Ukrajna tűzszünetet köt, és Moszkva ezt folyamatosan és tartósan megsérti, a NATO országai akár nyílt katonai támogatást is nyújthatnak Ukrajnának – ezt a biztonsági garanciatervet tárgyalja jelenleg Washington és a katonai szövetség Ukrajnával a Financial Times forrásai szerint.
A jelenleg tárgyalt biztonsági garanciákat tartalmazó terv lényegében egy három fázisból álló akcióterv lenne, amely akkor lépne érvénybe, ha Oroszország és Ukrajna tűzszünetet köt, de Moszkva ezt tartósan és folyamatosan megsérti.
Az első fázis diplomáciai lenne: ha Oroszország megsérti a tűzszünetet Kijev és Moszkva közt, hivatalos figyelmeztetést, felszólítást kapnak Ukrajna szövetségeseitől, hogy térjenek vissza az egyezmény betartásához. Ha ez 24 órán belül megtörténik, más következmény nem lesz.
Ha Oroszország nem hagy fel a tűzszünet megsértésével, az ukrán hadsereg felveszi a harcot az oroszokkal, a „hajlandók koalíciója” nevű európai országokból álló félhivatalos együttműködési rendszer pedig katonai támogatást nyújtana Ukrajnának.
Ha 72 órán belül nem állítja le Oroszország az Ukrajnával szembeni agressziót és / vagy átfogó inváziót indít, a NATO egy része – beleértve az Egyesült Államokat – katonai választ ad a helyzetre.
Nem teljesen világos, hogy a „katonai válasz” pontosan mit jelent, de a Financial Times többször is ír róla, hogy Ukrajna területén állomásozó külföldi katonák is részt vennének a biztonsági garanciák betartatásában így erősen arra utal a cikk, hogy ha Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát, a biztonsági garanciákat vállaló NATO-országok harcoló alakulatokat küldenek Kijev védelmére.
A stratégiai kétértelműség alighanem szándékos: nem írja elő a tervezet szigorúan azt, hogy a NATO-tagállamoknak mindenképpen harcba kell szállniuk az orosz katonákkal, ha megtámadják Ukrajnát, viszont nyitva hagyja ezt az opciót. Ez rugalmas reakcióképességet biztosít, ugyanakkor elrettentő erő Oroszországgal szemben.
Franciaország és Nagy-Britannia felajánlotta azt is, hogy állandó jelleggel katonákat állomásoztatnának Ukrajnában, az Egyesült Államok pedig high-tech eszközöket küldene, melyekkel monitorozzák a tűzszünet betartását.
Oroszország egyértelműen jelezte, hogy ilyen feltételekkel nem kötnek békét, arra hivatkozva, hogy egyetlen NATO-katonát sem akarnak Ukrajnában látni.
Így tehát hiába a nagy ígéretek, nem valószínű, hogy ebből a tervezetből éles szerződés lesz
- Moszkván múlik végeredményében az, hogy leállítják-e a katonai akciót, tűzszünetet kötnek-e Ukrajnával, ők pedig jelezték, hogy ilyen, Kijevnek nyújtott támogatási keretrendszer mellett erre nem hajlandók.
(FT - Portfólió nyomán)
Korábban írtuk: Orosz külügyminisztérium: nyugati katonák és katonai objektumok Ukrajnába telepítése elfogadhatatlan
