Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg - jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij, Moszkva küldöttségének vezetője a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban hétfőn megtartott második fordulóját követően.

Közölte, hogy a súlyos sebesülteket és a súlyos betegeket a "mindenki mindenkire" elv alapján kicserélik, és kicserélik a 25 év alatti fiatal katonákat is, legkevesebb ezer főt. Oroszország és Ukrajna emellett orvosi bizottságokat állít fel a súlyosan sebesült katonák cseréjére, amelyet rendszeresen meg fognak ismételni.

Megyinszkij elmondta, hogy az orosz delegáció két részből álló memorandumot adott át az ukrán félnek, amelynek második része többféle tűzszüneti megoldást tartalmaz. Közölte, hogy Oroszország 2-3 napos fegyvernyugvást javasolt Ukrajnának a front egyes szakaszain, hogy össze lehessen gyűjteni az elesettek holttesteit. A másik tárgyalófél azt ígérte, hogy az indítványt a közeljövőben meg fogja vizsgálni.

Az orosz elnöki tanácsadó megjegyezte, hogy Oroszország offenzívában van, ezért a harctéren több az ukrán áldozat.

Vlagyimir Megyinszkij elmondta, hogy a tárgyalások központi témája a gyermekek visszatérése volt. Ukrajna egy 339 visszaszolgáltatandó gyermek nevét tartalmazó listát állította össze. Az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy az összes felsorolt gyermeket kimentették a harci övezetből, nem pedig elrabolták őket.

Zelenszkij szokás szerint szankciókat követel

Véget ért a hétfői, második isztambuli tárgyalási forduló az ukrán és az orosz küldöttségek között, a felek dokumentumokat cseréltek a török fél közvetítésével - jelentette be Volodimir Zelenszkij a Vilniusban tartott sajtótájékoztatóján.

Ukrán hírportálok beszámolója szerint a megbeszélés valamivel több mint egy órán át tartott. "Az isztambuli tárgyalások befejeződtek, most várom (Rusztem) Umerov (védelmi) miniszter jelentését. A delegációk a török fél közreműködésével dokumentumokat cseréltek, és egy újabb hadifogolycsere előkészítésén dolgozunk" - mondta Zelenszkij a NATO közép-és kelet-európai tagállamait magában foglaló Bukaresti Kilencek és az északi-európai országok csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón.

Az elnök szerint "a helyzet ma már világosan látható". "Ha Oroszország üres beszélgetéssé változtatja az isztambuli találkozót, akkor új szintű nyomásgyakorlásra van szükség, új szankciókra nemcsak Európától. Közös szankciókra van szükség a G7-ek szintjén, beleértve az Egyesült Államokat is, valamint mindenkitől a világon, aki békét akar" - tette hozzá.

Szerinte Oroszországgal szemben olyan büntetőintézkedésekre van szükség, amelyekkel komolyan korlátozni lehet az orosz olajkereskedelmet és az olajszállítást az orosz tankhajókon. Rámutatott, hogy a szankciók - beleértve a másodlagosakat is, mint a vámok és az olaj árplafonjának csökkentése - működhetnek, és rákényszeríthetik Oroszországot a békekötésre.

Rusztem Umerov, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője a találkozó után újságíróknak megerősítette, hogy a felek megállapodtak egy újabb hadifogolycseréről. Hozzátette, hogy a részleteket később közlik. Szavai szerint a figyelem középpontjában a súlyos betegek és az elhunytak holttesteinek cseréje állt. A megbeszélésen szó volt fogságba esett fiatal katonák cseréjéről is. Hangsúlyozta: Ukrajna ragaszkodik minden hadifogoly szabadon bocsátásához és az "elhurcolt" ukrán gyermekek hazatéréséhez.

"A hadifoglyok szabadon bocsátásával kapcsolatban abban állapodtunk meg, hogy nem számokra, hanem konkrét kategóriákra összpontosítunk. Megállapodtunk abban, hogy minden súlyosan sebesült és beteg hadifoglyot hasonló állapotú fogolyra cserélünk. A második kategória a 18 és 25 év közötti fiatal katonák cseréje a 'mindenkit mindenkiért' elv szerint. Emellett megállapodtunk hat-hatezer elhunyt katona holttestének cseréjéről" - közölte a védelmi miniszter. Az ukrán fél továbbá átadott Oroszországnak egy listát, amely több száz, Oroszországba "elhurcolt" ukrán gyermek nevét tartalmazza.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője ez utóbbival kapcsolatban a Telegramon hangsúlyozta, hogy "százakról van szó, olyan gyermekekről, akiket Oroszország jogellenesen deportált, kényszerrel áttelepített, vagy az 'ideiglenesen megszállt' területeken tart fogva".

Umerov közölte még, hog az orosz küldöttség a tűzszünetet illetően csak a hétfői találkozón adta át saját "memorandumát", így az ukrán félnek egy hete van a dokumentum áttanulmányozására.

Szerhij Kiszlica első külügyminiszter-helyettes - az ukrán küldöttség tagja - az isztambuli sajtótájékoztatón elmondta: Oroszország ismét ellenezte, hogy az Egyesült Államok képviselői jelen legyenek a találkozón. "Az előző isztambuli találkozón az Oroszországi Föderáció ellenezte az Egyesült Államok küldöttségének részvételét. Ez nagyon sajnálatos, mivel az Egyesült Államok jelentős szerepet játszik, és fontos bizalmi garancia" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a hosszú távú európai biztonság megteremtéséhez szükség van az Egyesült Államok bevonására. "Ugyanígy Európa részvétele nélkül sem lehet beszélni hosszú távú biztonságról" - tette hozzá Kiszlica.

Frissítés: részletek a memorandumról

Megyinszkij elmondta, hogy az orosz delegáció két részből álló, részletes és kidolgozott memorandumot adott át az ukrán félnek. Az első rész a valódi, hosszú távú béke elérésének kérdésével foglalkozik, a második része pedig felvázol kétféle megoldást a teljes körű tűzszünet eléréséhez.

Az első tűzszüneti lehetőség az ukrán fegyveres erők kivonását irányozná elől az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régióból. A második egy tízpontos csomagajánlat, amely tartalmazza a csapatmozgások tilalmát, a mozgósítás és a Kijevnek való külföldi katonai és hírszerzési segítségnyújtás beszüntetését, külföldi tanácsadók távozását, előírná a demobilizáció megkezdését, harmadik országok katonai jelenlétének kizárását, az Oroszország elleni szabotázsok beszüntetését, a nacionalista csoportosulások feloszlatását, a politikai foglyoknak adandó amnesztiát, valamint a fogva tartott katonák és civilek szabadon bocsátását.

A memorandum értelmében a tűzszünet Ukrajnában magában foglalná a hadiállapot Kijev általi feloldását, kétoldalú fegyverszüneti megfigyelő és ellenőrző központ létrehozását.

A memorandum alapján Oroszország elvárná Ukrajna semlegességének kinyilvánítását és azt, hogy mondjon le a katonai szövetségekhez való csatlakozásról. Kijevnek deklarálnia kellene nukleáris fegyvermentességét, és korlátoznia az ukrán fegyveres erők létszámát és fegyverzetét. Moszkva szerint be kellene tiltani harmadik államok katonai tevékenységét Ukrajnában, a külföldi bázisok és csapatok ottani állomásoztatását.

Az orosz igényekhez tartozik még az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók feloldása, a Krím és a másik négy régió Oroszországhoz való csatlakozásának nemzetközi jogi elismerése, a kölcsönös lemondás a harci cselekmények okozta károkra vonatkozó követelésekről, az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságainak biztosítása, beleértve az orosz nyelv hivatalosként való elismerését, a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház (UPC) tevékenységére vonatkozó korlátozások feloldása, a "nácizmus dicsőítésének" tilalma.

A memorandum kitér a kétoldalú diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fokozatos helyreállítására, beleértve a gáztranzitot, valamint a családok és az áttelepülésre kényszerült személyek újraegyesítésével kapcsolatos kérdések rendezésére is.

A végrehajtás sorrendje, közvetlenül a hatezer holttest átadása után a tűzszüneti memorandum aláírásával kezdődne meg, amely konkrét határidőt szabna az összes rendelkezés végrehajtására, és meghatározná a végleges rendezésről szóló jövőbeli szerződés aláírásának időpontját is. Ezután 30 napos tűzszüneti rend lépne életbe. Ezt követné "választások megtartása, hatóságok kialakítása Ukrajna területén", majd "a szerződés aláírása".

Az ukrán hatóságoknak az orosz memorandum értelmében be kell jelenteniük az elnök- és a parlamenti választások időpontját, amelyek legkésőbb 100 nappal a hadiállapot feloldása után meg kell tartani. Az Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződést jogilag kötelező erejű ENSZ Biztonsági Tanácsi határozattal kell jóváhagyni.

A dokumentumot Ukrajna tanulmányozásra átvette, és reagálást ígért rá.

(MTI nyomán)