De Wever belga miniszterelnök Ursula von der Leyenhez intézett, éles hangú levelében a jóvátételi kölcsönre vonatkozó terveket veszélyesnek és helytelennek nevezte. Az európai tisztviselők ezért egy áthidaló hitel megadásán gondolkodnak.

Az Európai Unió vezetői kezdenek megbékélni azzal a gondolattal, hogy az ukrán gazdaság talpon maradására vészhelyzeti finanszírozási megoldást kell alkalmazni. Belgium ugyanis továbbra is ellenzi az unióban befagyasztott orosz vagyonból 140 milliárdnak a felhasználását egy jóvátételi hitelhez.

A lehetséges megoldás szerint az EU a piacokon szerezhetne pénzt, hogy 2026-ig olyan vissza nem térítendő támogatást nyújtson Kijevnek, amely fedezné a legközvetlenebb pénzügyi és katonai szükségleteit.

Ez viszont több időt adna a vezetőknek arra, hogy elmozdítsák a holtpontról a javasolt hitel ügyét, amely merész kísérlet arra, hogy az orosz központi bank lekötött eszközeit Ukrajnába irányítsák.

De Wever és von der Leyen egy korábbi diskurzusa (fotó: VCG)

Az eszközök nagy részét, mintegy 185 milliárd eurót, a brüsszeli Euroclear központi értéktárban őrzik. Ezáltal Belgium a vita kardinális szavazója. A gond az, hogy a projekt jóváhagyásához mind a 27 tagállam támogatására szükség lenne, márpedig Belgium mellett Magyarország is ellenzi az elképzelést.

Az uniós vezetők eredetileg arra számítottak, hogy soron következő, december 18-i ülésükön sikerül eloszlatni a belga fenntartásokat, és aláírni a példátlan projektet.

A régóta húzódó konfliktus újabb fordulatát jelentette, hogy Bart De Wever belga kormányfő megrovó levelet írt Ursula von der Leyennek, amelyben "alapvetően helytelennek", valamint jogi és pénzügyi buktatókkal telinek minősítette a jóvátételi hitelt.

Miért merészkednénk így ismeretlen jogi és pénzügyi vizekre, minden lehetséges következménnyel együtt, ha ez elkerülhető lenne? - fordult De Wever az Európai Bizottság elnökéhez a levélben. "Soha nem fogom Belgiumot arra kötelezni, hogy egyedül viselje azokat a kockázatokat és kitettségeket, amelyek a jóvátételi hitel lehetőségéből adódnának".

De Wever ráadásul tovább emelte a tétet, és "jogilag kötelező erejű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, igény szerint rendelkezésre álló, egyetemleges és külön-külön érvényesíthető garanciákat" követel az 185 milliárd euró értékű eszközök és az összes lehetséges következmény, például a választottbírósági költségek, kamatok, befektetési lehetőségek elvesztése, sőt az "Orosz Központi Bank hitelére gyakorolt pénzügyi hatás számszerűsítésének" fedezésére.

Teljes fedezetet kér az Euroclear "Oroszország-barát joghatóságokban" lévő érdekeltségeire is, amelyek - mint mondta - a Kreml megtorló intézkedéseinek tárgyát képezhetik.

"Egyesek talán azt hiszik, hogy ez csak elméleti kitettség. Én azt állítom, hogy ez a veszély éppen ellenkezőleg, valós és valószínűleg bekövetkezik" - írja De Wever.

Azzal, hogy De Wever ilyen magasra teszi a lécet a garanciák tekintetében, amelyek a jóvátételi hitelek feloldásának egyik kulcsfontosságú eleme, exponenciálisan megnehezíti annak jóváhagyását.

Nem valószínű, hogy a többi vezető képes lesz többmilliárdos garanciákkal megjelenni a decemberi csúcstalálkozón, amelyek nagyrészt hipotetikus számításokon alapulnak. Néhány ország esetében egy ilyen összetett konstrukcióhoz a parlamentjük áldására lenne szükség.

Az akadályok súlyosan nyomasztják az uniós tisztviselőket és diplomatákat, akik igyekeznek feloldani a patthelyzetet, mielőtt Ukrajna kifogy a külföldi segélyekből. Az ország legkésőbb 2026 második negyedévében számít újabb segélyinjekcióra.

Tovább növeli a nyomást az a 8,1 milliárd dolláros program, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kíván nyújtani Ukrajnának. Ahhoz, hogy az IMF végleges döntést hozhasson, az európai szövetségesek határozott kötelezettségvállalásaira van szüksége Kijev makrogazdasági stabilitásának biztosítása érdekében.

A növekvő sürgősség drasztikusan megnövelte a hiányt áthidaló megoldás esélyeit. Az átmeneti finanszírozást nemzeti garanciák vagy az EU költségvetése biztosíthatná, amely jelenleg megtiltja a hitelfelvételt a tömbön kívüli országok számára.

A költségvetési szabályok módosításához egyhangúságra lenne szükség, ami nem lenne könnyű feladat, tekintve, hogy Magyarország hajthatatlanul ellenzi Kijev bármilyen formában történő megsegítését. Ugyanez az akadály akkor is fennállna, ha a vezetők a közös adósságot választanák Ukrajna támogatásának hosszú távú eszközeként.

Veszély a békemegállapodásra

Levelében De Wever túllép a jogon és a közgazdaságtanon, és fejest ugrik a politikába. A belga vezető arra figyelmeztet, hogy a jóvátételi hitel erőltetése ebben a konkrét szakaszban veszélyeztetheti a Fehér Ház erőfeszítéseit az orosz háborút lezáró békeszerződés megkötésére.

"A javasolt jóvátételi hitelprogram elhamarkodott előmozdítása járulékos kárként azt eredményezné, hogy mi, az EU, gyakorlatilag megakadályozzuk egy esetleges békemegállapodás elérését" - írta De Wever von der Leyennek.

De Wever arca ilyen lehet, amikor az euróéper érvelést olvassa (fotó: Geert Vanden Wijngaert / AP)

Aligha tudjuk egyszerre több célra is igénybe venni az orosz szuverén vagyont. Vagy Ukrajna újjáépítésének finanszírozása céljából befagyasztjuk őket, vagy pedig most a háborús erőfeszítések vagy Ukrajna központi költségvetésének finanszírozására fordítjuk őket.

De Wever szerint "nagyon valószínű", hogy Oroszországot nem nyilvánítják a konfliktus "vesztes felének", és így jogosult lesz visszaszerezni a jelenleg szankciók alatt álló szuverén vagyonát. Ha ez megtörténik, teszi hozzá, akkor a jóvátételi hitel szétesik, és az európai adófizetőknek maguknak kell állniuk a számlát.

A levél ezen szakasza szöges ellentétben áll a többi vezető által képviselt állásponttal, akik az orosz vagyont a blokk legerősebb nyomásgyakorló eszközének tekintik.

"Gyorsan, legkésőbb az uniós vezetők decemberi csúcstalálkozójáig megfelelő megállapodásra kell jutnunk, hogy megerősítsük tárgyalási pozíciónkat, és újabb jelét adjuk a szolidaritásnak és a támogatásnak Ukrajna felé" - mondta csütörtökön Friedrich Merz német kancellár.

Von der Leyen erkölcsi szemlélettel is keretbe foglalta javaslatát, hogy "Oroszország fizessen".

"Hogy teljesen világos legyek - nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben az európai adófizetők egyedül fizetnék a számlát. Ez sem elfogadható" - mondta a héten. A javaslat szerint Moszkva akkor kaphatná vissza az immobilizált eszközöket, ha beleegyezik abba, hogy kártalanítja Ukrajnát a háború által okozott károkért.

A belső nézeteltérések az európaiak számára bizonytalan időszakban jelentkeznek, akiket váratlanul ért az amerikai és orosz tisztviselők által titokban kidolgozott 28 pontos béketerv, és akik most azon fáradoznak, hogy összezárják soraikat és politikai egységet sugalljanak.

Órákkal azelőtt, hogy De Wever elküldte levelét von der Leyennek, Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy a pénzeszközökhöz való hozzányúlás "valaki más tulajdonának ellopását" jelentené.

"Az Orosz Föderáció kormánya megbízásomra kölcsönös intézkedéscsomagot dolgoz ki arra az esetre, ha ez megtörténne" - mondta Putyin egy tájékoztató során.

Kijev számára kellemetlen időzítés, hogy a jóvátételi hitelről szóló vita egybeesik a korrupciós botrány kirobbanásával, amely miatt lemondott Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök nagyhatalmú kabinetfőnöke és a békefolyamat fő tárgyalója.

Egy diplomata az Euronewsnak elmondta, hogy Zelenszkij elnöknek "rendbe kell hoznia a helyzetet, mivel az nagyon rosszul néz ki", és az optika jelentősen megnehezíti Európa számára, hogy aláírjon egy újabb finanszírozási kört. A diplomaták mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy az orosz agresszió frontvonalában lévő Ukrajnának nyújtott támogatást nem szabad összekapcsolni a botránnyal.

(Euronews)