A Trump-adminisztráció tagjai kezdik belátni, hogy a következő hónapokban nem fognak tudni békét teremteni Oroszország és Ukrajna közt, új stratégiákat kezdtek el kidolgozni, melyekkel nyomást tudnak gyakorolni a két harcoló országra – tudta meg a Reuters.
Illusztráció: The Telegraph
A lap úgy tudja, Donald Trump remélte, hogy 2025 április-májusára már sikerül letárgyalni egy békeszerződést, de ez már nem fog összejönni.
A Reuters forrásai szerint Trump eredetileg főleg Ukrajnát látta a békeszerződés akadályának, mostanra viszont egyre jobban felhergeli magát annak tényén, hogy úgy tűnik, Vlagyimir Putyin orosz elnök is akadályozza a békekötést.
Jelenleg arról beszélnek a Fehér Házban, hogyan tudnak újabb eszközökkel nyomást gyakorolni Oroszországra.
A lap arra is kitért, hogy Trump – bár még mindig azt kommunikálja, hogy szerinte Putyin le akarja zárni a háborút –, egyre kevésbé gondolkozik erről valóban így.
A Reuters úgy tudja: Trump valóban fontolgatja, hogy további tarifákat, szankciókat helyez ki Oroszországra, az orosz olajra.
A lap egyik forrása azonban hozzátette: nem valószínű, hogy újabb szankciók majd valóban érdemi nyomást tudnak gyakorolni az orosz elnökre, ezért más lépésekre is szükség lehet.
Közben az elnök emberei is egyre inkább úgy látják: Putyin csak akkor lesz hajlandó békét kötni, ha Európa és az USA nagyon jelentős engedményeket tesz Oroszországnak, nem csupán Ukrajnában, de európai országok biztonságával kapcsolatosan is. Ilyen lenne például az amerikai katonák tömeges kivonása a kontinensről. Ebbe viszont sem Európa, sem az USA nem akar belemenni.
Mindeközben a „részleges” tűzszüneti megállapodások sem alakulnak jól: Oroszország a szankciók feloldását kéri a Fekete-tengeren való tűzszünetért cserébe, az energetikai létesítmények elleni támadásokat pedig úgy tűnik, egyik fél sem állította le teljesen.
Arról a lap nem ír, hogy ha nem most tavasszal lesz béke, pontosan milyen időkeretben gondolkodik Trump a háború lezárása kapcsán. Orosz politikusok, véleményvezérek az elmúlt hetekben arról beszéltek: inkább 2025 vége, 2026 eleje lehet reálisabb a háború lezárására, hiszen rengeteg cél van még, amit a "különleges műveletnek" el kell érnie.
500%-os szupervám az orosz olaj miatt – Magyarország is térdre kényszerülhet
Súlyos csapás érheti az orosz olajra, földgázra vagy éppen uránra épülő kereskedelmi kapcsolatokat: republikánus és demokrata szenátorok közös javaslata szerint 500%-os vámot vetnének ki azon országok amerikai exportjára, amelyek nem mondanak le az orosz energiahordozó-importjukról. Magyarország ezzel könnyen célkeresztbe kerülhet, hiszen kőolajimportunk több mint 80 százaléka, valamint a földgázbehozatalunk jelentős része továbbra is Oroszországból származik.
A Bloomberg által szemlézett javaslat szerint 500%-os vámot vetnének ki azon országokból származó importtermékekre, amelyek orosz kőolajat, kőolajszármazékokat, földgázt vagy uránt vásárolnak - emellett megtiltaná az amerikai állampolgároknak az orosz értékpapír vásárlását is.
A szankciós javaslat részleteit Richard Blumenthal connecticuti demokrata szenátor és Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor közös sajtóközleményben ismertette. Tájékoztatásuk szerint a törvénytervezetet már 50 szenátor támogatta aláírásával, miközben a képviselőházban is benyújtották annak kétpárti változatát, négy törvényhozó közreműködésével.
– Békét szeretnénk, de annak igazságosnak kell lennie Ukrajna számára is – hangsúlyozta Blumenthal egy interjúban. „Azért nincs még tűzszünet, mert Putyin az időhúzásra játszik, abban bízva, hogy közben előnyöket szerez a fronton, miközben eltereli Trump elnök és az amerikai közvélemény figyelmét.”
A javaslat szerint az elnök lehetőséget kapna arra is, hogy ideiglenes mentességet adjon a büntetővámok alól, ha az "az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja".
Ellátási nehézségek, üzemanyaghiány, áremelkedés
Donald Trump amerikai elnök vasárnapi nyilatkozatában már kilátásba helyezte a szankciók bevezetését azon országok ellen, amelyek továbbra is importálnak orosz olajat. Az intézkedés nem közvetlenül az orosz nyersolajra vonatkozna, hanem másodlagos vám formájában sújtaná az amerikai piacra irányuló exportot az érintett országok esetében.
Az amerikai elnök legfőbb célja ezzel a lépéssel az, hogy jelentős gazdasági nyomást gyakoroljon Oroszországra, különösen abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy Moszkva csak húzza az időt a béketárgyalásokon. Bár a vámok közvetlenül nem az orosz exportot sújtanák, hanem azokat az országokat, amelyek továbbra is vásárolnak orosz olajat, a hatás így is elérné a Kremlt: a vásárlók rákényszerülhetnek az orosz energiahordozók piacának elhagyására, ami hosszabb távon súlyos bevételkiesést jelentene az orosz gazdaságnak.
Ez különösen súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve, hiszen hazánk 2024-ben 5,8 millió tonna kőolajat importált, amelyből 4,8 millió tonna orosz eredetű volt, vagyis az orosz olaj részesedése 83%. Ugyanakkor a magyar cégek évi 9 milliárd dollár értékű árut exportálnak az Egyesült Államokba, így egy ilyen intézkedés jelentős exportpiacokat sodorhat veszélybe.
Így amennyiben a javaslatot elfogadják, Magyarország egy kényszerpályára kerülhet, ahol választania kell két kedvezőtlen lehetőség között: lemond az olcsó orosz olajról, vagy kockáztatja az amerikai exportpiacait.
Az esetleges szankciók következtében a Mol akár azonnal rákényszerülhetne arra, hogy új, alternatív olajbeszállítási útvonalat találjon. Bár az Adria-vezeték elméletileg rendelkezésre áll, az azon keresztül érkező nyersolaj jóval drágább, mint az orosz Ural-típusú. Ráadásul a magyar és szlovák finomítók jelenleg döntően az orosz típus feldolgozására vannak optimalizálva – az átállás több évig is eltarthat, a Mol szerint 2026 végére lehet teljesen függetlenedni az orosz olajtól.
A jelenlegi helyzetben Magyarország számára nemcsak gazdasági, hanem energetikai biztonsági kockázattá válhat ez a büntetővám. Az ellátási nehézségek üzemanyaghiányhoz és az árak drasztikus növekedéséhez vezethetnek –, amelyet a kormány akár ismét árstopokkal kezelhet, ahogyan az 2022-ben is történt.
És akkor még ott van a földgáz is
Amennyiben az olajimportot sikerülne is kiváltani, az amerikai kétpárti törvényjavaslat az orosz földgázimport révén is kockázatot jelenthet a magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatokra: hazánk ugyanis földgázellátása tekintetében is erősen függ az orosz forrásoktól.
A hivatalos adatok szerint 2024-ben mintegy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra a Török Áramlat vezetéken keresztül, Szerbia felől.
A magyar kormány vezető döntéshozói az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozták, hogy ez az útvonal a hazai gazdaság "ütőerének" számít, és kulcsfontosságú az ellátásbiztonság szempontjából. Amennyiben azonban az Egyesült Államok e törvény alapján valóban súlyos vámtarifákat vetne ki a magyar termékekre, az a magyar exportpiacok jelentős újragondolását is kikényszerítheti. Ez a helyzet pedig szükségessé teheti a földgázbeszerzési stratégiák újrakalibrálását is, hiszen az orosz forrású energiahordozókhoz való ragaszkodás közvetve komoly gazdasági hátrányt okozhat a nemzetközi piacokon.
Fontos viszont, hogy a két energiahordozó esetében eltérő a mozgástér.
Míg az olaj esetében ott van a már említett Adria-vezeték mint lehetséges alternatíva, ezzel szemben a földgáz esetében jóval összetettebb a helyzet. A jelenlegi orosz gázszállítások döntő többsége a Török Áramlaton keresztül érkezik, amin az importvolumen az elmúlt időszakban ismét megközelítette a csúcsszinteket.
Így felmerül a kérdés, hogy a nyugati, déli és északi irányokból elérhető szállítási útvonalak – beleértve a környező LNG-terminálokat és vezetékrendszereket – rendelkeznek-e elegendő szabad kapacitással ahhoz, hogy teljes mértékben pótolni tudják a Török Áramlaton beérkező mennyiséget. Különösen igaz ez a hosszú távú szerződésben rögzített, évi 4,5 milliárd köbméteres importvolumen esetében, amelynek biztosítása kiemelten fontos az ellátásbiztonság szempontjából.
Hazánk kényszerpályán egy globális játszmában
Fontos hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok által kilátásba helyezett másodlagos szankciók vélhetően nem Magyarországot célozzák elsődlegesen. A világ három legnagyobb orosz energiahordozó-importőre között ott van Kína is, és az amerikai külpolitika – különösen Trump elnöksége alatt – egyre határozottabban törekszik arra, hogy a kínai gazdaságot leválassza az orosz nyersanyagforrásokról.
Így a vámfenyegetés elsődleges célja a kínai-orosz energetikai összefonódás gyengítése lehet.
Ráadásul hazánk EU-tagállamként az uniós közös kereskedelempolitika része, így az amerikai vámok közvetlen kivetése jogilag is bonyolult lenne, ráadásul a technikai kivitelezése is szinte lehetetlen, hiszen egy közös piacon belül könnyen kijátszható, írja a Portfólió.
