Erőszakos hatalomátvétel és terrorszervezet létrehozása vádjával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) büntetőeljárást indított Mihail Hodorkovszkij, a Yukos olajtársaság volt vezetője és az Oroszországi Háborúellenes Bizottság nevű tömörülés tagjai ellen.
A büntetőeljárásban Hodorkovszkij mellett érintett még Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök, Garri Kaszparov sakkvilágbajnok, Leonyid Gozman politikus, Marat Gelman galériatulajdonos, Vlagyimir Kara-Murza politikus, Viktor Senderovics újságíró, Dmitrij Gudkov volt parlamenti képviselő, Artur Szmoljanyinov színművész, Jekatyerina Sulman politológus, Jevgenyij Csicsvarkin üzletember, Szergej Alekszasenko, az orosz jegybank volt első elnökhelyettese, Szergej Gurijev közgazdász, Borisz Zimin vállalkozó, Jevgenyij Kiszeljov újságíró, Mihail Kokorics, a svájci Destinus startup alapítója, Jevgenyij Kunyin biológus, Jelena Lukjanova, Hodorkovszkij volt ügyvédje, Jurij Pivovarov politológus, Konsztantyin Csumakov virológus, Anasztaszija Sevcsenko, a Nyitott Oroszország mozgalom volt tagja, Kirill Martinov, a Novaja Gazeta. Jevropa című lap főszerkesztője és Makszim Reznik, a szentpétervári városi közgyűlés volt képviselője.
Az FSZB által kiadott tájékoztatás szerint Oroszország Háborúellenes Bizottsága 2022 februárjában jött létre, célja a hatalom erőszakos megragadása és az alkotmányos rend megváltoztatása Oroszországban. 2023. április 30-án a csoport alapító okmányként elfogadta az úgynevezett "berlini nyilatkozatot" amelyben azt hangoztatta, hogy fel kell számolni a jelenlegi orosz hatalmat.
"2025 októberében a mozgalom részvételével a Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében létrehozták az úgynevezett 'orosz demokratikus erők platformját', amelyet M. Hodorkovszkij a nyugati országok előtt az 'átmeneti időszak alkotmányozó közgyűléseként' és a Oroszországi Föderáció hatóságainak alternatívájaként pozícionál" - olvasható a közleményben.
Az orosz szakszolgálat értesülései szerint Hodorkovszkij és a bizottság többi alapítója emellett olyan militáns ukrán nacionalista csoportokat finanszíroz, amelyeket Moszkva terrorszervezetnek minősített, és amelybe harcosokat toboroznak, hogy erőszakkal átvegyék a hatalmat Oroszországban.
Mihail Hodorkovszkij, aki az 1990-es évek közepén megszerezte a Yukos állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték.
Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelyben Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.
Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.
Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó elleni merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki.
Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnöke volt, amely 2021 májusában feloszlatta önmagát.
(MTI nyomán)
