A tettrekészek koalíciójának 35 tagországa megállapodott kedden párizsi nyilatkozatában az Ukrajna számára kidolgozott biztonsági garanciákban, köztük egy többnemzetiségű katonai erő bevetéséről - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök a kedd esti párizsi tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján. /Bővített, frissített hír./
Together, we are building a robust security architecture for Ukraine.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) January 6, 2026
Ensemble, nous bâtissons une architecture de sécurité robuste pour l’Ukraine.
Разом ми будуємо надійну безпекову архітектуру для України.
🇺🇦🇫🇷 pic.twitter.com/PY673mHTWP
Ezek a garanciák kellően elrettentő erejűek lesznek bármilyen további agresszióval szemben, amely Ukrajnát érné. Ezek kellenek ahhoz, hogy Ukrajnának ne kelljen kapitulálnia Oroszországgal szemben a háborúban, valamint ahhoz, hogy Moszkva ne sértsen meg semmilyen vele megkötött békemegállapodást, az elért béke szilárd és tartós legyen - tette hozzá.
A historic day for Ukraine and Europe. pic.twitter.com/GDqEzxmPCM
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) January 6, 2026
A francia elnök szerint a biztonsági garanciákhoz békemegállapodás elérése esetén megadott amerikai támogatás őszinte és hihető. Washington részéről az üzenet következetes, amit alátámaszt képviselőjének jelenléte a keddi tanácskozáson - állapította meg Macron.
Az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy tagja lesz a garancianyújtó országoknak például a frontvonal figyelésében, ami álláspontjának megváltozását jelenti az utóbbi hetekben, és ez nagyon fontos sok részt vevő ország számára - szögezte le.
BREAKING:
— Visegrád 24 (@visegrad24) January 6, 2026
Macron, Starmer and Zelensky sign the declaration of intent on future multinational force deployment in Ukraine.
Merz and Germany are noticeably missing at that tables. pic.twitter.com/H16X9xHDpj
Fegyveres erők ukrajnai telepítéséről írt alá szándéknyilatkozatot a brit és a francia kormány
Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen.
A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot.
Starmer a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a dokumentum megnyitja az utat annak a jogi keretrendszernek a kidolgozása felé, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen tevékenykedhetnek, biztosítva az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, és hozzájárulhatnak az ukrán fegyveres erők újjáalakításához a jövőbeni védelmi feladatok ellátására.
A munkáspárti brit miniszterelnök szerint a tűzszünet életbe lépése után Nagy-Britannia és Franciaország "katonai csomópontokat" alakít ki Ukrajna területén, emellett "védett létesítményeket" épít fegyverek és hadfelszerelések számára, Ukrajna védelmi igényeinek támogatása végett.
A Downing Street tájékoztatása szerint Keir Starmer elmondta azt is, hogy a koalíciós partnerekkel kötött megállapodás alapján a koalíciós országok részt vesznek a tűzszünet amerikai vezetéssel tervezett megfigyelési és ellenőrzési tevékenységében, és hosszú távon is fegyverszállításokkal fogják támogatni Ukrajna védelmét.
Starmer részletek nélkül kijelentette azt is, hogy a koalíció résztvevői "kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki" Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni újabb orosz fegyveres támadás esetére.
A brit kormányfő szerint ugyanakkor a békemegállapodás csak akkor jöhet létre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök kész a kompromisszumokra.
"Putyin azonban - bármit mondjon is Oroszország - nem mutatja jelét annak, hogy készen állna a békére, sőt az utóbbi néhány hétben ennek éppen az ellenkezőjét láttuk az Ukrajna ellen elkövetett újabb elborzasztó támadások formájában". Az orosz elnök emellett "megpróbálta elterelni a figyelmet a békeerőfeszítésekről is a rezidenciája elleni támadásról szóló alaptalan állításokkal" - fogalmazott a brit kormányfő.
Keir Starmer szerint mindez még tovább erősíti a koalíciós partnerek elszántságát az Ukrajnának nyújtott támogatás, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására.
Starmer szerint ez utóbbi részét képezik majd további intézkedések az orosz hadműveleteket finanszírozó olajkereskedőkkel és a szankciókat kijátszó olajszállító "árnyékflotta" működtetőivel szemben.
"Mindez addig folytatódik, amíg az orosz fél jó akaratúlag tárgyalóasztalhoz nem ül, és el nem érjük mindannyiunk közös célját, az igazságos és tartós békét" - fogalmazott kedd esti nyilatkozatában a brit miniszterelnök.
Amerikai különmegbízott: jelentős előrelépés történt számos kritikus kérdésben, így a biztonsági garanciák ügyében is
Jelentős előrelépés történt az ukrajnai rendezés számos kritikus kérdésében, ideértve a biztonsági garanciák és a "jóléti terv" ügyét is - közölte kedden Steve Witkoff amerikai különleges megbízott az úgynevezett tettrekészek koalíciójának tanácskozása után Párizsban.
"Egyetértünk a koalícióval abban, hogy a tartós biztonsági garanciák és a szilárd prosperitási kötelezettségvállalások elengedhetetlenek a tartós béke megteremtéséhez Ukrajnában, és továbbra is együtt fogunk működni ezen a téren" - írta Witkoff az X-en, miután a francia fővárosban tárgyalásokat folytattak Ukrajna szövetségesei.
Hozzátette, hogy az Ukrajnára vonatkozó biztonsági protokollok nagyrészt elkészültek.
Frissítés: Merz semmit sem zár ki
Ukrajna újjáépítése elválaszthatatlanul összefonódik a biztonsági garanciákkal - jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár a kijevi vezetést támogató úgynevezett tettrekész országok koalíciójának tanácskozását követően.
"A gazdasági erő elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben is hitelesen útját állhassa Oroszországnak" - mondta Merz.
Kilátásba helyezte Németország katonai hozzájárulását is egy lehetséges tűzszünet biztosításában. "Ebbe beletartozhat például az, hogy egy tűzszünetet követően erőket küldünk Ukrajna részére vele szomszédos NATO-területre" - fejtegette Merz, hozzátéve, hogy a német hozzájárulás jellegéről, illetve mértékéről a német kormánynak és parlamentnek kell majd végső soron döntenie, ahogy arra a feltételek adottak lesznek.
"Saját magam és a német kormány nevében azt mondhatom, hogy ebben alapvetően semmit sem zárunk ki" - húzta alá a kancellár.
Íme a Párizsi Nyilatkozat
A Sky News beszámolója szerint először a francia elnök mondott beszédet, aki elmondta, hogy megállapodtak a "Párizsi Nyilatkozatban" Ukrajna biztonsági garanciáiról. "Ma jelentős előrelépést tettünk, amint azt a Párizsi Nyilatkozat is tükrözi, amely erős garanciákat nyújt a tartós békére. A Hajlandók koalíciójának nyilatkozata első alkalommal ismeri el a koalíciót alkotó 35 ország, Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok közötti operatív konvergenciát" – fogalmazott.
Mint mondta, a dokumentum meghatározza a "biztonsági garanciák összetevőit". Ez magában foglalja:
- egy tűzszüneti megfigyelő mechanizmus létrehozását az Egyesült Államok vezetésével, több nemzet hozzájárulásával;
- egy 800 ezer fős ukrán haderő felállítását, amely rendelkezik megfelelő kiképzéssel, képességekkel és minden szükséges erőforrással ahhoz, hogy "elrettenthessen minden új agressziót";
- eközben folytatják a munkát egy "többnemzetiségű haderő létrehozásán a levegőben, a tengereken és a szárazföldön a tűzszünet utáni nyugalom érdekében";
- emellett Ukrajna szövetségesei jogilag elkötelezték magukat Ukrajna támogatása mellett "Oroszország újabb támadása esetén".
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy "a Párizsi Nyilatkozat egy konkrét megállapodás", ami "jól mutatja a koalíció és az európai országok hajlandóságát, hogy dolgozzanak a békéért". Elmondta, Ukrajna már tudja, mely országok vesznek részt a megállapodásban, beleértve, hogy mely ország mivel járulnak a megállapodáshoz. Azt is elmondta, hogy több kérdés "nyitva maradt", beleértve a felülvizsgált 20 pontos béketervet is. "Amin igazán dolgoznunk kell, az a területi kérdés" – tette hozzá, megjegyezve: "van néhány ötletünk, ami hasznos lehet".
"Közelebb vagyunk a békéhez, mint valaha – de a legnehezebb szakasz még előttünk áll" – jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök. Kijelentette: "fontos", hogy az európai és amerikai szövetségesek együtt dolgozzanak a békéért, de leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem áll készen a békére". Ígéretet tett, hogy továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra és támogatja Ukrajnát, valamint, hogy az Egyesült Királyság részt vesz az Egyesült Államok vezette tűzszüneti megfigyelésben.
Jöhet Ukrajna EU-csatlakozása
A "Hajlandók koalíciójának" vezetői kedden Párizsban gyűltek össze azzal a világos céllal, hogy megbízható biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának, Oroszország jövőbeli támadásait megakadályozva ezzel – közölte az X-en Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki maga is Párizsban tartózkodik.
A bizottsági elnök kiemelte, hogy a biztonsági garancia részét képezi egy "erős ukrán fegyveres erő, amely képes elrettenteni a jövőbeli támadásokat". A politikus ezen kívül "többnemzetiségű elrettentő erőkről" is beszélt, ami a tájékoztatása szerint "kötelező érvényű kötelezettségvállalásokkal rendelkezne Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni orosz támadás esetén". Kiemelte: Ukrajna EU-csatlakozása önmagában is kulcsfontosságú biztonsági garancia lesz.
Románia nem küld békefenntartókat
Az Ukrajnát támogató országok kidolgozták a biztonsági garanciák katonai válaszlépéseinek tervét egy eseteleges újabb támadás megállítására - közölte a román államfő kedden, miután részt vett az úgynevezett tettrekész országok koalíciójának párizsi csúcsértekezletén.
Nicusor Dan a román médiának kifejtette: a vezérkari főnökök, nemzetbiztonsági tanácsadók részvételével kidolgozott, nem nyilvános dokumentum tételesen lebontja a részt vevő országok felelősségét az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák tekintetében.
A román elnök kiemelte: fontos, hogy párizsi tanácskozáson részt vettek Donald Trump amerikai elnök küldöttei is, valamint az, hogy az Egyesült Államok koordináló szerepet vállal abban a nemzetközi erőfeszítésben, amely biztonsági garanciákat nyújt egy eljövendő békemegállapodás betartásához.
Kifejtette: a biztonsági protokollok azt irányozzák elő, hogy egy esetleges újabb támadásra az ukrajnai erők 24 órán belül, a tettrekész koalíció országai 48 órán belül, az Egyesült Államok pedig 72 órán belül tegyék meg a szükséges válaszlépéseket.
A párizsi tanácskozáson elfogadott biztonsági garanciák négy pillérre épülnek: ezek egyike az ukrán hadsereg megfelelő felszerelése, a másik három pedig a szárazföldi, légvédelmi és haditengerészeti reagáló mechanizmus előkészítése, amelyek mindegyikénél a koalíció egy-egy országa vállal irányító szerepet - részletezte a román elnök.
Nicusor Dan megerősítette: Románia nem küld békefenntartó katonákat Ukrajnába, de szomszédos országként továbbra is logisztikai támogatást fog nyújtani az Ukrajnába küldendő katonai felszerelések célba juttatásához és fegyverkezési programok lebonyolításához.
(MTI - Index nyomán)
