A Hamász és Izrael közti fogolycsere-egyezmény értemében az elmúlt napokban közel kétezer, izraeli börtönökben raboskodó, köztük többszörös életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélt palesztin rab került szabadlábra. Köztük volt a palesztinok körében nemzeti jelképnek számító, hatszoros életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt, ám most 22 éves börtönélet után szabadult Náder Szadaka (47), a Bibliában több helyütt is említett szamaritánus vallási közösség fia.
A napokban szabadult Náder Szadaka (fotó: Al-Dzsazírá Tv)
Náder Szadaka 1977-ben született a ciszjordániai Nábluszban, majd nevelkedett a nagy palesztin várostól délre emelkedő bibliai Gerizím hegy (הר גריזים) csúcsán levő Lúzá (قرية لوزة) nevű, mintegy 350 lelket számláló szamaritánus faluban. Szadaka a Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom és az Izrael között nemrégiben létrejött fogolycsere-egyezmény jóvoltából 2025. október 13-án, 22 éves raboskodás szabadult az izraeli börtönből. Az Ó- és az Újszövetségben több helyütt is említett, manapság mindössze közel 850 lelket számláló szamaritánus közösség a Szentföld két településén, fele-fele arányban él: az izraeli Holon városában és a ciszjordániai Náblusztól délnyugatra levő Gerizím hegy (881 méter) csúcsán levő Lúzá nevű, kizárólag általuk lakott faluban.
Lúzá falu a Gerizím hegy tetején – az egyetlen kizárólag szamaritánusok lakta település a Szentföldön
Náder Szadaka a világ egyik legkisebb és legrégibb vallási közösségének fiaként a palesztin nemzeti ellenállás egyik megbecsült és tiszteletre méltó személyiségévé vált. A palesztinok már a korábbi fogolycsere-egyezményeket megelőző alkudozásokkor is kérték Izraeltől a szabadon bocsátását, ám a zsidók, arra hivatkozva, hogy Szadaka igen befolyásos, nagy tiszteletnek örvendő ellenálló, egészen mostanáig nem voltak hajlandók megválni tőle. Pedig családja és az izraeliekkel jó kapcsolatokat ápoló szamaritánus közéleti személyek többször is kérték a szabadlábra helyezését, de a kérést az izraeli hatóságok eddig következetesen megtagadták.
Náder Szadaka a középiskolai tanulmányai idején csatlakozott a haifai születésű, keresztény George Habas alapította Népi Front Palesztina Felszabadításáért palesztin ellenállási szervezethez. A középiskola elvégzése után felvételt nyert a Náblusz városában működő En-Nadzsáh Nemzeti Egyetemre, ahol történelem és régészet szakon alapdiplomát szerzett. Amiképpen a középiskolai éveiben, egyetemi hallgatóként is a Népi Front Palesztina Felszabadításáért ifjúsági szervezetének vezetője volt.
Náder Szadaka 27 éves korában (fotó: családi album)
A második, vagy más néven az El-Akszá intifádá (népfelkelés) idején (2000-2005) Szadaka egyre aktívabban vette ki részét az izraeli megszállás elleni fegyveres harcokból, ezért beválasztották a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet Abú Musztáfá Mártír Dandárok nevű katonai szárnyába. A szamaritánus Náder Szadaka a második intifádá idején az egyik legismertebb palesztin ellenállóvá vált, aki eltervezte és végrehajtotta a megszállók elleni katonai műveleteket.
A megszálló izraeli erők kétéves hajsza után, 2004-ben a Náblusz város melletti Ájn Béjt el-Má’ palesztin menekülttáborban elfogták és letartóztatták. Kihallgatása és vallatása közben többször megkínozták, majd a katonai bíróság, miután 35 vádpontban is bűnösnek találta, hatszoros életfogytiglani szabadságvesztésre plusz 45 évre ítélte. A börtönben történelmi és széleskörű politikai ismeretei, műveltsége, olvasottsága miatt rabtársai a „Gondolkodó” (el-Mufakkir – المفكر) megtisztelő jelzővel illették. Szadaka folyékonyan beszél arabul, héberül és angolul.
Náder Szadaka már Kairóban nyilatkozik az Al-Dzsazírának
A Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom és az Izraeli között legutóbb végbement fogolycsere-egyezmény keretében végül is Náder Szadaka is felkerült a 154 szabadlábra helyezendő, igen hosszú börtönbüntetését töltő palesztin rabok listájára, akiket azonban nem engedtek visszatérni a ciszjordániai vagy Gázai övezetbeli családjaikhoz, hanem Palesztinán kívüli országokba száműzték őket. Így került Náder Szadaka Egyiptomba, pontosabban Kairóba, s onnan nyilatkozott a Al-Dzsazírá pánarab hírtévének.
Hering J. – Kuruc.info
