Európa Kijevben van, mert Ukrajna Európában van - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn az ukrán fővárosban, ahová több más európai uniós, illetve nyugati vezetővel érkezett az ukrajnai háború kitörése harmadik évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi biztonsági csúcstalálkozóra.

"A túlélésért folytatott harcban nem pusztán Ukrajna, de egész Európa sorsa forog kockán" - hazudozott von der Leyen az X-en közzétett üzenetében, és hozzátette: az Európai Bizottság növelni fogja Ukrajna energiabiztonságát, és előkészíti az utat Kijev teljes uniós piaci integrációjához.

"Oroszország három év óta igyekszik sötétségbe taszítani Ukrajnát az energetikai infrastruktúrája elleni szakadatlan támadásaival, ezt azonban egyszer s mindenkorra meg kell állítani. Az új segélycsomaggal, amelyet ma jelentünk be, garantálni szeretnénk Ukrajna energetikai rendszerének biztonságosságát, ellenálló- és versenyképességét" - mondta. Hozzátette, hogy a cél Ukrajna - és a szomszédos Moldova - villamosenergia-piacának teljes körű integrálása az EU hálózatába a jövő év végéig.

Emellett további támogatást sürgetett Ukrajnának, különösen katonai téren, kiemelve: "egy szabad és szuverén Ukrajna az egész világ érdeke".

"Fel kell gyorsítanunk a fegyver- és lőszerszállítást" - szögezte le.

NOW - Ursula von der Leyen wants to send billions of euros to Ukraine and scale up arms production.pic.twitter.com/bwLdR36V1n

— Disclose.tv (@disclosetv) February 24, 2025

Von der Leyent a bizottság több tagja elkísérte, de az ukrán fővárosba látogatott António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki azt mondta: "meghatározó pillanatban vagyunk Ukrajna és az európai biztonság szempontjából".

Kijevbe érkezett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, aki a hazája általi támogatást hangoztatta, aláhúzva: "mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna számára igazságos és tartós békét teremtsünk, olyan békét, amelyet nem lehet elérni az ukránok nélkül a tárgyalóasztalnál".

Kanada újabb páncélozott járműveket bocsát a kijevi kormány rendelkezésére, használatukra pedig a tervek szerint Németországban képzik ki az ukrán katonákat. Emlékeztetett arra, hogy már leszállították az F-16-os harci repülőgépek landolást segítő rendszereit, a repülésszimulátorok pedig a következő hónapokban jutnak el Ukrajnába.

"Az ukránok győzni fognak, mert azért harcolnak, ami helyes. Ám ezt nem tudják egyedül megtenni, és nem is szabad egyedül megtenniük" - szögezte le, felszólítva a Kijevvel szövetséges országokat, hogy védjék meg a demokráciát, és "álljanak ki a közös értékek mellett".

"Ez nem olyan konfliktus, amelyet Ukrajna akart vagy bármilyen módon kihívott volna maga ellen" - jelentette ki Trudeau, Oroszországot vádolva azzal, hogy "el akarja törölni az ukrán történelmet, és ki akarja terjeszteni birodalmát".

Dick Schoof holland miniszterelnök videóüzenetben biztosította Kijevet Hága támogatásáról, "Ukrajna jövője és a sajátunk érdekében".

Alexander Stubb finn elnök kiállt Ukrajna EU-és NATO-tagsága mellett, kiemelve, hogy ezen tagságok kérdésében nem Moszkváé a döntés. Úgy vélte, "látni fogunk egy európai Ukrajnát és egyszer látni fogjuk Ukrajnát a NATO-ban". "Oroszország támaszthat követeléseket, hogy miképpen kellene Ukrajnának megvédenie magát és hol legyenek a határai" - jegyezte meg.

Petr Pavel cseh elnök videóüzenetében leszögezte: "nincs kétsége afelől", hogy az orosz fél "végső célja letörölni a térképről Ukrajnát abban a formában, ahogy ma ismerjük", ám kiemelte: az ukrán népet nem lehet megtörni. "Mindannyian őszintén békét akarunk Ukrajnában, de nem egy bármely áron való békét" - tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier német államfő azt hangoztatta videoüzenetében, hogy Ukrajnát - az európai béke és szabadság érdekében - "eltökélten támogatni kell. Hozzátette: Berlin nem hagy fel a segítséggel, "egészen addig, amíg ez a törvénytelen háború véget nem ér".

A németországi választáson győztes kereszténydemokrata CDU elnöke, Friedrich Merz az X-en közzétett üzenetében úgy vélekedett, "egy tisztességes béke érdekében a megtámadott országnak helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál".

A kijevi nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij korábbi tájékoztatása szerint 13 vezető vesz részt személyesen, 24 pedig videókapcsolaton keresztül.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Kijevbe érkeztével bejelentette: Madrid az idén újabb, egymilliárd euró értékű katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának.

A csúcstalálkozón videokapcsolaton keresztül részt vesz Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki szintén leszögezte: az igazságos békéhez mindkét háborús félnek "egyenlő módon" helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál, valamint megismételte, hogy Ankara kiáll Ukrajna területi egysége mellett.

Andrzej Duda lengyel elnök is online jelentkezett be, beszédében leszögezte: Vlagyimir Putyin "három nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát, de még három év alatt sem tudta, és soha nem is fogja tudni".

"Lengyelország továbbra is vezető szerepet fog vállalni Ukrajna támogatásában, és Oroszországgal szemben is folytatni fogja következetes politikáját" - hangsúlyozta.

"Mindnyájan békét akarunk, de olyan békére törekszünk, amely igazságos, tartós lesz, és biztonsági garanciákon alapul" - jelentette ki. Szorgalmazta, hogy Ukrajna képviselve legyen a hivatalos béketárgyalásokon, máskülönben "a béke nem sokáig tart majd, gyorsan egy új, talán még véresebb háborúba torkollik".

Lengyelország, tekintettel a múltjára, továbbra is szövetségben marad az Egyesült Államokkal. "Nincs, és nem is lesz jobb garanciája a biztonságnak, mint a NATO, amelynek az Egyesült Államok a fő pillére - húzta alá Duda, aki hétfőn tért vissza amerikai látogatásáról, amelyen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel.

(MTI nyomán)