Az Egyesült Államok felülvizsgálta az Oroszországgal folytatott háború befejezésére vonatkozó tervét, amely mostantól a frontvonal befagyasztását írja elő - jelentette be szerdán Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy a terv mindazonáltal nem tér ki a területi kérdésekre.

Fotó: RT / X

Nem sokkal a Miamiban rendezett ukrán-amerikai tárgyalások után Zelenszkij azt mondta, a megbeszélések nyomán kidolgozott tervezet immár nem írja elő az ukrán csapatok kivonását a Donbasz általuk felügyelt mintegy 20 százalékából.

"A helyzet az, hogy az oroszok elvárnák, hogy vonuljunk ki, az amerikaiak pedig megoldást igyekeznek találni" - szögezte le Zelenszkij.

Ezzel összefüggésben az államfő felhívta a figyelmet, hogy bármilyen, az ukrán csapatok kivonásával kapcsolatos döntésről népszavazást kell kiírni, ehhez pedig 60 napos tűzszünetre lesz szükség. Moszkva mind ez idáig elutasította a fegyvernyugvásra tett javaslatokat azzal az indokkal, hogy a tűzszünet Kijevet erősítené.

A tervezet a frontvonalak befagyasztása mellett újabb demilitarizált övezetek kialakítását is előirányozza, amelyekre az amerikai delegáció "különleges gazdasági övezetekként" hivatkozott.

Zelenszkij elmondta, hogy a miami megbeszélések során mindazonáltal nem sikerült egyetértésre jutni a donyecki régió, valamint a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének az ügyében. Mint mondta, az utóbbival kapcsolatban az amerikai fél közös, amerikai-ukrán-orosz felügyeletet javasolt, ám az államfő szerint ez az elképzelés "abszolút nem reális".

Az új tervezetből eltávolították azt az orosz követelést, amely megtiltaná Ukrajnának a NATO-csatlakozást, ezzel kapcsolatban pedig Zelenszkij leszögezte: a NATO dolga eldönteni, szeretné-e befogadni Ukrajnát tagállamai közé.

Elmondta azt is, hogy a tervezet értelmében a tűzszüneti megállapodást követően "a lehető leghamarabb" elnökválasztást kell rendezni Ukrajnában.

Frissítés: íme a húsz pont

A floridai tárgyalásokon kidolgozott javaslatot amerikai tárgyalók ismertetik Oroszországgal, írja a Sky News.

Zelenszkij tájékoztatása szerint az alábbi pontok szerepelnek a legújabb béketervben:

• Ukrajna szuverenitásának megerősítése.
• Feltétel nélküli megnemtámadási egyezmény Oroszország és Ukrajna között. Az érintkezési vonalakon úgynevezett „megfigyelő mechanizmust” hoznak létre.
• Ukrajna erős biztonsági garanciákat kap.
• Az ukrán fegyveres erők létszámát békeidőben 800 ezer főben maximalizálják.
• Az Egyesült Államok, a NATO és Európa az 5. cikk alapján biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának. Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, katonai válaszlépésekre kerül sor, és a szankciók újra életbe lépnek. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, vagy provokáció nélkül tüzet nyit Oroszország területén, a biztonsági garanciák érvényüket vesztik. Ha Oroszország tüzet nyit Ukrajnára, a biztonsági garanciák életbe lépnek. Volt egy kiegészítés arról, hogy az Egyesült Államok kompenzációt kap a garanciák nyújtásáért, ezt most törölték a szövegből. A kétoldalú biztonsági garanciák nem kizártak e megállapodás alapján.
• Oroszország minden szükséges jogszabályban rögzíti az Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.
• Ukrajna az Európai Unió tagjává válik, és rövid távon kiemelt hozzáférést kap az európai piachoz. Az EU-tagság Ukrajna számára a biztonsági garanciák részét képezi, Kijev rögzíteni akarja a csatlakozás dátumát.
• Átfogó globális fejlesztési csomagot irányoznak elő Ukrajna számára, amelyet egy külön befektetési megállapodásban határoznak meg, és amely többek között a következőket tartalmazza: befektetési fejlesztési alap létrehozása, a gázipari infrastruktúra korszerűsítése, a háborúban lerombolt területek újjáépítése, valamint ásványkincsek és természeti erőforrások hasznosítása.
• Több pénzügyi alapot hoznak létre az újjáépítési kérdések kezelésére. A cél 800 milliárd dollár összegyűjtése.
• A megállapodás aláírása után Ukrajna felgyorsítja a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésének folyamatát az Egyesült Államokkal. Washington és Moszkva között is létrejöhet egy ilyen jellegű megállapodás.
• Ukrajna lemond az atomfegyverekről.
• A zaporizzsjai atomerőmű ügye. Ebben a kérdésben még nem született kompromisszum. Az amerikaiak közös irányítást javasolnak Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között, mégpedig úgy, hogy mind a három fél részesedne a haszonból. Ukrajna eközben 50:50 arányban az Egyesült Államokkal kívánja közösen működtetni az erőművet, és ki akarja hagyni a képletből Oroszországot. Kijev felajánlotta, hogy a megtermelt villamos energia 50 százalékának felhasználásáról az Egyesült Államok dönt önállóan. A megegyezés részeként a zaporizzsjai atomerőművet, Enerhodart és a kahovkai vízerőművet demilitarizálni kell.
• Ukrajna és Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy oktatási programokat vezet be az iskolákban és a társadalom egészében, amelyek elősegítik a különböző kultúrák megértését és a toleranciát, valamint megszüntetik a rasszizmust és az előítéleteket.
• Területi kérdés. A legbonyolultabb pont. A javaslat a következő volt: a megállapodás napján a katonai csapatok állásai határozzák meg a de facto határvonalat Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióban. Oroszországnak cserébe ki kell vonni a csapatait Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Szumi és Harkiv régióból ahhoz, hogy a megállapodás hatályba léphessen. Zelenszkij szerint Moszkva eközben azt követeli, hogy Ukrajna adja fel az általa még ellenőrzött donyecki területeket is. Az Egyesült Államok kompromisszumként szabad gazdasági övezet létrehozását javasolja. Ha nem születik megállapodás a „maradunk, ahol vagyunk” elvéről, akkor a szabad gazdasági övezetet csak népszavazás útján lehet elfogadni. Zelenszkij hangsúlyozta: bár Washington népszavazást szeretne, az ukrán álláspont szerint nem egy külön kérdésről, hanem a teljes békemegállapodásról kellene szavaznia a népnek. A népszavazás megszervezéséhez minimum 60 napra van szükség, Ukrajna viszont a valódi tűzszünet létrejöttét sürgeti.
• A jövőbeli területi megállapodások rögzítése után Oroszország és Ukrajna is vállalja, hogy ezeket a megállapodásokat nem változtatja meg fegyveres konfliktus útján.
• Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát abban, hogy a Dnyeper folyót és a Fekete-tengert kereskedelmi célokra használja.
• Humanitárius bizottságot hoznak létre a nyitott kérdések rendezésére: hadifoglyok hazajutása, civil túszok – köztük gyermekek és politikai foglyok – hazatérése, a konfliktus áldozatainak anyagi kárpótlása.
• Ukrajnának a lehető leghamarabb országgyűlési választásokat kell tartania a megállapodás aláírása után.
• A megállapodás jogilag kötelező erejű lesz. Végrehajtását a Donald Trump amerikai elnök által irányított Béketanács felügyeli és garantálja. A jogsértések szankciókat vonnának maguk után.
• Amint valamennyi fél elfogadja ezt a megállapodást, azonnal teljes körű tűzszünet lép életbe.

2. frissítés: ez kevés lesz az oroszoknak

Oroszország jelentős változtatásokat kér az Ukrajna és az Egyesült Államok által kidolgozott béketervhez – derül ki a Bloomberg hírügynökség által megszólaltatott Kreml-közeli forrásból. Moszkva álláspontja szerint a jelenlegi javaslat nem elégíti ki az orosz követeléseket.

A forrás szerint Moszkva úgy véli, hogy a tervből „hiányoznak az Oroszország számára fontos rendelkezések, és számos kérdésre nem ad választ”. A Kreml különösen ragaszkodik a NATO keleti bővítése elleni jövőbeli garanciákhoz, valamint Ukrajna semleges státuszának kötelező vállalásához abban az esetben, ha csatlakozna az Európai Unióhoz.

Emellett Oroszország elégedetlen az ukrán fegyveres erők méretére és fegyverzetére vonatkozó korlátozások hiánya miatt. A követelések listáján szerepel még az orosz nyelv ukrajnai státuszára vonatkozó egyértelmű garanciák biztosítása, a nyugati szankciók feloldása, valamint a nyugaton befagyasztott orosz vagyon sorsának rendezése.

Az orosz forrás hozzátette, hogy Moszkva a jelenlegi dokumentumot „meglehetősen tipikus ukrán tervnek” tekinti, de „hideg fejjel fogják tanulmányozni”.

(MTI - Index nyomán)