A Trump-adminisztráció titokban Oroszországgal egyeztetve dolgozik egy új, 28 pontos béketerven az ukrajnai háború lezárására - tudósított az Axios nyomán a Portfólió.
Illusztráció: Maura Kearns/Axios, fotók: Getty Images
Az Axios információi szerint a terv négy fő területet érint: az ukrajnai békét, biztonsági garanciákat, az európai biztonságot, valamint az Egyesült Államok jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal és Ukrajnával. Egyelőre nem világos, hogyan kezeli a terv a kelet-ukrajnai területi kérdéseket, ahol az orosz erők lassan nyomulnak előre, de még mindig jóval kevesebb területet ellenőriznek, mint amit a Kreml követel.
A terv kidolgozását amerikai részről Steve Witkoff vezeti, aki intenzív egyeztetéseket folytatott Kirill Dmitrijevvel, Oroszország képviselőjével. Dmitrijev, aki az orosz állami vagyonalapot irányítja, és aktívan részt vesz az Ukrajnával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekben, október 24-26. között három napot töltött Miamiban Trump csapatával. Az orosz küldött az Axiosnak adott interjújában optimistán nyilatkozott a megállapodás sikerét illetően, mivel úgy érzi, hogy „az orosz álláspontot valóban meghallgatják”. Witkoff a tervről egyeztetett Rusztem Umerovval, Zelenszkij nemzetbiztonsági tanácsadójával is Miamiban.
Dmitrijev szerint a kezdeményezés célja, hogy a Trump és Putyin által augusztusban Alaszkában elfogadott elvek alapján olyan javaslatot dolgozzanak ki, amely nemcsak az ukrajnai konfliktust kezeli, hanem az amerikai-orosz kapcsolatok helyreállítását és Oroszország biztonsági aggályait is.
– Ez egy sokkal átfogóbb keretrendszer, amely alapvetően azt vizsgálja, hogyan teremthetünk végre tartós biztonságot Európában, nem csak Ukrajnában – mondta.
Az amerikai tisztviselő megerősítette, hogy a Fehér Ház már megkezdte az európai tisztviselők tájékoztatását az új tervről. A forrás szerint reális esély van arra, hogy az ukránokat és az európaiakat is megnyerjék a tervnek, amelyet a különböző felek visszajelzései alapján alakítanának.
– Úgy gondoljuk, most jó az időzítés ehhez a tervhez. De mindkét félnek gyakorlatiasnak és realistának kell lennie – nyilatkozta.
Frissítés: Kreml: Moszkva és Washington nem újított az alaszkai megállapodáson
Moszkva és Washington nem dolgozott ki semmilyen újítást az ukrán rendezés kérdésében a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök által Alaszkában elért megállapodásokhoz képest - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdai sajtótájékoztatóján.
Peszkov az amerikai Axios hírportálnak arra a közlésére reagált, amely szerint Oroszország és az Egyesült Államok "titkos konzultációkat" folytat az ukrajnai rendezés "új" tervéről.
"Egyelőre nincs semmilyen újdonság, amelyről beszámolhatnánk. Voltak megbeszélések Anchorage-ben, és az ott megbeszélteken felül nincs semmi újdonság" - nyilatkozott.
A vonatkozó sajtóértesülést kommentálva azt hangoztatta, hogy az orosz fél nem tervez kapcsolatfelvételt Daniel Driscoll-lal, a Pentagonnak a szárazföldi hadsereg ügyeiben illetékes vezetőjével, aki jelenleg Kijevben tárgyal.
A Voronyezs ellen megkísérelt ukrán csapással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők szembeszállnak az arra tett ukrán kísérletekkel, hogy nagy pontosságú nyugati fegyverekkel, egyebek között amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétákkal támadjanak orosz területen lévő célpontokra, és folytatják a "különleges hadműveletet". Leszögezte, hogy az orosz fél kizárólag "katonai és a hadsereghez közeli célpontokat" támad Ukrajna területén.
Az ukrajnai korrupciós botrányról szólva azt hangoztatta, hogy annak toxikus hatásai Európában is érezhetők, és komoly kényelmetlenséget okoznak.
Úgy vélekedett, hogy "messze nem észszerű" a lengyel kormány döntése, amellyel Gdanskban bezáratta a Lengyelországban működő utolsó orosz főkonzulátust, a lengyel vasútvonalakon elkövetett szabotázsakciókra hivatkozva.
"Varsóban kell megkérdezni, hogy ennek mi az oka. De ennek semmi köze sincs a józan észhez" - hangoztatta a témában feltett kérdésre válaszolva.
Peszkov azt mondta, hogy az orosz-lengyel diplomáciai kapcsolatok "teljesen elromlottak", ami miatt sajnálkozását fejezte ki. Azzal vádolta meg a lengyel vezetést, hogy minden problémát Oroszországgal próbál meg társítani. Varsó Moszkvával szemben megfogalmazott vádjait "teljesen alaptalanoknak és megalapozatlanoknak" nevezte. "Reagálunk minden oroszellenes megnyilvánulásra és arra a törekvésre, hogy minden problémát kizárólag Oroszországgal hozzanak összefüggésbe" - nyilatkozott.
Marija Zaharova külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy Moszkva a gdanski főkonzulátus bezáratására Lengyelország oroszországi diplomáciai és konzuli képviseletének csökkentésével fog reagálni.
Varsó 2024 októberében és 2025 májusában a poznani és a krakkói orosz főkonzulátust záratta be, arra hivatkozva, hogy Moszkva lengyel területen készült szabotázsakciókat végrehajtatni. Válaszul Moszkva bezáratta a szentpétervári és kalinyingrádi lengyel főkonzulátusokat. Lengyelországnak egy főkonzulátusa maradt Oroszország területén, Irkutszkban, a moszkvai nagykövetsége mellett, amelyben konzuli részleg működik. Oroszországnak csak nagykövetsége van Varsóban, és eddig működött főkonzulátusa Gdanskban is.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának szerdai közleménye szerint a vezető európai államok külpolitikai és katonai szakértői "megkongatták a vészharangokat", a nemzeti kormányokat a Nyugat által Ukrajnában létrehozott "anti-Oroszország" projekt bukásának közeledtére figyelmeztetve. A kémszolgálat szerint jelentéseikben rámutatnak a "kijevi rezsim" katonai vereségének elkerülhetetlenségére, valamint az Ukrajnában uralkodó korrupcióra, amely nyomtalanul elnyeli a külföldi donorok nagylelkű adományait.
Az SZVR szerint az uniós országok külügyminisztériumai aggodalommal állapítják meg, hogy az ukránok egyre érdektelenebbé és közömbösebbé válnak az elhúzódó konfliktusba belefáradva. A kémszolgálat európai diplomáciai és hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán állampolgárok többsége úgy érzi: elárulták, miután publikációk jelentek meg a "Timur Mindics és társai" ügyben az államvezetés által elkövetett hatalmas sikkasztásokról. Már nem hisznek abban, hogy Ukrajnát a közeljövőben felveszik az EU-ba, és elterjedt körükben az a vélemény, hogy nem számíthatnak jelentős segítségre Európától. "Az egyszerű lakosok tudatában vannak annak, hogy az állam korrupcióba süllyedt, ezért Európában egyre több ellenzője van annak, hogy jelentős összegeket különítsenek el Kijev szükségleteire. Magyarország és Szlovákia mellett Csehország és Románia is kezd ilyen álláspontra hajlani. Így Ukrajna politikai súlya Európában csökken. Az ukránok egyre kevésbé tekintenek megmentőként és támogatóként európai partnereikre" - áll a közleményben
Az orosz hírszerzési közlemény szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy az Európai Unió és Európa vezető államai ennek ellenére semmibe veszik, hogy milyen a valós helyzet Ukrajnában, "nem tudnak beletörődni abba, hogy az 'ukrajnai projektbe' fektetett több százmilliárd euró egyszerűen eltűnt, és politikai karrierjük tönkrement", könnyebb számukra vágyaikat valóságnak tekinteni. A közlemény szerzői hangot adtak véleményüknek, hogy minél később fogják ezt megérteni az érintettek, annál fájdalmasabb lesz számukra, írja az MTI:
2. frissítés: Trumpék olyan területeket is az oroszoknak adnának, amiket azok még nem is szereztek meg
A háború befejezésére vonatkozó új Trump-terv Kelet-Ukrajna olyan részeit adná Oroszországnak, amelyeket az oroszok jelenleg nem ellenőriznek, cserébe azért, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciát nyújtson Ukrajnának és Európának egy jövőbeli orosz agresszióval szemben – mondta a Telex által szemlézett Axiosnak egy, az ügyet közvetlenül ismerő amerikai tisztviselő.
Ukrajna és támogatói ezt hatalmas engedménynek tekintenék Oroszország felé, de Trumpéknak az az álláspontjuk, hogy ha folytatódna a háború, akkor Ukrajna valószínűleg így is elveszítené ezeket a területeket.
A 28 pontból álló terv, amiről elsőként az Axios számolt be szerdán, a friss információk szerint azzal járna, hogy Oroszország teljes de facto ellenőrzést szerezne Luhanszk és Donyeck felett (együttesen Donbász), annak ellenére, hogy Ukrajna jelenleg még a terület körülbelül 14,5 százalékát a kezében tartja. A tervezet szerint annak ellenére, hogy Oroszországé lenne az ellenőrzés, a Donbász azon részei, ahonnan Ukrajna kivonulna, demilitarizált övezetnek számítanának, ahol Oroszország nem állomásoztathatna csapatokat.
Két másik háború sújtotta régióban, Herszonban és Zaporizzsjában a jelenlegi frontvonalak nagyrészt befagynának, Oroszország pedig bizonyos területeket visszaadna – tárgyalásoktól függően.
A Trump-terv szerint az Egyesült Államok és más országok elismernék a Krímet és a Donbászt törvényesen orosz területként, de Ukrajnát erre nem köteleznék. Egy ukrán tisztviselő azt állította, hogy a terv korlátozásokat tartalmazna az ukrán hadsereg méretére és a hosszú hatótávolságú fegyverekre vonatkozóan, cserébe az amerikai biztonsági garanciákért. De az nem világos, hogy az amerikai biztonsági garanciák pontosan mit jelentenének azon túl, hogy ígéretet tennének a további orosz agresszió elleni védelemre.
Két, az ügyet közvetlenül ismerő forrás szerint Katar és Törökország is részt vesz az új Trump-terv kidolgozásában, valamint az amerikai közvetítési erőfeszítések támogatásában. A források szerint egy magas rangú katari tisztviselő is részt vett Steve Witkoff, Trump megbízottja, és Zelenszkij ukrán elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Rusztem Umerov közötti múlt hétvégi tárgyalásokon.
A török támogatás részeként Witkoff szerdán Ankarába utazott volna, hogy háromoldalú találkozót tartson Zelenszkijjel és Hakan Fidan török külügyminiszterrel, de ebből végül nem lett semmi. Egy amerikai tisztviselő szerint a találkozót azért halasztották el, mert kiderült, hogy
Zelenszkij visszakozik az Umerovval elért megállapodásoktól, és nem érdekelt a Trump-terv megvitatásában.
Ehelyett Zelenszkij Ankarába utazott egy európai partnerekkel kidolgozott másik tervvel, amelyet Oroszország soha nem fog elfogadni – mondta az amerikai tisztviselő. Egy ukrán tisztviselő szerint a találkozót azért halasztották el, mert Zelenszkij szélesebb körben, európai országok bevonásával akarta megvitatni a tervet. Egy másik amerikai tisztviselő szerint a halasztásban közrejátszott az ukrán belpolitikai botrány, amely korrupciós vizsgálatokat érint Zelenszkij több közeli tanácsadójával kapcsolatban.
