Oroszország a két hadviselő fél között lezajlott csere keretében újabb ezer holttestet adott vissza Ukrajnának, amelyek az orosz fél közlése szerint ukrán katonákéi - közölte csütörtökön a hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs.
Ezzel összefüggésben a bűnüldöző szervek nyomozói a belügyminisztérium szakértői intézményeivel együttműködve a közeljövőben minden szükséges vizsgálatot elvégeznek, és azonosítják a hazaszállított holttesteket - tette hozzá a koordinációs törzs.
Olekszandr Szorocsik, Ukrajna nemzetközi szervezetek mellett működő állandó bécsi képviseletének első titkára , az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) biztonsági együttműködési fórumán kijelentette, hogy Oroszország már 23 Novator rakétát vetett be Ukrajna ellen, amelyek képesek nukleáris töltetet hordozni, és korábban már betiltották őket. Kiemelte, hogy Oroszország továbbra is súlyosan megsérti a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést (INF), "mivel már jóval annak hivatalos megszűnése előtt tiltott rendszereket fejlesztett és telepített, rendszeresen megszegve vállalt kötelezettségeit, és ezt nyilvánosan tagadva".
"Megerősített bizonyítékaink vannak arra, hogy Oroszország bevetette a 9M729-es, azaz Novator rakétákat, amelyek képesek nukleáris töltetet hordozni, és amelyeket az INF-szerződés kifejezetten tiltott" - hangsúlyozta a diplomata. Hozzátette, hogy éppen ennek a rakétának az orosz gyártása volt az oka annak, hogy az Egyesült Államok 2019 augusztusában kilépett az INF-szerződésből. Szorocsik szavai szerint a rakéta hatótávolsága meghaladja az 1200 kilométert.
Szorocsik emellett beszámolt Oroszország ukrán városok elleni múlt heti légitámadásairól. Elmondta, hogy csupán ebben az időszakban Oroszország 1718 csapásmérésre alkalmas drónt és 70 rakétát indított, amelyek közül 25 ballisztikus volt. "Felszólítjuk az EBESZ valamennyi részt vevő államát, hogy lépjenek túl az aggodalom kifejezésén, és erősítsék meg a szankciókat, szigeteljék el az agresszort, erősítsék Ukrajna légvédelmi rendszerét, valamint támogassák a felelősségre vonás mechanizmusait. Bármilyen kevésbé határozott lépést Moszkva felhatalmazásként értelmez majd a terror folytatására" - hangsúlyozta.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a szervezet honlapján közzétett tájékoztatásában közölte csütörtökön, hogy három ukrán atomerőmű volt kénytelen csökkenteni az áramtermelést a szerdai kiterjedt orosz támadás miatt. A közlemény szerint a hmelnickiji, a rivnei és a dél-ukrajnai atomerőművekről van szó. A kilenc reaktorból négy csökkentette teljesítményét a támadásokat követően. Grossi megjegyezte, hogy a hmelnickiji és a rivnei atomerőmű már november eleje óta alacsonyabb teljesítménnyel működik a háborús helyzet miatt.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy tévéműsorban elmondta: az Odessza megyei Izmajil kikötője ellen végrehajtott hétfői orosz dróntámadás során egy török zászló alatt hajózó jármű is megsérült, mert a kapitány figyelmen kívül hagyta az ukrán katonák utasítását, hogy a hajót távolítsa el a rakparttól.
Dmitro Filatov, az ukrán első különálló rohamegység parancsnoka a Hromadszke Rádiónak nyilatkozva közölte, hogy az orosz csapatok deszanthadosztályt csoportosítanak át a Donyeck megyei Pokrovszk irányába. Ennek ellenére meggyőződése szerint a helyzet Pokrovszkban rövid idő belül stabilizálódni fog. Szavai szerint egyes orosz alegységeknek sikerült bejutniuk Pokrovszk belterületére. "Az ellenség be tudott szivárogni, és most az a célja, hogy kijusson a város északi részére, hogy elvágja az utánpótlási útvonalakat. Azok a megszállók, akiknek sikerült bejutniuk az urbanizált övezetbe, gyakran civil ruhába öltöznek át" - tette hozzá. Kiemelte, hogy a parancsnokság olyan intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják a helyzet stabilizálását a pokrovszki frontszakaszon, részleteket azonban erről nem árult el.
(MTI)
