Újabb zsidó telepek létesítését hagyta jóvá Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, az erről szóló csütörtöki közleményben a tárcavezető leszögezte: a lépéssel "eltemetik a palesztin állam ötletét".

Az építkezésre az úgynevezett E1-es, Jeruzsálemet a Maálé Adumim telepesvárossal összekötő, tizenkét négyzetkilométernyi zónában kerülne sor, így gyakorlatilag elvágná egymástól Ciszjordániát és Jeruzsálemet. Már Jichak Rabin kormányának idején, az 1990-es években születtek tervek ezen terület beépítésére, de 2005 óta politikai okokból - a többi között nemzetközi nyomásra - elhalasztották megvalósításukat.

Szmotrics a közleményben összesen 3401 ház építését irányozta elő a szóban forgó területen.

A bejelentést Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egyelőre nem kommentálta, a palesztin külügyminisztérium mindazonáltal máris elítélte a tervet, amelyet "a népirtás és a megszállás kiterjesztésének, illetve Netanjahu Nagy-Izraelre vonatkozó kijelentése visszhangjának" nevezett.

A zsidó állam a gázai háború 2023-as kitörése óta fokozta a telepek építését, valamint nőtt a telepesek a helybéli palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekményeinek a száma is.

Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában mintegy hárommillió palesztin él, és azóta több mintegy 700 ezer zsidó telepes költözött be a területre. A nemzetközi jog törvényellenesnek tekinti civilek betelepítését megszállt területekre. Az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland júniusban büntetőintézkedéseket rendelt el Szmotrics és a nemzetbiztonsági tárcát vezető Itamár Ben-Gvir ellen a zsidó telepek bővítése melletti politikájuk miatt.

(MTI nyomán)