Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett, hogy az Oroszországnak tett engedmények nem fogják meggyőzni Vlagyimir Putyint a harcok beszüntetéséről, miközben zajlanak Donald Trump és az orosz elnök alaszkai találkozójának előkészületei - tudósított a Sky News.
Az elnök szerint kizárólag az erősebb nemzetközi nyomásgyakorlás lehet hatékony Oroszországgal szemben, amely "elhúzza a háborút", nem csökkenti a nyomást, és nem számolja a veszteségeit.
Zelenszkij közösségimédia-bejegyzésében kiemelte, csak az elmúlt napon 137 összecsapás történt a frontvonalakon, és Oroszország továbbra sem csökkenti a nyomást.
– Oroszország nem hajlandó leállítani a gyilkolást, ezért nem kaphat semmilyen jutalmat vagy díjat. Ez nem csupán erkölcsi, hanem racionális álláspont is. Az engedmények nem győznek meg egy gyilkost – írta az elnök. Zelenszkij korábban kizárta, hogy az orosz követelésnek megfelelően Ukrajna önként átadná Donyeck és Luhanszk megye egészét, illetve azon részeit is Moszkvának, melyek Kijev ellenőrzése alatt állnak.
Another week has ended without any attempt by Russia to agree to the numerous demands of the world and stop the killings. In just the past 24 hours on the front, there have been 137 combat engagements, and this is the case every day. The Russian army is not reducing its pressure.… pic.twitter.com/FcpEOTiIXW
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 11, 2025
Európai és ukrán tisztviselők most amiatt aggódnak, hogy Trump az öreg kontinens és Ukrajna feje fölött köthet alkut Putyinnal Alaszkában.
Az Egyesült Államok ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy konzultál európai partnereivel az amerikai és az orosz elnök pénteki találkozója előtt – nyilatkozta hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
"A földet meg lehet venni, és el lehet adni"
Orosz tisztviselők és kommentátorok ünneplik a Vlagyimir Putyin és Donald Trump között péntekre bejelentett alaszkai csúcstalálkozót, amely az első alkalom 2007 óta, hogy az ENSZ-en kívül meghívták az orosz vezetőt az Egyesült Államokba - írja a Washington Post. A lap által megszólaltatott nyugati szakértők viszont nincsenek annyira elragadtatva a helyszínválasztástól.
Kirill Dmitrijev, Oroszország gazdasági különmegbízottja, aki kulcsfontosságú közvetítő a Kreml és a Trump-adminisztráció között, kijelentette, hogy az alaszkai helyszín szimbolikus jelentőséggel bír az amerikai-orosz kapcsolatok szempontjából.
Az Egyesült Államok 1867-ben vásárolta meg a területet Oroszországtól 7,2 millió dollárért, ami hozzávetőleg 2 cent volt hektáronként.
– Orosz Amerikaként születvén – ortodox gyökerekkel, erődökkel, szőrmekereskedéssel – Alaszka visszhangozza ezeket a kötelékeket, és sarki nemzetté teszi az USA-t – írta Dmitrijev az X-en.
BREAKING: President Trump announces a 🇺🇸🇷🇺 summit with President Putin in Alaska.
— Kirill A. Dmitriev (@kadmitriev) August 8, 2025
Born as Russian America—Orthodox roots, forts, fur trade—Alaska echoes those ties & makes the US an Arctic nation.
Let’s 🇷🇺🇺🇸 partner on environment, infrastructure & energy in Arctic and beyond pic.twitter.com/Bz7N0mv2ES
Konstantin Malofejev milliárdos, akit az Obama-adminisztráció szankcionált az ukrajnai Kreml-párti szeparatisták finanszírozása és több országban történő választási beavatkozás miatt, azt mondta, az alaszkaiak "tisztelettel emlékeznek orosz múltjukra és ortodox jelenükre".
Az orosz katonai bloggerek szintén ünnepelték a találkozó hírét, bár elvárásaikat nem tették magasra.
"Az alaszkai találkozónak minden esélye megvan arra, hogy történelmivé váljon" - írta Alexander Kots orosz haditudósító a Telegram-csatornáján. "Ez persze csak akkor, ha a Nyugat nem próbál meg újabb cselt bevetni."
A szkeptikusabb nyugati elemzők mindeközben óvatosságra intették az amerikai elnököt.
– Trump úgy döntött, hogy a volt Orosz Birodalom egy részét választja Putyin fogadására – írta Michael McFaul, az Obama-adminisztráció moszkvai nagykövete az X-en. – Kíváncsi vagyok, tudja-e, hogy az orosz nacionalisták szerint Alaszka elvesztése, akárcsak Ukrajna, rossz üzlet volt Moszkva számára, amit korrigálni kell – fejtette ki a helyszínválasztásról alkotott véleményét McFaul.
Sam Greene, a londoni King's College orosz politikával foglalkozó professzora szerint a helyszín Oroszországnak kedvez.
– Az alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozó szimbolikája borzalmas – mintha azt akarná demonstrálni, hogy a határok változhatnak, a földet meg lehet vennim és el lehet adni – értekezett Greene. "Nem beszélve arról, hogy az orosz közbeszéd fenntartja azt az állítást, hogy Alaszkát vissza kellene adni Oroszországnak."
Egy kulcsfontosságú különbség: II. Sándor cár felajánlotta Alaszka eladását, míg Putyin erővel foglalt el és támadt meg ukrán területeket - emeli ki a Washington Post.
WSJ: meggyőznék az európai nagyhatalmak Trumpot, Ukrajnával kézenfogva utasították el Putyin tervét
A Wall Street Journal két európai tisztviselőre hivatkozva azt írta, Volodimir Zelenszkij európai országvezetőkkel együtt reagált Vlagyimir Putyin tűzszüneti tervére, és egy attól merőben eltérő ellenjavaslatot tettek.
Az európaiak elutasították azt az orosz javaslatot, amely tűzszünetet ajánlott azért cserébe, ha az ukránok kivonulnak a Donbaszból, azaz átadják Moszkvának Donyeck és Luhanszk megyék azon részeit is, amiket még ők tartanak ellenőrzésük alatt. Az európai tervet egy Nagy-Britanniában tartott szombati találkozón terjesztették elő az amerikaiaknak.
A J.D. Vance amerikai alelnöknek, Marco Rubio külügyminiszternek, Trump ukrajnai megbízottjának, Keith Kelloggnak és Steve Witkoff különmegbízottnak benyújtott ellenjavaslat azt is leszögezi, hogy még bármilyen további lépés megtétele előtt tűzszünetet kell hirdetni, hozzátéve, hogy területet csak kölcsönös alapon lehet cserélni.
– Nem lehet egy folyamatot azzal kezdeni, hogy a harcok közepén területeket adnak át – nyilatkozta egy európai tisztviselő a WSJ-nek.
A tárgyalásokat ismerő európai tisztviselők elmondták, Európa Ukrajnával közösen kíván egységes vörös vonalat húzni, ragaszkodva ahhoz, hogy az EU tisztviselői részt vegyenek a lehetséges béketárgyalásban Oroszországgal, és aláhúzva, hogy Ukrajna jövőjéről nem lehet Kijev nélkül tárgyalni.
Az európaiak azután léptek, hogy Trump jelezte, csak a Putyinnal folytatott pénteki, alaszkai találkozója után vonhatja be Ukrajnát a folyamatba, és tenné a tárgyalásokat háromoldalúvá – emlékeztet a Kyiv Independent.
Hét európai vezető, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár vasárnap összehangolt nyilatkozatban jelentette ki: az ukrajnai békéhez vezető útról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni.
Zelenszkij szombaton több európai állam- és kormányfővel egyezetett, akik a New York Times szerint egyre inkább attól tartanak, hogy Trump és Putyin az ukrán fél feje felett köthet megállapodást.
"Putyin már le is győzte Trumpot"
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában ül tárgyalóasztalhoz az ukrajnai háború lezárásáról, de elemzők szerint az esemény már most a Kreml diplomáciai győzelme. Moszkva számára jelentős előrelépés, hogy 2007 óta először hívták meg orosz államfőt amerikai földre, ráadásul előfeltételek, ukrán vagy európai részvétel nélkül. A háborús helyzetben meggyengült, szankciókkal sújtott orosz gazdaság így esélyt kap a politikai és gazdasági kapcsolatépítésre Washingtonnal – írja a CNBC.
A találkozó előkészületei közben Kijev csalódottan reagált, mivel nem kapott meghívást, és jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amelyet távollétében kötnek. Európai vezetők szintén sürgetik Ukrajna bevonását, míg amerikai források szerint még mérlegelik Volodimir Zelenszkij meghívását.
– A háttérben Oroszország délen és keleten is teret nyer a harctéren, bár gazdaságát magas, 9,4%-os infláció, alacsony olaj- és gázbevételek, valamint jelentős költségvetési hiány terheli, ezt most egy csapásra megoldhatja a találkozó – vélik a CNBC-nek nyilatkozó elemzők.
A szakértők szerint Moszkva várhatóan azonnali szankciókönnyítést és ukrán területi engedményeket szeretne elérni. A Kreml gazdasági együttműködési lehetőségeket is lát Alaszkában és az Északi-sarkvidéken.
Donald Trump egyelőre nem fokozta a szankciókat, inkább harmadik országok – például India – figyelmeztetésével próbál nyomást gyakorolni, amelyek továbbra is vásárolnak orosz olajat.
A piaci reakció vegyes volt: az európai és amerikai tőzsdék emelkedtek a béketárgyalások hírére, az európai védelmi részvények azonban estek. A Rheinmetall árfolyama közel 4%-ot, a Hensoldt 1,5%-ot, a Renk 3,3%-ot esett, míg az olasz Leonardo és a francia Thales is gyengült. Az arany ára 1%-kal csökkent, 3364 dollárra unciánként.
A TS Lombard elemzője, Christopher Granville szerint a visszaesés hosszabb távon „win-win” helyzet lehet a védelmi szektor számára. Ha a béketárgyalások kudarcot vallanak, folytatódik a készletek feltöltése, ami új megrendeléseket hoz.
Ha pedig megállapodás születik, egy megerősödött orosz hadsereggel szemben az európai országok kénytelenek lesznek növelni a védelmi kiadásokat.
Granville úgy véli, mindkét forgatókönyv a védelmi részvények felértékelődését vetíti előre, ezért a mostani árfolyam-visszaesés vételi lehetőséget kínál. A piac időről időre beárazza ezt a kockázatot, de a jelenlegi gyengülés szerinte jó beszállási pont.
(Portfólió nyomán)
