A The Telegraph hétfői cikke szerint Ukrajna határainak erőszakos átrajzolása súlyos történelmi terheket idéz fel, amelyek Európát generációkon át kísérthetik. Mint írták, a határok megváltoztatása, főleg erőszakkal, alapjaiban kérdőjelezi meg a második világháború utáni európai rendet, amely a területi integritásra, a békés együttélésre és a háború elutasítására épül.
– Azzal, hogy Donald Trump azt javasolja, Ukrajna adjon át területet Oroszországnak, valójában az európai rend egyik alapelvét bontja le: a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni – fogalmazott a lap, amely felhívta a figyelmet arra, hogy Németország története intő példa, ugyanis a XX. században a határai többször radikálisan változtak, mindannyiszor óriási emberi és politikai áldozatokat okozva.
Az első világháborút követő versailles-i békeszerződés jelentős területektől fosztotta meg Németországot, elszakítva Kelet-Poroszországot és átadva Szilézia és Poznan részeit az újonnan létrejött lengyel államnak. "Ezek a változások olyan felháborodást keltettek, amely hozzájárult a szélsőséges politikai irányzatok felemelkedéséhez és végül Adolf Hitler hatalomra jutásához" – emlékeztetett a lap.
Kiemelték, hasonló traumát okozott a trianoni "békeszerződés", amely Magyarország területének kétharmadát elcsatolta.
"Ez a Trianon-trauma ma is erős politikai tényező" – írták. Az új államok, például Lengyelország és Csehszlovákia, már 1919-ben fegyveres konfliktusba sodródtak határaik miatt, ami jól mutatta, hogy a jó szándékú határátrajzolás is újabb háborúkat szülhet – írták.
Emlékeztettek, hogy Adolf Hitler hatalomra kerülve agresszív területi revíziót indított, először Ausztria annektálásával, majd Csehszlovákia felosztásával a müncheni egyezményben. "A kisebb államot arra kényszerítették, hogy engedjen a nagyobb agresszornak, ami végül a második világháborúhoz vezetett" – fogalmaztak az Index szemléje szerint.
