A jelenlegi helyzet szerint huszonhat ország lenne hajlandó békefenntartókat küldeni Ukrajnába egy tűzszüneti, illetve békemegállapodás biztosítására - közölte csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök, miután a kijevi vezetést támogató, úgynevezett tettrekészek koalíciójához tartozó országok vezető képviselőivel tárgyalt Párizsban. /Bővített, frissített hír./
Fotó: Ludovic Marin / AFP
Közlése szerint ezek az országok csapatokat küldenének Ukrajnába; szárazföldi, légi vagy tengeri jelenlétükkel segítenének garantálni a fegyvernyugvást. Hozzátette, további országok is fontolgatják, hogy részt vesznek.
"Ez a haderő nem törekszik háborút indítani Oroszország ellen, hanem a béke biztosítását és egyértelmű stratégiai jelzés küldését szolgálja" - hangoztatta Macron. "Egy fegyverszünet keretében alkalmazzák majd, nem a frontvonalon, hanem a jelenleg meghatározásra kerülő területeken, de célja megakadályozni minden újabb, illetve nagyobb agressziót, egyértelműen bevonva a 26 államot Ukrajna tartós biztonságába" - húzta alá.
Macron szerint az Egyesült Államok világossá tette, hogy készt szerepet vállalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákban, de még komolyabb tervezési munkára van szükség ennek véglegesítésére. "Már többször is elmondták, többek között (Donald) Trump (amerikai) elnök is nyilvánosan" - hangsúlyozta Macron.
Megerősítette, hogy a párizsi találkozó végén telefonon beszéltek Trumppal is. "A beszélgetés összegzése egyszerű: a következő napokban véglegesítjük az Egyesült Államok támogatását és ezeket a biztonsági garanciákat. Az Egyesült Államok, mint mondtam, a folyamat minden szakaszában részt vett" - nyilatkozott a francia elnök.
Hozzátette: haladéktalanul megkezdik a politikai és jogi munkát ezeknek a biztonsági garanciáknak a megvalósítása érdekében.
Volodimir Zelenszkij "ukrán" elnök Párizsban arról tett említést, hogy Kijevnek és szövetségeseinek van egy általános elképzelésük a biztonsági garanciákat illetően. Ő is megerősítette, hogy jelenleg "több mint két tucat ország mérlegeli", hogy pontosan milyen szerepet kíván játszani a folyamatban.
"Tudatában vagyunk, hogy minek kell lennie a valódi biztonsági garanciák alapjának. Összeállt már egy alapvető keretrendszer" - mondta a Macronnal közös sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy minden résztvevővel dokumentumokat készítenek, amelyekben meghatározzák elkötelezettségük jellegét.
Zelenszkij kijelentette: még nem hozzák nyilvánosságra a szárazföldön, tengeren vagy levegőben járőröző erőkhöz esetlegesen csatlakozó külföldi katonák számát.
"A biztonsági garanciák között, amelyeket látunk, az európai uniós tagság is gazdasági, politikai és geopolitikai biztonsági garancia lenne" - húzta alá. Mint mondta, ez a megbeszéléseken "külön kezelt kérdés".
Adásunkat egy kis humorral szakítjuk meg:
Zelensky and Macron’s wedding 💍💒 pic.twitter.com/muAdpO653w
— Leandro Romão 🇵🇹 (@leandroOnX) September 2, 2025
Alexander Stubb finn államfő arról tett említést, hogy Trump a telefonbeszélgetés során felvetette: az Egyesült Államok és Kijev európai szövetségesei működjenek közre az Oroszország elleni további szankciókat illetően, illetve vitassák meg a gáz- és olajágazatot érintő büntetőintézkedéseket is.
"Trump megközelítése az volt, hogy együtt kell cselekednünk a szankciós politikában, és most különösen olyan módszereket kell keresnünk, amelyeknek köszönhetően gazdasági eszközökkel megállíthatjuk Oroszország háborús gépezetét" - mondta Stubb a finn sajtónak nyilatkozva a párizsi tanácskozást követően.
"Ebben az esetben két célpont van, nevezetesen az olaj és a gáz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Trump elnök közeli tanácsadói a következő 24 órában megvitatják ezt a kérdést" - ismertette Stubb.
Orosz szóvivő: Moszkva nem tárgyal az ukrajnai külföldi intervencióról
Oroszország elutasítja a tárgyalást az ukrajnai külföldi intervenció lehetőségéről - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki vlagyivosztoki sajtótájékoztatóján.
"Oroszország nem szándékozik megvitatni egy Ukrajnában történő, eredendően elfogadhatatlan és minden biztonságot aláásó külföldi beavatkozást, semmilyen formában, semmilyen formátumban. Ezt valamilyen módon tudatosítani kell bennük (a Nyugatban), hogy amikor legközelebb ezt a témát mérlegelni akarják, legyen nekik egy támpontjuk ezzel kapcsolatban, Oroszország álláspontja formájában" - fogalmazott Zaharova a Keleti Gazdasági Fórumon.
Volodimir Zelenszkij biztonsági garanciaköveteléseit Zaharova elfogadhatatlannak, "az európai szponzorok és az európai háborús párt" kezdeményezései másolatának minősítette.
"Az a céljuk, hogy Ukrajnát megőrizzék az országunk elleni terrorizmus és provokációk hídfőállásaként. Ezek nem Ukrajna biztonságát garantálják, hanem veszélyt jelentenek az európai kontinensre" - mondta.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint minden Ukrajnának nyújtott segítség csak meghosszabbítja a kijevi rezsim agóniáját, és magában hordozza a konfliktus eszkalálódásának komoly kockázatát a politikai-diplomáciai rendezéssel szemben.
Közölte, hogy Moszkva mérlegelni fogja azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket Európa Oroszország határainál teremt, és reagálni fog rájuk. A szóvivő szerint a NATO minden alap nélkül folytatja katonai infrastruktúrájának kiépítését a határok közelében, és fokozza a hadgyakorlatok intenzitását.
Hangot adott véleményének, miszerint az Ukrajnában meggyökeresedett korrupció és lopás miatt semmilyen pénz sem lesz elegendő Ukrajna helyreállításához. Azt hangoztatta, hogy a humanitárius és katonai segélyt egyaránt rendszeresen megdézsmálják.
Százszázalékos és primitív kacsának nevezte azt a The Financial Times brit lap által felröppentett hírt, amely szerint orosz beavatkozás nyomán Bulgáriában navigációs gondok léptek fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent szállító repülőgépnél. Zaharova szerint ennek terjesztésével a cél a figyelem elterelése volt a Sanghaji Együttműködési Szervezet sikeres csúcstalálkozójáról.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: "Tettrekészék" addig hízelegtek Trumpnak, hogy most már ő is azt követeli, Európa ne vásároljon orosz olajat
