Izraelnek érvénytelenítenie kellene azokat a nagyobb címletű bankjegyeket, amelyeket a Gázai övezetbe szállítottak, hogy ezáltal értéktelenné tegye a Hamász készpénzben felhalmozott vagyonát - mondta a Maariv című izraeli lapnak egy szakértő kedden.

Ejal Ofer, a Hamász gázai gazdaságának szakértője arról beszélt, hogy Izrael a Gázai övezetbe szállított bizonyos bankjegyek érvénytelenítésével vehetné célba a Hamász vagyonát, mely főként az elmúlt években forgalomba hozott, nagy címletű bankjegyekből áll.

A szakértő felvetése egybevág Gideon Szaár izraeli külügyminiszter múlt heti kijelentésével, aki arra kérte az izraeli jegybank elnökét, hogy érvénytelenítse az összes 200 sékeles bankjegyet, ezáltal megbénítva a Hamász pénzügyeit.

Szaár a múlt héten emiatt levélben kereste meg a jegybank elnökét, de elutasító választ kapott. A pénzintézet közölte, hogy nem tervezi egyetlen bankjegysorozat törlését sem, ezzel megnyugtatva az ilyen bankjegyekkel rendelkező izraelieket.

A külügyminiszter Benjámin Netanjahu miniszterelnökhöz fordult az ügyben.

"Gáza készpénzgazdaságként működik. A legtöbb helyi kereskedelem, beleértve a humanitárius segélyekkel kereskedő árusok százait, készpénzben zajlik, és többnyire alacsony címletű, 20 és 50 sékeles bankjegyekkel. Ezek a bankjegyek kézről kézre járnak, és olyan gyorsan elhasználódnak, hogy gyakran darabokra szakadnak" - mondta a szakértő.

Ofer szerint a "gázai kereskedők ma már nem hajlandók elfogadni ezeknek a szétesésig romlott bankjegyeknek egy jelentős részét".

A Gázai övezetben felhalmozott jelentős vagyont azonban, mely a becslések szerint 10 milliárd sékel (970,8 milliárd forint) nagyságrendű, nagy címletű, 100 és elsősorban 200 sékeles bankjegyekben tartják.

"Ezeket a bankjegyeket több éven keresztül vitték be az övezetbe, közvetlenül az izraeli jegybankból utalták át a gázai fiókokba, és töltötték a helyi bankautomatákba. A jegybank pedig pontosan tudja, hogy milyen sorozatszámú bankjegyeket szállítottak Gázába" - mondta Ofer.

A szakértő kifejtette, hogy az övezet zárt gazdaságként működik, a bankjegyek nagy része bent maradt, és most nagyrészt a Hamász, a nagykereskedők és a pénzváltók kezében van. Szerinte a "Hamász a háború alatt főként a kereskedőktől és a segélyszállító teherautókat fogadó ENSZ-ügynökségektől beszedett védelmi pénzekkel halmozott fel vagyont".

Emellett a szervezet abból is hasznot húzott, hogy ellenőrzése alatt tartotta az üzemanyag-szállítmányokat, amelyeket izraeli engéllyel Katar szállított Egyiptomból Gázába.

"Nehéz megbecsülni a Hamász által felhalmozott teljes vagyont, de a különböző számítások szerint a háború alatt körülbelül négy és ötmilliárd sékel közötti összegre tehető" - közölte Ofer.

Becslései szerint a Hamász már mintegy 1 milliárd sékelt költött tagjainak és újoncainak fizetésére, és szerinte a palesztin szervezet gyakorlatilag Gáza "sékelbankjává" vált.

"A Hamász a pénzváltói hálózatán keresztül ellenőrzi a készpénzpiacot, ellátja a lakosságot, és olyan jutalékot számít fel, amely ma már eléri a 35 százalékot" - mondta Ofer.

A szakértő szerint ezzel az egyedi javaslattal a jelenlegi nyomást lehetne gyakorolni a szervezetre, de nehéz pontosan megjósolni hogy milyen hatása lenne a Hamászra.

"Azt javasoljuk, hogy indítsunk egy kísérleti programot, ahol csak kisebb mennyiségű, bizonyos sorozatszámú bankjegyet törlünk, és ellenőrizzük hogy Gázán kívül is találhatók-e ilyen bankjegyek" - fejtette ki a szakértő.

Amennyiben sikeresnek bizonyul a program, Ofer szerint később több sorozatot is érvényteleníthetnek, ami megbéníthatja a Hamász felhalmozott vagyonát.

"Ha a lépés sikeres lesz, Izrael akár alkut is javasolhatna, hogy csak a túszok visszaadása fejében fogadná el az érvénytelenített bankjegyeket" - szögezte le a szakértő.

(MTI nyomán)