Oroszország, ahogy korábban, úgy most is nyitott az ukrajnai konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére, "ennek azonban valóban a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről" - hangsúlyozta a Magyar Nemzet online kiadásában hétfőn közzétett interjúban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Fotó: Reuters

Nincs szükségünk olyan szünetre, amelyet a kijevi rezsim és külső patrónusai a csapatok átcsoportosítására, a mozgósítás folytatására és katonai képességük megerősítésére használna fel - fogalmazott, kijelentve, hogy "szükséges a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luganszki Népköztársaság, a Zaporozsjei és a Herszoni terület Oroszországba való befogadásával kialakult új területi realitások nemzetközi jogi elismerése". Hangsúlyozta, "napirenden szerepel Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, az oroszellenes szankciók feloldása, az Oroszország elleni bírósági keresetek visszavonása és a Nyugaton jogtalanul lefoglalt eszközök visszaszolgáltatása".

Az orosz diplomácia vezetője szerint mindezeket a téziseket egy jogilag kötelező erejű békemegállapodásban kell rögzíteni, Ukrajnának pedig "vissza kell térnie államiságának gyökereihez, és követnie kell a fennállásának jogalapját megteremtő dokumentumok szellemét és betűjét".

Szergej Lavrov hangsúlyozta: semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státusát Ukrajna az 1990-es, állami szuverenitására vonatkozó nyilatkozatban nyilvánította ki, ezt pedig megerősítette az ország függetlenségéről szóló törvény is. Az orosz külügyminiszter arról beszélt: a 2014-es "államcsíny" után "Ukrajnában az oroszokat üldözték és megölték". Szavai szerint 2014 után az ukrán büntetőosztagosok több mint tízezer orosz és orosz ajkú donbászi lakost - ártatlan civilt - öltek meg.

Az ukrajnai konfliktus másik okaként a NATO régóta tartó keleti terjeszkedését említette, "amelynek során Ukrajnát katonai hídfőállássá alakították Oroszország visszatartása érdekében". Elfogadhatatlannak nevezte, ha az ország csatlakozna a NATO-hoz vagy területén a szövetség bázisokat hozna létre. Mint mondta, 2021 végén arra kérték az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy Ukrajna el nem kötelezett státusának megváltoztatása nélkül nyújtson biztonsági garanciákat Oroszországnak, de ezt a kezdeményezést elutasították.

Számunkra végül nem hagytak más választást, mint a különleges hadművelet elindítását. Biztos vagyok benne, hogy bármelyik önmagát becsülő ország pontosan ugyanezt tette volna ebben a helyzetben - jelentette ki az interjúban Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminiszter arról beszélt, nem elcsatolás történt Ukrajnában, hanem "a nemzetközi joggal összhangban népszavazásokat tartottak a Krímben, Szevasztopolban, a Luganszki Népköztársaságban, a Donyecki Népköztársaságban, a Zaporozsjei és a Herszoni területeken, amelyeken a résztvevők túlnyomó többsége igen magas részvételi arány mellett a történelmi hazájukkal, Oroszországgal való újraegyesítés mellett foglalt állást". Így valósult meg a népek önrendelkezési joga, amelyet az ENSZ Alapokmánya rögzít. Ezen az alapon gyakorol Oroszország szuverenitást az említett területek felett - fogalmazott.

Szergej Lavrov hangsúlyozta: az ENSZ 1970-es, az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről szóló nyilatkozata kimondja, hogy a területi integritás elve azokra az államokra vonatkozik, amelyeknek kormányai tiszteletben tartják a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének elvét, és ennek következtében "olyan kormányokkal rendelkeznek, amelyek fajra, vallásra vagy bőrszínre való tekintet nélkül képviselik a területükön élő összes népet". Minden elfogulatlan megfigyelő számára nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim, amely az oroszellenességet az állami politika rangjára emelte, nem képviseli Ukrajna orosz ajkú területeinek, így a Krím, Szevasztopol, Luganszk, Donyeck, Zaporozsje és Herszon lakosságát - tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Kijelentette, értékelik "a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban".

Szergej Lavrov arra is kitért: sikeresen folytatódik az államközi együttműködés zászlóshajó projektjének, a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének megvalósítása, tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása. Oroszország nagyra értékeli megbízható beszállítói hírnevét, és kész együttműködni magyar partnereivel minden felmerülő kérdésben. Véleményünk szerint jó távlatai vannak a Budapesttel a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek figyelembevétele alapján folytatott további párbeszédnek - jelentette ki.

Mi semmit sem tudunk az "Európa megtámadására vonatkozó terveinkről", még kevésbé arról, hogy "megszálljuk" Európát - jelentette ki Szergej Lavrov, felvetve, hogy "az európai és észak-amerikai országok vezető körei ellenségképet próbálnak kreálni Oroszországról annak érdekében, hogy egyesítsék a társadalmi és gazdasági problémáikba belefáradt lakosságot".

Valószínű, hogy a mitikus orosz fenyegetés hangoztatásával igyekeznek elterelni a figyelmet a valós problémák kezelésének kudarcáról. Amilyen például az infláció, a növekvő munkanélküliség, a polgárok reáljövedelmének csökkenése, az illegális migráció és az ehhez kapcsolódó féktelen bűnözés - fogalmazott, szomorúnak és riasztónak nevezve, hogy az egyesült Európa "szítja az oroszellenességet, újraindítja a hadiipari komplexumot és harcra szólít fel Oroszország ellen".

Az EU gyors tempóban alakult át integrációs szövetségből katonai és politikai blokká, egyfajta NATO-függelékké. Ez egy veszélyes tendencia, amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat minden európai számára - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Szergej Lavrov.

(MTI)