Európa új korszak felé közeledik, energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis "végleg, örökre ki fogja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strassburgban szerdán.
Ukrajna soha véget nem érő igényei - Brüsszelben már csak ez számít (fotó: Harry Nakos / AP)
Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtöki EU-csúcsról folytatott vitáján Ursula von der Leyen azt mondta, a "megváltozott valósághoz igazodva", az EU "a lehetetlent is megtette a védelem területétől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem annak szavatolása érdekében is".
Az uniós erőfeszítések meghozták gyümölcsüket: az orosz gáz importjának aránya a háború kezdetén mért 45 százalékról mára 13 százalékra csökkent, a szénimporté 51 százalékról nullára, a nyersolaj importjáé pedig 26 százalékról 2 százalékra zsugorodott - részletezte.
"A függetlenség Oroszországtól az, ami európaivá tesz minket" - fogalmazott.
Kijelentette: Európának felelősnek kell lennie a saját biztonságáért, szembenézve a rá leselkedő fenyegetésekkel. Új képességek fejlesztésére kell összpontosítani annak érdekében, hogy a modern hibrid háborút megvívhassa. Védelmi ipari bázisát az EU olyanná alakítja, amely képes élvonalbeli technológiákat és gyors hadi tömegtermelést biztosítani - mondta.
Amíg Európa az elmúlt 10 évben 8 milliárd eurót fektetett a védelembe, addig idén akár 800 milliárd eurós beruházást tesz lehetővé a 2030-ig tartó időszakra - közölte. "A védelmi finanszírozás nemcsak a védelemről szól, hanem a szabadságunkról, a jólétünkről és a függetlenségünkről" - fogalmazott.
Kiemelte: "nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása". Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis - mint kiemelte - az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.
Von der Leyen szerint Oroszország nemcsak Ukrajnára összpontosít, hanem fokozza műveleteit az Európai Unió területén is. Moszkva teljes háborús gazdaságra váltott, ami közvetlen fenyegetést jelent Európa nemzet- és gazdasági biztonságára - vélekedett.
Közölte: Ukrajna szükségletei meghaladják a 137 milliárd eurót 2026-ban és 2027-ben, amiből Európának kétharmadot kellene fedeznie. Ez nem csak a számokról szól, hanem "Ukrajna azon képességének megerősítéséről is, hogy olyan békét biztosítson, amely igazságos, tartós, és amely megvédi Európát is" - hangoztatta.
⚡️❗️A sudden emergency sends Zelensky into the ICU, with Macron and Meloni rushing him through the corridor.
— Martin Demirov 🇸🇰 (@MartinDemirow) December 7, 2025
Inside, Dr. Merz and Dr. von der Leyen try everything… until an unexpected “method” changes everything 🤣🤣🤣🤣🤣 pic.twitter.com/0O2hEAPBS0
Az uniós bizottság elnöke szerint az EU-nak emellett tovább kell növelnie a háború költségeit Oroszország számára, ami az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott és tartósan lefoglalt orosz állami pénzeszközökre építő jóvátételi kölcsönre támaszkodik.
Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely "erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól". Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért - jelentette ki.
Az Európai Tanács csütörtöki ülésének Ukrajnáról szóló döntése központi jelentőségű lesz Európa függetlenségének biztosításában, mert a függetlenség a szabadságról szól. Annak a szabadságáról, hogy a sokszínűséget, a demokráciát választhassuk - tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.
Frissítés: meg is szavazta az idióta EP-többség
Magabiztos többséggel megszavazta a parlament az orosz gáz kivezetését célzó RePower EU-t, ami megtiltja az orosz LNG-gáz importját 2026 elejétől, míg a gázvezetéken érkező gáz importját 2027. szeptember 30-tól. A javaslatot támogatók szerint ezzel az Európai Unió újabb lépést tett az orosz függőség megszüntetése felé, valamint az európai energiafüggetlenség kialakítására. A javaslatot Magyarország és Szlovákia is ellenzi, akik azt ígérték, ha a tagállamokból álló Tanács is megszavazza azt, pert indítanak.
Ma tartottak végszavazást az Európai Parlamentben az orosz gáz kivezetését célzó javaslatról, az úgynevezett RePower EU-ról. A tervezetről végül 652 EP-képviselő szavazott, 500 igen, 120 nem, 32 tartózkodás mellett elfogadták az orosz gázimport kivezetését.
A végeredmény egyáltalán nem meglepő: a parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) tárgyalóinak még december elején sikerült megállapodni egy kompromisszumban, ami után valójában már csak formalitásnak számított a szavazás. Az pedig az erről szóló vitán is látszott, hogy a javaslat mögött megvan a parlamenti többség: mindössze két képviselőcsoport, a részint Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért (PfE), valamint a Mi Hazánk EP-képviselőjének is helyet adó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői szólaltak fel a javaslat ellen a szlovák kormánypárt, a SMER független képviselői mellett.
Az elfogadott szöveg szerint betiltják az orosz cseppfolyósításos gáz, az LNG importját már 2026 elejétől, míg a csővezetéken érkező gázt 2027. szeptember 30-tól nem lehetne importálni.
A rendelet hatálybalépése után hat héttel már nem lehet orosz gázt importálni, azonban a korábban megkötött szerződésekre lesz egy átmeneti időszak. A meglévő szerződéseket csak konkrét működési célokra lehet módosítani, ami nem vezethet a gázimport mennyiségének a növekedéséhez.
Amennyiben pedig ezt egy gazdasági szereplő megszegné, akkor a tagállamok komoly bírságokat szabhatnának ki büntetésként.
Továbbá a jogi kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a piaci szereplőknek szigorúbb és részletesebb bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a vámhatóságoknak a gázuk termelési országáról a behozatal vagy tárolás előtt.
Emellett a tagállamoknak előírják, hogy dolgozzanak ki és nyújtsanak be nemzeti diverzifikációs terveket, amelyekben felvázolják a gázellátásuk diverzifikálására irányuló intézkedéseket és lehetséges kihívásokat, hogy a határidőre leállíthassák az Oroszországból származó gázimportot. Az Európai Bizottság fogja felügyelni, hogy a tagállamok Oroszországtól nem importálnak a jövőben, ezenkívül a hatálybalépéstől számított egy hónapon belül értesíteni kell Brüsszelt arról, hogy vannak-e orosz gázszállítási szerződéseik.
A magyar EP-képviselők közül a Demokrata Koalíció két képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatta a javaslatot, míg a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP képviselői ellene szavaztak. A Tisza Párt 7 EP-képviselője ezúttal sem szavazott. A magyar EP-képviselők közül még a fideszes Gál Kinga maradt távol a szavazástól.
Arról, hogy a rendelet érvénybe lépjen, még a tagállamoknak is meg kell azt szavazniuk a Tanácsban. Mivel nem szankcióról, hanem kereskedelempolitikai javaslatról van szó, ezért egyhangú döntés helyett elég lesz a minősített többség is.
(MTI - Index nyomán)
