Emmanuel Macron francia elnök nagyon-nagyon konfrontatív beszéde azt a benyomást kelti, hogy Franciaország a háború folytatására törekszik, ráadásul megjelent nála a nukleáris retorika - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
A szóvivő a francia elnök szerda esti televíziós beszédére reagált, amelyben Macron azt mondta, hogy Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára. Beszédében ígéretet tett a katonai költségvetés és a védelmi beruházások növelésére, és vitát kezdeményezett a francia atomfegyvereknek az egész EU védelme érdekében való felhasználásáról
"Macron beszédét olvasva az az érzésünk, hogy Franciaország valóban a háború folytatását keresi. Ráadásul Franciaország már kész arra, hogy nukleáris fegyvereit a biztonság ügyében felhasználja, és így tovább. Ez már nukleáris retorika, igény a nukleáris vezető szerepre Európában, ami nagyon-nagyon konfrontatív" - mondta Peszkov.
Európai csapatok esetleges Ukrajnába telepítéséről szólva a szóvivő kijelentette: "Valójában egy ideiglenes kontingens konfrontatív odavezényléséről beszélünk. Oroszország beleegyezhet ebbe? Ezt a kérdést a levegőben lógva hagyhatjuk anélkül, hogy közvetlenül válaszolnánk rá. Mert a válasz teljesen nyilvánvaló".
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország ugyanúgy fog tekinteni európai csapatok ukrán területen való jelenlétére, mint a NATO potenciális jelenlétére Ukrajnában.
"Ez természetesen Oroszországgal szembeni fenyegetés. Ha fenyegetésnek tekint bennünket, ha összehívja az európai országok és Nagy-Britannia vezérkari főnökeinek találkozóját, és azt mondja, hogy szükség van atomfegyverek alkalmazására, készül atomfegyverek bevetésére Oroszország ellen, akkor ez természetesen fenyegetés" - mondta az orosz külügyminiszter.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin többször kifejezte nyitottságát a párbeszédre, a "nem okos" vádakat pedig, amelyek szerint Oroszország háborúra készülne Franciaország és Európa ellen, elvetette.
Macron elnöknek a fegyvernyugvás utáni békefenntartási kezdeményezésére reagálva Lavrov kijelentette, hogy Oroszország NATO-jelenlétként fogja értelmezni az európai csapatok Ukrajnába vezénylését.
"Ugyanúgy fogjuk tekinteni ezeknek az (európai) csapatoknak az ukrán területen való jelenlétére, mint a NATO potenciális jelenlétére Ukrajnában" - mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy milyen zászlókkal és címerekkel takarják el ezt a műveletet, résztvevői akkor is a NATO-országok csapatai lesznek. Leszögezte, hogy Moszkva szerint ebben a kérdésben nincs helye a kompromisszumnak.
"Ez már nem az úgymond hibrid, hanem a NATO-országok közvetlen, hivatalos, leplezetlen részvételét jelentené egy Oroszország elleni háborúban. Ezt megengedhetetlen" - fogalmazott.
Hangot adott véleményének, hogy az erről szóló megbeszélés "nyíltan ellenséges céllal" zajlik, európai országok "nem titkolják, hogy erre miért van szükségük". Mint mondta, hogy ha külföldi kontingenst telepítenek Ukrajnába, a nyugati országok nem akarnak majd megállapodni a békés rendezés feltételeiről, mert ez a kontingens "tényeket fog teremteni a terepen".
Marija Zaharova külügyi szóvivő azt hangoztatta: Macronnak bocsánatot kellene kérnie francia lakosságától, amiért félrevezette őket, amikor azt állította, hogy Oroszország siklatta ki a rendezési kísérleteket. Emlékeztetett arra, hogy hivatali elődje, Francois Hollande és Angela Merkel volt német kancellár is nyilvánosan elismerte, nem állt szándékukban végrehajtani a minszki megállapodásokat. Az orosz elnök sajtótitkára ezzel kapcsolatban annyit jegyzett, meg, hogy "minden tisztelet mellett mondhatjuk, hogy diplomáciai nyelven szólva, sok ott a pontatlanság".
Peszkov egyébként egyetértett Marco Rubio amerikai külügyminiszternek a Fox News televíziónak nyilatkozva tett elismerésével, miszerint az ukrajnai konfliktus a két atomhatalom közötti proxy (helyettesítő) háború. Hangsúlyozta azt is, hogy a zsákutcában jutott ukrajnai konfliktusnak véget kell vetni.
"Ez teljesen összhangban van azzal az állásponttal, amelyet elnökünk és külügyminiszterünk többször is kifejtett" - mondta.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem baráti ország Oroszország számára, de most a két ország megpróbálja újraéleszteni a kapcsolatait.
Elmondta, hogy az orosz fél elemzi az ukrán ellenzékkel való amerikai kapcsolatfelvételről szóló információkat, de nem bízik meg a névtelen médiaforrások jelentéseiben.
(MTI)
