Cél, hogy az EU elfogadja az új, Oroszország elleni szankciócsomagot a hét végéig, mert minden új szankció gyengíti Moszkva képességét a háború folytatására - jelentette ki a kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékozatóján Kaja Kallas hangsúlyozta: "mindannyian támogatjuk a tűzszüneti erőfeszítéseket, de Oroszország továbbra is fokozza támadásainak gyakoriságát és intenzitását. Csak tegnap este Kijevet újabb csapás érte, amely öt halálos áldozatot követelt".
Mint mondta az EU nem hagyhatja válasz nélkül ezeket az eseményeket, a szankciós javaslat többek között exporttilalmat, olajársapkát és a banki korlátozásokat tartalmaz. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország blokkolná az új korlátozó intézkedések elfogadását, Kallas közölte: Magyarország vétója nem új dolog.
"Már korábban is tapasztaltuk, tehát dolgozunk azon, hogy mégis keresztülvigyük a csomagot. Erős javaslatot tettünk, de meglátjuk, milyen kompromisszumokat kell kötnünk, hogy mindenki támogassa" - tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy az Ukrajnának nyújtott közös katonai támogatás keretében, a 2 milliárd eurós támogatási kör 80 százalékát már biztosították a tagállamok. "Ez jelentős eredmény, de még 20 százalék hiányzik. Tovább kell dolgoznunk ezen" - tette hozzá.
A megbeszélések másik fontos eleme az Oroszország által folytatott hibrid hadviselés volt. "A szabotázsakciók és a kibertámadások közvetlen fenyegetést jelentenek Európára nézve. Az EU új ellen-hibrid stratégiája világos cselekvési tervet nyújt" - emelte ki. Példaként említette, hogy az EU világszerte segíti a szankciók kijátszásának megakadályozását, például az úgynevezett "árnyékflotta" elleni fellépéssel.
"Tanzánia már hét ilyen hajót törölt a nyilvántartásából. Üdvözöljük, hogy Panama, Honduras és Barbados sem regisztrál többé ezek közül egyet sem" - mondta.
Az iráni helyzetről szólva hangsúlyozta: Irán évtizedek óta fenyegetést jelent, és az EU mindig is világossá tette, hogy nem engedhető meg, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Ugyanakkor figyelmeztetett a katonai lépések kockázataira is. Mint mondta, az elsődleges cél jelenleg a további eszkaláció megelőzése. "A külügyminiszterek felszólították az összes felet, hogy lépjenek vissza, térjenek vissza a tárgyalásokhoz, és akadályozzák meg a konfliktus elmélyülését. Egy elhúzódó háború senkinek sem válik javára" - tette hozzá.
A gázai helyzet kapcsán Kallas kijelentette: az EU prioritása a teljes tűzszünet, a humanitárius segély beengedése, valamint a túszok szabadon bocsátása.
"Rendszeresen egyeztetek Izrael külügyminiszterével, és világossá tettem: az élelmiszer- és gyógyszerblokád nem védi Izraelt, hanem csak további szenvedést okoz" - fogalmazott. Beszámolt arról is, hogy jogi szakértők összeállították az Izraellel kötött társulási megállapodás 2. cikkének áttekintését, amely az emberi jogi megfelelést vizsgálja.
"A dokumentumot a tagállamok már látták, most Izraellel fogjuk megvitatni. Célunk a helyzet javítása, és a humanitárius segély bejuttatása" - tette hozzá.
(MTI)
