Július 16-án, szerda délután mutatta be az Európai Bizottság a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetési tervezetet, amit uniós szaknyelven többéves pénzügyi keretnek (MFF) neveznek.

Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök a többéves pénzügyi keret bemutatásáról szóló sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „nagyobb, intelligensebb, célratörőbb” költségvetést terveztek, ami az európai kihívásokra reagál, és erősíti Európa függetlenségét.

Az Európai Bizottság a jelenlegi 1,2 billió euróról 2 billióra növelné a következő költségvetés nagyságát, amit részben a tagállami hozzájárulások növelésével, valamint az EU saját forrásainak bővítésével finanszíroznának. A tagállamok az eddigi bruttó nemzeti jövedelmük, a GNI 1,1 százalékát fizették be, a bizottság most azt javasolja, hogy 2028-tól már a tagállamok a GNI-juk 1,26 százalékát tegyék be a közösbe.

A költségvetés méretének növelésére részben az új kihívások és prioritások következtében, valamint a koronavírus-járvány után felvett közös uniós hitel visszafizetése miatt van szükség.

Teljesen új alapra helyeznék a költségvetést

Von der Leyen, valamint a költségvetésért felelős uniós biztos, Piotr Serafin az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában is hangsúlyozta, hogy az eddigi rendszert teljesen megreformálnák.

Az Európai Bizottság azt javasolja a 2028-tól kezdődő többéves pénzügyi keret kapcsán, hogy azt három nagy és két kisebb fejezetre osszák:

A jelenlegi fejezetek helyett a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alaphoz hasonlóan mind a 27 tagállamnak létrehoznának egy-egy külön nemzeti borítékot, amelyen keresztül érkeznének a források – ez a Nemzeti és Regionális Alap.

Nehéz az eddigi különböző alapokban megtalálni a megfelelőt, és nagyon sok átfedés van közöttük, amikkel lehetőségeket veszítünk el – érvelt von der Leyen az MFF új rendszere mellett, ami szerinte egyszerűbb és átláthatóbb lenne a jelenleginél. Mint arra felhívta a figyelmet, az eddigi 52 alap helyett összesen 16 alap lesz, amelyeket ezután a fentebb sorolt 5 fejezeten belül osztanak szét.

A legtöbb forrás csak a jogállamisági feltételek teljesítése után lesz elérhető

A javaslat szerint a tagállamoknak ki kellene alakítaniuk egy saját, nemzeti tervet az európai prioritások mentén, majd pedig az uniós források különböző jogállamisági reformokért cserébe válnának elérhetővé.

Von der Leyen azt ígérte, hogy az uniós források kifizetésének előfeltétele a jogállamisági előírások tiszteletben tartása. Mint fogalmazott, az egész MFF-ben megjelenik ez a gondolat. Von der Leyen sajtótájékoztatójával párhuzamosan Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában (BUDG) a jogállamisági feltételrendszert így értékelte:

az Európai Bizottság álláspontja világos: a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül senki sem kap pénzt.

A Nemzeti és Regionális Alap alá vonták össze az olyan eddigi alapokat, mint az agrártámogatásokat nyújtó közös agrárpolitikát (KAP), a lemaradt régiók fejlesztését célzó Kohéziós Alapot vagy a szociális támogatásokat, de a tervezet szerint a migráció elleni védekezésre és a határmenedzsmentre is ezen alapból lehetne uniós forrásokat kérni.

Von der Leyen a tervezet bemutatásáról tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az Európai Unió 300 milliárd eurót fordít majd a gazdák jövedelemtámogatására, míg a leszakadt régiók fejlesztésére 218 eurót különítene el az Európai Bizottság.

Szintén új elem lenne az eddigi többéves pénzügyi keretekhez képest, hogy a tagállamok az EU-n keresztül vehetnének fel kedvezményes hiteleket, amelyeket aztán uniós célokra fordíthatnának odahaza.

Von der Leyen konkrét példaként az energia-infrastruktúrát, a védelmet, valamint a stratégiai ágazatokat nevezte meg, amelyek finanszírozását a tagállamok az EU-n keresztül felvett kölcsönökkel segíthetnék.

Ukrajna 100 milliárd eurót kapna az EU-tól

A Versenyképességi Alaphoz nemcsak tagállamok, hanem cégek, egyetemek és más intézmények is pályázhatnak. Mint von der Leyen fogalmazott, az EU-nak a jövő technológiáiba kell befektetni, céljuk a kutatás-fejlesztés erősítése, ahogy a tiszta zöldenergiákra való átállás is.

A teljes költségvetési tervezet 35 százaléka az EU 6 klímavédelmi és környezetvédelmi célját szolgálja von der Leyen ígérete szerint.

A Versenyképességi Alapban lesz például a kutatók és kutatóintézetek által igényelhető Horizont EU, amelynek nagyságát megduplázták, ide tartozik a digitalizáció, valamint a védelem és az űrkutatás is – utóbbi kettőt mind von der Leyen, mind Serafin külön kiemelte. A védelemre és űrkutatásra összesen 131 milliárd eurót fordítana 2028 és 2034 között az EU költségvetése, ami 5-ször több, mint amennyit a jelenlegi, 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben költenek rá.

A globális Európa-alap forrásait az EU unión kívüli tevékenységére fordítanák, például más országok segélyezését vagy támogatását ebből az alapból oldanák meg. Erre összesen 200 milliárd eurót szánna 2028–2034 között az Európai Bizottság, ami a jelenlegi pénzügyi ciklushoz képest 75 százalékkal több.

Ebbe az alapba tartozna a bővítéspolitika is, és a tagjelölt országok ezen az alapon keresztül kapnák a kifizetéseket.

Von der Leyen a sajtótájékoztatóján külön kiemelte, hogy az Ukrajna pénzügyi támogatását célzó Ukrajna-eszköz nagysága 100 milliárd euróra emelkedne, miközben a mostani többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során 50 milliárd euróval töltötték fel ezt az eszközt.

Az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a következő többéves pénzügyi keret rugalmasabb lenne – a jelenlegi költségvetés 90 százaléka allokálva van, azonban most mindhárom alapban hagytak mozgásteret. Piotr Serafin szerint a válságkezelési eszközön keresztül akár 400 milliárd eurót tud majd mozgósítani a bizottság az EP jóváhagyásával.

A válságok most már nem a kivételek, hanem az alapszabályok – magyarázta Ursula von der Leyen, hogy szerinte miért van szükség a költségvetés rugalmasságára. Majd rámutatott, hogy előző ciklusában is sorra érték az Európai Uniót a válságok: először a koronavírus-járvány, majd az energiaválság, azután pedig Oroszország Ukrajna elleni háborúja.

A kormány megint vétót lebegtet

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányinfón kijelentette, hogy Magyarország az Európai Bizottság javaslatát jelenlegi formájában teljesen elutasítja, és amennyiben azt ilyen formában szeretnék a tagállamok elfogadni, a magyar kormány azt megvétózná.

Az új többéves pénzügyi keretet 2027. december 31-ig kell elfogadni, és azt az Európai Parlament többsége mellett minden tagállamnak egyhangúan kell támogatnia ahhoz, hogy 2028-tól hatályba lépjen. Így az elkövetkezendő két és fél évben komoly viták várhatók róla a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között.

(Index nyomán)