Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának - közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzésében.
Costa úgy fogalmazott: "Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat."
A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.
A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez. Hangsúlyozta: az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.
Kép: Onur Akkurt / Shutterstock.com
Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.
Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.
Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Brüsszelben egyeztetett európai gazdálkodók képviselőivel. Kiemelte: az unió az európai gazdák oldalán áll, a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, az élelmiszerbiztonság védelme pedig alapvető uniós cél. Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslatai jó kiindulópontot jelentenek a tárgyalásokhoz, és egy új valósághoz igazodó új keretrendszer kialakítására van szükség.
Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón kiemelte: az EU célja továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról. A bizottság elnöke hangsúlyozta: Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak. Emlékeztetett: az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió.
"Ez a legnagyobb eredmény. Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni" - mutatott rá.
Von der Leyen közölte: az Ukrajna 2027 utáni finanszírozásáról szóló döntések már a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezik.
Az Európai Bizottság elnöke tájékoztatott arról is, hogy az uniós vezetők a geogazdasági kérdésekről, köztük a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról is tárgyaltak. Elmondása szerint áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a megállapodást, ugyanakkor néhány kérdés rendezése érdekében a felek enyhén elhalasztják az aláírást.
Von der Leyen hangsúlyozta: a Mercosur-megállapodás gazdasági, diplomáciai és geopolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa számára, új kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket teremt a tagállamoknak, miközben a beépített ellenőrzési és védelmi mechanizmusok biztosítják az európai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelmét.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő. Mint mondta, nem meglepő, hogy 27 tagállam számára nehéz egy ilyen horderejű kérdésben megállapodásra jutni, ugyanakkor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós finanszírozást biztosít egy másik ország számára.
A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek ellenére - emlékeztetett - az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Hozzátette: a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.
Frederiksen elismerte: vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.
"A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett" - jelentette ki.
Kávézós Orbán szembe ment a közös hitellel, ahogy "mi magyarok szoktunk"
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat, ez egy nagyszerű siker - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben péntek hajnalban.
Az egynapos brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva Orbán Viktor azt mondta, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása "egy halott ötlet".
"Mi ezt eleve elutasítottuk, megmondtuk, hogy Magyarország ezt ellenzi és semmilyen felelősséget ezért nem vállal" - fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette: "ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban. Ettől sikerült megóvni magunkat. Ez egy nagyszerű siker".
Elmondása szerint kiderült, hogy összességében az uniós tagállamok magáncégeinek több vagyona van Oroszországban, mint az Európában befagyasztott orosz vagyon, ami - mint kiemelte - azt jelenti, hogy egy orosz válaszlépés esetén Európa ezen nem nyer, hanem veszít. Kiderült továbbá, hogy jogilag nem védhető a konstrukció, ez "konfiskálásnak, elkobzásnak" fog minősülni. A belgák ezt nem vállalták - közölte. Csak akkor járultak volna hozzá, ha a kockázatot vállalja a többi tagállam is. De - mint fogalmazott - "ehhez nem nagyon fűlött a foga senkinek".
A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: annak "akadálya mi voltunk", valamint a szlovákok. "Mi azt mondtuk, hogy nem akarunk közösen hitelt fölvenni és ezt a pénzt elküldeni, odaadni kölcsön formájában Ukrajnának, amiről mindannyian tudjuk előre, hogy ezt a kölcsönt az ukránok a büdös életben nem fogják tudni visszafizetni" - fogalmazott.
A szlovákok nagyon erősen szembementek ezzel, "mi, magyarok is, ahogy szoktunk", és Andrej Babis cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy kormánya nem akar pénzt küldeni Ukrajnába - közölte.
"Ezért mi azt kértük, ha ők erre a vonatra föl is szállnak, mi meg nem akarunk erre jegyet váltani, akkor nekünk ne kelljen fölszállni erre a vonatra. Úgyhogy mi ebből kimaradtunk" - fogalmazott.
Tehát most egy hadikölcsön jött létre - magyarázta a miniszerelnök. Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot kivéve az összes uniós tagállam összeállt egy hitelnyújtó közösséggé, uniós pénzt is fölhasználva egy hadikölcsönt adnak az ukránoknak. "Mi ebből kimaradtunk" - fogalmazott.
Szavai szerint ez a hadikölcsön sose fog visszajönni, annak kamatait és a tőkéjét azoknak kell majd kifizetni, akik a hadikölcsönt nyújtották Ukrajnának. Úgyhogy "megmentettük a gyerekeinket, meg az unokáinkat attól, hogy egy elhibázott háborúba, hadikölcsön formájában küldött pénzért majd nekik kelljen később helytállni" - fogalmazott.
Orbán Viktor fontosnak nevezte továbbá, hogy "összeállt a V3": együtt léptek fel szlovákok, csehek és magyarok. "Ez így, a három együtt, az már egy nehézsúly" - mondta. "Ez biztató, folytatni fogjuk az együttműködést" - fogalmazott, majd hozzátette: a rossz hír az az, hogy noha "mi kimaradtunk ebből az egészből", de a hadikölcsön révén megsegítették az európai vezetők a háborút, és folytatódik a háborús készülődés.
"Összességében tehát a háborús fenyegetés szempontjából csak rossz híreim vannak és csak rossz tapasztalataim. Hogy mi ebből kimaradunk, az a jó dolog" - tette hozzá nyilatkozatában Orbán Viktor.
(MTI)
