Az uniós tagállamok gyorsított eljárásban dönthetnek arról, hogy határozatlan időre meghosszabbítsák akár 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon befagyasztását – írta meg a Financial Times. A lépés célja, hogy megkerüljék Orbán Viktort, még az előtt, hogy az európai vezetők jövő héten csúcstalálkozóra ülnek össze.
A javaslat vészhelyzeti hatásköröket teremtene, amelyekkel a különleges jogrendben felülírhatnák a szankciók meghosszabbítását blokkoló nemzeti vétókat.
A törvényjavaslat azon a szándékon alapul, hogy a bizottság megőrizhesse befolyását az Egyesült Államok által irányított, az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalásokon – mondták a terveket ismerő tisztviselők. A jogszabállyal foglalkozó diplomaták szerint előnyös lenne, ha a tagállamok gyorsan lépnének. Úgy vélik, érdemes különválasztani a vagyonbefagyasztás vitáját attól, hogy az orosz pénzekből miként finanszírozzák Ukrajna támogatását. Így várhatóan jövő héten döntenek az uniós vezetők.
Egyre mélyülő törésvonalak az orosz vagyon ellopása körül
A szankciós döntések egyhangúságának megkerülése és a jövő heti szavazásra való áttérés komoly kockázatot jelent. Magyarország és más, az intézkedést ellenző országok felháborodhatnak, ahogy azt korábban már jelezték is. A múlt héten a bizottság javasolta, hogy a szankciók miatt befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont használják fel egy Kijevnek szánt "hitel" (amit persze soha nem fognak visszafizetni - a szerk.) finanszírozására.
A "hitel" kezdeti összege 90 milliárd euró lenne, a következő két évben folyósítanák. A program működéséhez azonban az alapul szolgáló eszközöket határozatlan időre kell befagyasztani. Ez pedig azért szükséges, mert a rendszerben a befagyasztást félévente, mind a 27 tagállam egyhangú döntésével kell megújítani.
Mivel az orosz jegybanki vagyon jelentős része a belgiumi székhelyű Euroclearnél volt elhelyezve, érdemes felidézni, hogy Bart De Wever belga miniszterelnök korábban kijelentette: szerinte illúzió azt hinni, hogy Oroszország veszíthet Ukrajnában, és az orosz állami vagyon elkobzása súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járna. Úgy véli, ez aláásná a befektetői bizalmat. Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország válaszul lefoglalhatná a nyugati vagyont, és más államok is követhetnék a példát.
Belgium ezért csak akkor támogatná az elkobzást, ha lenne közös európai kockázatvállalás.
A belga miniszterelnök jogi és pénzügyi érvekkel is alátámasztotta álláspontját. Szerinte különbség van a vagyon befagyasztása és elkobzása között: a befagyasztás ideiglenes lépés, az elkobzás viszont végleges jogfosztás, amely csak szigorú, egyértelmű jogi feltételek mellett indokolható. Úgy véli, a háború közepén, politikai döntéssel végrehajtott elkobzás túllépné ezeket a kereteket, és évekre elhúzódó jogvitákat indíthatna el, amelyek megbéníthatják az európai intézményeket.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban jelezte: ha a bizottság megpróbálja megkerülni a magyar vétót, és a szankciók helyett kereskedelmi ügyként tiltaná meg az orosz energiahordozók importját, akkor Magyarország perelni fog. Ezen a ponton Orbán hozzátette, Belgium erős szereplő a más országok valutakészleteinek kezelésében, és az orosz vagyon esetében mintegy 200 milliárd euróról van szó. Szerinte ha a háborúpártiak Brüsszelben rátennék a kezüket erre a pénzre, könnyen nemzetközi per lehet a vége, és az összeget kamatostul kellene visszafizetni.
Úgy fogalmazott, ha a belgák ellenállnak, az európai vezetőknek be kell majd ismerniük, hogy nincs pénz, és támogatni kell az amerikaiakat. Orbán szerint az unió eddig azzal kábította az európai polgárokat, hogy a háború egy fillérjükbe sem kerül, mert majd az orosz vagyon fedezi a költségeket. Most viszont szerinte kiderül, hogy a belgák nem vállalják a kockázatot, mert ha egy nemzetközi perben vesztesként nem tudnák kifizetni az oroszokat, az Belgiumot csődbe sodorhatná.
A belga miniszterelnök egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország válaszul nyugati vagyont foglalhatna le. Példaként említette, hogy az Euroclearnél 16 milliárd eurójuk van Oroszországban. Hozzátette: ha Belarusz vagy Kína is követné ezt a példát, annak beláthatatlan következményei lennének. Úgy fogalmazott: „Erre valaki végiggondolta a következményeket? Nem.” Elmondása szerint európai kollégáit is megkérdezte, vállalnának-e közös kockázatot, de csak Németország mondott igent.
(FT - Index nyomán)
